Kun Anita menedzserasszisztensből lett kétkezi munkás, sajtkészítő. Vállalkozni a 90-es években tanult meg, a közösségi médiában – ahogy ő mondja – „magát produkálni” csak pár éve.
Ha egy nyaraláson lecsendesedik az agyam, eszméletlenül kreatív leszek. Jegyzetekkel jövök haza, mert mindenről, amit láttam, kóstoltam, eszembe jut egy ötlet. Nekem ez a munkám és a hobbim is.” Kun Anita nem bánja ezt, mert ahogy mondja, mindenét, ami boldoggá teszi, a sajtkészítésnek köszönheti: második férjét, harmadik gyerekét, az érmeit, az elismeréseit. Azt, hogy ma már szakértőnek tartják. Pedig egészen máshonnan indult. A számítógép mellől állt fel, és adta fizikai munkára a fejét.
Elég jól sikerült, mára már számtalan díjat nyert a sajtjaival, a Csíz Sajtműhely legutóbb az eddigi aranyak és ezüstök mellé ismét két ezüst- és egy bronzéremmel jött haza a World Cheese Awards világversenyről. Anita nemrég bővítette baracskai üzemét, boltot nyitott Martonvásáron, közben a Magyar Sajtkészítők Egyesületének elnökségi tagja is.
Ha lekésted a buszt, így jártál Anita egy kiskereskedelmi cégnél kezdte a pályát, ahol szabad utat kapott főnökétől, és rájött, hogy van érzéke az adásvételhez is. Első férjével később informatikai vállalkozást indítottak. „Vadkapitalizmus volt. A 90-es években nem volt ennyi szabály, ilyen monitoring, mint most, de az ember a kreativitását is szabadabban ki tudta bontakoztatni. Nem számított spamnek, hogy konkrét árlistát küldtem a leendő ügyfelem postaládájába. Ma meg sem mernék ilyet tenni.” Abban a világban, amikor nem volt mindenkinek mobiltelefonja, egy cégvezetőt se lehetett mindig elérni. Anita szerint a fiatalos lendület átvitte őket ezeken az akadályokon. Csak utólag tűnnek kőkorszakinak és nehéznek. De azok a képességek, amik huszonöt éve kellettek a vállalkozáshoz, és amiket most hasznosítani tud, nem generációs készségek, inkább egyéniek.
Nyikonyuk Balázs az Instagramon szeretett bele a horgolásba, és Youtube-videókból tanult meg
horgolni tizenöt évesen. Az utóbbi két évben az iskola mellett építette fel ezzel foglalkozó vállalkozását,
a Csipcsiripp Kft.-t. A Cápák közöttben tavaly befektetőket is talált a projekthez.
Nem gondoltam volna, hogy ennyire belejövök.” Nyikonyuk Balázs a netről tanult meg horgolni, és maga készítette plüssök eladásával kezdte vállalkozását. Miután a tanulás mellett kimaxolta az egy hónap alatt elkészíthető plüssök számát, jött az úgynevezett Horgoboxok ötlete. A horgolódobozokban a minta, a fonal, az eszközök és az online tananyag is benne van, vagyis minden, amivel egy lelkes amatőr meghorgolhatja a kiválasztott plüsst.
Balázs úgy látja, egyre többen használják a közösségi médiát ötletszerzésre, vagy másolják le az ott található ötleteket. Talán túl sokan is. Olyanok is belevágnak aztán egy-egy vállalkozásba, akik nem feltétlenül ugyanazzal a szeretettel akarják csinálni, csak a pénzkeresetet látják benne. „Persze, az a vállalkozás lényege, hogy pénzt keress vele, de sok olyan horgolós kisvállalkozás jön létre, ahol a termékek minősége a béka feneke alatt van.” Balázs 2022-ben jó időzítéssel lépett erre a piacra. Azt mondja, az algoritmusok gyakori változása miatt nehezebb dolga lenne a közösségi médiában a követőbázis felépítésével, ha most kezdené.
„Kicsit hadilábon állok a közösségi médiával, mert sosem szerettem szerepelni.” Ugyanakkor azt is hamar megtanulta, hogyan lehet állandó közösségimédia-jelenléttel látványos eredményeket elérni. Fő platformján, a Tiktokon már több mint 74 ezer követője van a Csipcsirippnek. Ismertségét az RTL üzleti showműsora, a Cápák között alapozta meg, onnan végül több pénzzel ment haza, mint amennyiért ment. Balázs fiatal kora mellett ez is elég egyedi a műsor történetében. Kétmillió forintot szeretett volna a Horgoboxokhoz, ötvenszázalékos tulajdonrészt ajánlva, de végül egy-egy millió forintot kapott tíz-tíz százalékért cserébe Balogh Leventétől, Moldován Andrástól, illetve Lakatos Istvántól. Jelenleg utóbbi két cápával működik együtt szorosabban.
Smucig a gyerek Balázs gépésznek tanul, és minden iskolán kívüli idejét a vállalkozásnak szenteli. Ez alapos tervezést igényel, bele kellett tanulnia az utóbbi egy évben. Az elején hirtelen jött ötleteket valósított meg, most már igyekszik előre gondolkozni, a karácsonyi termékeket (ez a főszezon) például már augusztusban kitalálta.
A Csipcsiripp 2024-ben – január végén, a Cápák között-szereplés után bejövő rendelésekkel indultak el élesben – huszonötmillió forintos forgalmat realizált. Karácsonyig, tehát nagyjából tíz hónap alatt körülbelül kétezer, a karácsonyi három hét alatt több mint ezer Horgoboxot adtak el. „Mindent mi csinálunk, tényleg éjjel-nappal csomagoltunk” – mondja Balázs édesapja, Nyikonyuk Péter. A munkában Balázs húszéves bátyja és szülei mellett nagyszülei is részt vettek, a vállalkozás elindítása szülői irányítás mellett zajlott. „De a karácsonyi őrületet egyedül vezényelte le – meséli Péter. – Tényleg, mint egy vállalkozó.”
Balázs osztotta el a feladatokat, hogy ki mit szerezzen be, ki mit csináljon. „Nem kérdeztünk vissza, haladtunk, ahogy mondta.” Ők sok mindent másképp csináltak volna, de többször is bebizonyosodott, hogy sokkal jobban működik úgy a dolog, ahogyan Balázs kigondolta. Balázs karácsonyra nem kevés plusz költséggel díszcsomagolást terveztetett a Horgoboxoknak, amiről Péterék inkább lebeszélték volna, de aztán rengeteg pozitív visszajelzést kaptak a vásárlóktól. A bevételeket visszaforgatják a vállalkozásba, a növekedésbe, de Balázs már többször kapott zsebpénzt a forgalom után. Most az a megállapodása a szüleivel, hogy minden eladott Horgobox után ötszáz forintot kap. „Nem szeretem összevissza költeni a pénzt, inkább félrerakós típus vagyok.”
„Smucig a gyerek” – nevet az édesapa. Balázs gyűjt, félretesz, és meggondolja, mire költ, előtte a szülőkkel is megbeszéli. „Megnézi, hogy mit vesz, minőségi ruhákat, minőségi termékeket keres. Nem lehet terelgetni. Segíteni, erősíteni lehet, de ha valamit nagyon akarnánk, biztosan ellenállna.” Balázs a jövőre is gondol, például, hogy minél többet tesz most félre, később annyival könnyebb lesz a dolga, ha például ingatlant akar venni.
Két négyes Miközben a vállalkozás épül, a tanulás maradt az első, ez soha nem is volt kérdés Balázsnak. „Épp tegnap panaszkodott, hogy két négyese is lesz ebben a félévben” – mondja Péter. Mindig vannak időszakok, amikor az iskola van a középpontban, míg decemberben, a karácsonyi roham előtt a vállalkozás volt a fontos. Ha dolgozat van, nyilván belehúz a tanulásba, de bevallja, hogy nem egyszerű kétfelé is a maximumot nyújtani. „Előfordul, hogy nagyon kivagyok, elfáradok. Mindent megpróbálok megtanulni, de ha aztán nem úgy sikerül a dolgozat, ahogy gondoltam, nem fogok sírva hazajönni, mert én beleadtam, amit tudtam.”
Ha tanulnia kell, a család segít be, de a feladatokat ugyanúgy Balázs osztja ki vagy készíti elő előző nap, és utána minden flottul megy. Csütörtökön és hétfőn postáznak, a tanulás miatt néha előfordul egy-egy nap csúszás. Egyelőre minden munkafolyamat a család kezében van, Balázs szeret személyesen ellenőrizni minden becsomagolt rendelést, és az alapanyag-beszerzés is az ő feladata. Péter viszont azt mondja, a további növekedés érdekében már lassan eljön a bővülés, egy-egy feladat kiszervezésének ideje.
Ő nem említi, de édesapja elárulja, hogy Balázs az iskola diákönkormányzatában is aktív, karácsonykor a tanulás és a vállalkozás mellett cipősdoboz-akciót is szervezett. „Azt, hogy nagyon jól tud szervezni, átlátja a dolgokat, a vállalkozásban is tudja hasznosítani.” A szülőknek korábban volt egy nyomdai cége is – ezt élesztették fel, és ebből lett a Csipcsiripp Kft. –, de már nem főállású vállalkozók. A gyerekek ekkoriban még kicsik voltak, így Péter szerint ez nem annyira lehetett meghatározó abban, hogy Balázs is vállalkozói pályára lépett. De a szabadságot talán látta, és az agya hátsó részébe elraktározhatta.
„Büszke vagyok a kis családomra, mert mindenki önzetlenül segít ebben az egészben” – mondja Balázs. Van, hogy összevesznek, és nem mindenkinek a legjobb a hangulata, de a végén mindig arra jutnak, hogy szeretik csinálni. „Már az életünk része. Nem tudom mit csinálnék, ha nem ezt.”
Agyunk minden egyes apró hatásra, élményre és gondolatra formálódik, ennek a szuperszámítógépnek azonban nem elég néhány generáció, hogy evolúciós értelemben megváltozzon. Nyiri Gábor agykutatóval arról beszélgettünk, hogy milyen következményei lehetnek a digitalizáció térnyerésének, és mit tehetünk, hogy megőrizzük szellemi frissességünket.
Filmek, amik csak generációkkal később nyertek értelmet. Vagy mert az akkori közönség nem értette, vagy mert már a mostani formálta kedvére-kényére. Idézeteket is gyűjtöttünk olyan korabeli kritikákból, ahol a kritikus egyértelműen vak volt.
Aki a felívelő ágon éli az életét, annak az a természetes, hogy a gyerekeire még jobb élet vár. A hanyatlás szakaszában az, hogy a szülők éltek teljesebb életet. De mi történik az átmeneti generációval, azaz a mai gyerekekkel és fiatalokkal? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató szerint ők élik majd meg a legtöbb nélkülözést, lemondást vagy szenvedést, és erre bizony fel kell készítenünk őket. Két tonna konzervvel? Mélyalkalmazkodással? Leginkább az emberi kapcsolatok megerősítésével.