Nehéz ügy, mindegy, melyik korba születsz bele. Korábbi Forbes-címlaposainknak – két boomernek,
négy X-nek és három Z-nek – is kellett vagy kell majd hozzá hitel, szülői támogatás, néha szerencse.
Kilencen osztják meg történetüket a 70-es, 90-es, 2000-es és 2020-as évekből. Jól látszik egy kezdő vállalkozó tipikus dilemmája is: lakást vegyen, vagy céget indítson.
Jaksity György közgazdász, vállalkozó, alapító tulajdonos; Concorde Mikor? 26 évesen, 1993-ban „Viszonylag fiatalon, huszonhárom éves egyetemistaként lettem családalapító, és a feleségem 1+2 félszobás lakásában költöztünk össze. Nekem is volt lakásom, egy távolabbi rokonunkkal kötött járadékfizetési szerződés révén lett az enyém először tanácsi lakásként, majd a rendszerváltás után, a tanácsi lakások felajánlásakor megvettük a tulajdonjogot is. A rendszerváltás előtt a szocialista állam sokféle módon támogatta a fiatal családok lakáshoz jutását, ahogy sok más dolgot is, hiszen a fizetések alacsonyak voltak. De nem volt kétszintű bankrendszer, jelzáloghitelezés, sőt lényegében semmilyen hitelezés, ezt pótolta a tanácsi lakásrendszer.
A járadékfizetési konstrukciót én találtam ki egy ügyvéd ismerősömmel, és én is fizettem, mert az egyetem mellett már dolgoztam a tőzsde újraalapításán és befektetési cégeknél is, valamint tolmácsként és idegenvezetőként. Édesanyám az idős hölgy gondozását vállalta magára. A lakásra nekem nem volt szükségem, így miután megörököltük, és tulajdonjogot szereztünk, eladtuk, a húgom abból vette első lakását a szüleim segítségével, én meg a Concorde alapításába fektettem az egészet 1993-ban.”
Könnyebb vagy nehezebb ma lakáshoz jutni, mint neked volt? „Ma is ad a fiataloknak az állam sokféle kedvezményt: alacsony kamatozású lakáshitel, dotált megtakarítási formák (babakötvény), támogatások (CSOK), adókedvezmények révén. A lakáshoz jutás esélye azonban nemhogy nem javul, hanem romlik. Az egyik gond az, hogy a politikailag motivált, hullámokban érkező programok először mindig a keresletet és az árakat hajtják fel, csak utána alkalmazkodik az amúgy elég gyenge színvonalú kínálat, így azokkal szúrnak ki leginkább, akiknek kedvezni akarnak.
Nyikonyuk Balázs az Instagramon szeretett bele a horgolásba, és Youtube-videókból tanult meg
horgolni tizenöt évesen. Az utóbbi két évben az iskola mellett építette fel ezzel foglalkozó vállalkozását,
a Csipcsiripp Kft.-t. A Cápák közöttben tavaly befektetőket is talált a projekthez.
Nem gondoltam volna, hogy ennyire belejövök.” Nyikonyuk Balázs a netről tanult meg horgolni, és maga készítette plüssök eladásával kezdte vállalkozását. Miután a tanulás mellett kimaxolta az egy hónap alatt elkészíthető plüssök számát, jött az úgynevezett Horgoboxok ötlete. A horgolódobozokban a minta, a fonal, az eszközök és az online tananyag is benne van, vagyis minden, amivel egy lelkes amatőr meghorgolhatja a kiválasztott plüsst.
Balázs úgy látja, egyre többen használják a közösségi médiát ötletszerzésre, vagy másolják le az ott található ötleteket. Talán túl sokan is. Olyanok is belevágnak aztán egy-egy vállalkozásba, akik nem feltétlenül ugyanazzal a szeretettel akarják csinálni, csak a pénzkeresetet látják benne. „Persze, az a vállalkozás lényege, hogy pénzt keress vele, de sok olyan horgolós kisvállalkozás jön létre, ahol a termékek minősége a béka feneke alatt van.” Balázs 2022-ben jó időzítéssel lépett erre a piacra. Azt mondja, az algoritmusok gyakori változása miatt nehezebb dolga lenne a közösségi médiában a követőbázis felépítésével, ha most kezdené.
„Kicsit hadilábon állok a közösségi médiával, mert sosem szerettem szerepelni.” Ugyanakkor azt is hamar megtanulta, hogyan lehet állandó közösségimédia-jelenléttel látványos eredményeket elérni. Fő platformján, a Tiktokon már több mint 74 ezer követője van a Csipcsirippnek. Ismertségét az RTL üzleti showműsora, a Cápák között alapozta meg, onnan végül több pénzzel ment haza, mint amennyiért ment. Balázs fiatal kora mellett ez is elég egyedi a műsor történetében. Kétmillió forintot szeretett volna a Horgoboxokhoz, ötvenszázalékos tulajdonrészt ajánlva, de végül egy-egy millió forintot kapott tíz-tíz százalékért cserébe Balogh Leventétől, Moldován Andrástól, illetve Lakatos Istvántól. Jelenleg utóbbi két cápával működik együtt szorosabban.
Smucig a gyerek Balázs gépésznek tanul, és minden iskolán kívüli idejét a vállalkozásnak szenteli. Ez alapos tervezést igényel, bele kellett tanulnia az utóbbi egy évben. Az elején hirtelen jött ötleteket valósított meg, most már igyekszik előre gondolkozni, a karácsonyi termékeket (ez a főszezon) például már augusztusban kitalálta.
A Csipcsiripp 2024-ben – január végén, a Cápák között-szereplés után bejövő rendelésekkel indultak el élesben – huszonötmillió forintos forgalmat realizált. Karácsonyig, tehát nagyjából tíz hónap alatt körülbelül kétezer, a karácsonyi három hét alatt több mint ezer Horgoboxot adtak el. „Mindent mi csinálunk, tényleg éjjel-nappal csomagoltunk” – mondja Balázs édesapja, Nyikonyuk Péter. A munkában Balázs húszéves bátyja és szülei mellett nagyszülei is részt vettek, a vállalkozás elindítása szülői irányítás mellett zajlott. „De a karácsonyi őrületet egyedül vezényelte le – meséli Péter. – Tényleg, mint egy vállalkozó.”
Balázs osztotta el a feladatokat, hogy ki mit szerezzen be, ki mit csináljon. „Nem kérdeztünk vissza, haladtunk, ahogy mondta.” Ők sok mindent másképp csináltak volna, de többször is bebizonyosodott, hogy sokkal jobban működik úgy a dolog, ahogyan Balázs kigondolta. Balázs karácsonyra nem kevés plusz költséggel díszcsomagolást terveztetett a Horgoboxoknak, amiről Péterék inkább lebeszélték volna, de aztán rengeteg pozitív visszajelzést kaptak a vásárlóktól. A bevételeket visszaforgatják a vállalkozásba, a növekedésbe, de Balázs már többször kapott zsebpénzt a forgalom után. Most az a megállapodása a szüleivel, hogy minden eladott Horgobox után ötszáz forintot kap. „Nem szeretem összevissza költeni a pénzt, inkább félrerakós típus vagyok.”
„Smucig a gyerek” – nevet az édesapa. Balázs gyűjt, félretesz, és meggondolja, mire költ, előtte a szülőkkel is megbeszéli. „Megnézi, hogy mit vesz, minőségi ruhákat, minőségi termékeket keres. Nem lehet terelgetni. Segíteni, erősíteni lehet, de ha valamit nagyon akarnánk, biztosan ellenállna.” Balázs a jövőre is gondol, például, hogy minél többet tesz most félre, később annyival könnyebb lesz a dolga, ha például ingatlant akar venni.
Két négyes Miközben a vállalkozás épül, a tanulás maradt az első, ez soha nem is volt kérdés Balázsnak. „Épp tegnap panaszkodott, hogy két négyese is lesz ebben a félévben” – mondja Péter. Mindig vannak időszakok, amikor az iskola van a középpontban, míg decemberben, a karácsonyi roham előtt a vállalkozás volt a fontos. Ha dolgozat van, nyilván belehúz a tanulásba, de bevallja, hogy nem egyszerű kétfelé is a maximumot nyújtani. „Előfordul, hogy nagyon kivagyok, elfáradok. Mindent megpróbálok megtanulni, de ha aztán nem úgy sikerül a dolgozat, ahogy gondoltam, nem fogok sírva hazajönni, mert én beleadtam, amit tudtam.”
Ha tanulnia kell, a család segít be, de a feladatokat ugyanúgy Balázs osztja ki vagy készíti elő előző nap, és utána minden flottul megy. Csütörtökön és hétfőn postáznak, a tanulás miatt néha előfordul egy-egy nap csúszás. Egyelőre minden munkafolyamat a család kezében van, Balázs szeret személyesen ellenőrizni minden becsomagolt rendelést, és az alapanyag-beszerzés is az ő feladata. Péter viszont azt mondja, a további növekedés érdekében már lassan eljön a bővülés, egy-egy feladat kiszervezésének ideje.
Ő nem említi, de édesapja elárulja, hogy Balázs az iskola diákönkormányzatában is aktív, karácsonykor a tanulás és a vállalkozás mellett cipősdoboz-akciót is szervezett. „Azt, hogy nagyon jól tud szervezni, átlátja a dolgokat, a vállalkozásban is tudja hasznosítani.” A szülőknek korábban volt egy nyomdai cége is – ezt élesztették fel, és ebből lett a Csipcsiripp Kft. –, de már nem főállású vállalkozók. A gyerekek ekkoriban még kicsik voltak, így Péter szerint ez nem annyira lehetett meghatározó abban, hogy Balázs is vállalkozói pályára lépett. De a szabadságot talán látta, és az agya hátsó részébe elraktározhatta.
„Büszke vagyok a kis családomra, mert mindenki önzetlenül segít ebben az egészben” – mondja Balázs. Van, hogy összevesznek, és nem mindenkinek a legjobb a hangulata, de a végén mindig arra jutnak, hogy szeretik csinálni. „Már az életünk része. Nem tudom mit csinálnék, ha nem ezt.”
Rosenstein Tibornak óriási szerencséje van, egyetlen fiát ugyanúgy elkapta a vendéglátás miliője, mint őt. Éttermükben lassan három évtizede vacsoráznak pesti családok és nemzetközi sztárok, például Ralph Fiennes vagy Adrian Brody. Libamáj, maceszgombóc és disznótoros – amit ez a régió adni tud, azt mind megtaláljuk a Rosenstein Vendéglőben.
Értelmes befektetési lehetőség már akár havi 5 ezer forinttól? Az Erste új ügyfelek felé is nyitó, paradigmaváltást jelentő programjáról Cselovszki Róbertet kérdeztük. Az Erste vezérigazgató-helyettese szerint a program tényleg mindenki előtt megnyitja a befektetések világát. Szűkül a piac? Miért nyitottak a kisebb összegű befektetések felé? Éppen, hogy most nyílik ki. A befektetések, a tőzsde világa […]
Írta: Ránky Anna Félénken jött oda hozzám egy vagyonátörökítésről szóló konferencián az előadásom után. Átlagos beszélgetésre számítottam. A szokásos kérdések helyett – melyik a jobb megoldás a családi cég vagyonának az átadására, a vagyonkezelő alapítvány vagy a bizalmi vagyonkezelés –, egy mondat hangzott csak el csupán. „Végre megtaláltam önöket.” Legközelebb az irodában találkoztunk. A családjáról beszélt: a lányában csalódott, a veje rossz irányba […]