2025. február

Mindennek van eleje, közepe, vége. Főszerkesztőségem elejét (2013. szeptember) nem volt nehéz észrevenni. A vége is látványos, pár napja már mint a magyar Forbes vezérigazgatója dolgozom. A közepén még csak nem is sejtettem, hogy ez most a közepe, csak csináltam, és úsztam a szerkesztőség színes világában.Örülök a váltásnak. A tapasztala6t, rutin kétélű fegyver. Magabiztosságot, stabilitást és jó minőséget jelent, de hozhat […]

Az igazság valóságlenyomat. Apró részlet egy bizonyos szögből. Igazsága mindenkinek van, a valóság viszont olyan dolog, amit mindenki birtokolni akar, de senkié sem lehet. Az emberi történelem leírható a valóság kisajátítására tett törekvések sorozataként is. Azt hiszem, ilyen fajta birtoklási vágy sohasem volt bennem. A valóság rekonstruálása a történetmesélés, lehetetlen, de gyönyörű küldetés, ami otthonra lelt nyughatatlan természetemben. A legnagyobb értéke […]

Régen a tanulás számított, ma a siker – egy egyre magányosabb világban. Generációk grafikonokba szedve.

Filmek, amik csak generációkkal később nyertek értelmet. Vagy mert az akkori közönség nem értette, vagy mert már a mostani formálta kedvére-kényére. Idézeteket is gyűjtöttünk olyan korabeli kritikákból, ahol a kritikus egyértelműen vak volt.

Tárgyak, jelenségek, szokások, amiket már nagyapáink is ismertek, egyik-másikat szépapáink is.
De hogyan kerültek a mi életünkbe, és hogyan változtak meg azóta?

Kortalan sztorik korszakos témákról. Generációs gyűjtés a Forbes.hu elmúlt éveiből.

Írta: Nagy Szabolcs 35 fok van. Légy száll az arcomra, felriadok, már vagy ötödször az utóbbi órában. Ütött-kopott székről lógatom a lábam a húsfeldolgozó üzem feletti kis irodában, próbálom nem halálra unni magam. Apa a libamáj áráról vitatkozik a társaival. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. MárciusbanHalácsy Péter tér vissza! Kocsiban ülünk. Apa láncdohányzik. Megint rákérdez, hogy tetszik […]

Amit nem értünk meg,
az szétválaszt

Agyunk minden egyes apró hatásra, élményre és gondolatra formálódik, ennek a szuperszámítógépnek azonban nem elég néhány generáció, hogy evolúciós értelemben megváltozzon. Nyiri Gábor agykutatóval arról beszélgettünk, hogy milyen következményei lehetnek a digitalizáció térnyerésének, és mit tehetünk, hogy megőrizzük szellemi frissességünket.

Vannak a bulvárdefiníciók és vannak a tudományosak, utóbbiak szerint egy generáció nem attól születik meg, hogy letelt újabb húsz év, hanem kifejlődik, mert ugyanazt a sorsformáló élményt élte át, és ettől egyformán változott meg az identitása. De miért nincs covidgeneráció? Szabó Andreának van válasza, és mellé rengeteg adata arról is, hogyan látja a világot a rendszerváltás generációja és a rendszerváltás válságának generációja.

Ők az incelek, egy furcsa és olykor radikális közösség arcai. Köztünk élnek, de nem velünk.

Mivel a felnőttek nem tudják elfogadni a bizonytalanságukat, hogy ők sem tudhatnak mindent, a gyerekek is szétesnek a mai világ információs áradatában, mondja Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár. Még egy „elég jó szülő” sem tud teljes biztonságot adni a gyermekének, de
a határokat mindenképp ki kell jelölnie. Közben sokkal több dolog köti össze a mai gyerekeket a nagyszüleikkel, mint gondolnánk.

El kell fogadni, hogy kamaszkorban mindenki az identitását keresi, szeretné megtudni, hogy ki ő,
miben jó, miben nem. Ezen agyal, és közben rendszerint áthágja a szabályokat, feszegeti a határokat,
mondja Szücs Szilvi kamaszmediátor. Szerinte a szülő igenis mindig a legjobbat akarja, tehát nem kell hibáztatnia magát, ha hirtelen megromlott a kommunikáció a tizenéves gyerekével. Érdemes leülni
és közösen elfogadható szabályokat, kereteket lefektetni.

Nagy hiba lenne, ha azzal adnám át ezt a céget a lányomnak, hogy ugyanúgy vigye tovább, ahogy én menedzseltem harmincöt éven át” – mondja a 77 Elektronika Kft. idén kilencvenkét éves alapítója-vezetője. Hosszú előkészítés után tavaly év eleje óta együtt vezeti a főként vércukormérők és vizelet­analizátorok exportjából élő vállalatot Zettwitz Gabriellával, ám Sándor a mai napig mindennap bemegy az irodába. […]

Móra, Zegna, Babycare – az idén hetvenéves Janikovszky János legnagyobb üzletei. A 80-as években Németországban tanulta meg, milyen érzés szabadon, százezer dollárokkal boltolni, aztán hazajött,
hogy privatizálja a Móra könyvkiadót, és visszaszerezze a patinás mesekönyvek kiadási jogát. Azt mondja, amikor belevág valamibe, nem gondolja túl, tökölés helyett inkább cselekszik. Az intuícióját használja, okostelefont és appokat viszont nem.

Kun Anita menedzserasszisztensből lett kétkezi munkás, sajtkészítő. Vállalkozni a 90-es években tanult meg, a közösségi médiában – ahogy ő mondja – „magát produkálni” csak pár éve.

Oláh Anna anno a ­
Champs-Élysées-re álmodta az Anna Amélie táskamárka üzletét. Ha nem is Párizsban, de a görög Míkonosz szigeten nyitott egy boltot néhány éve, nem sokkal a budapesti után.

Huszonhét éves, pár éve még az egyetemen ült, nemrég százmillió dollár körülire becsültük cége, az MI-videókat gyártó Colossyan értékét. Rohamtempóban építkeznek, közben Kovács Dominik legdominánsabb tulajdonsága, a maximalizmusa adja legnagyobb sikereiket és nehézségeiket is.

Nyikonyuk Balázs az Instagramon szeretett bele a horgolásba, és Youtube-videókból tanult meg
horgolni tizenöt évesen. Az utóbbi két évben az iskola mellett építette fel ezzel foglalkozó vállalkozását,
a Csipcsiripp Kft.-t. A Cápák közöttben tavaly befektetőket is talált a projekthez.

Huszonöt év különbséggel alapítottak iskolát, de abban egyetértenek, hogy a kamaszoknak ma éppen olyan fontos egy patrónus vagy egy mentor, azaz egy mintát mutató felnőtt, mint a 90-es években volt. No, meg az is, hogy ne szorongásban teljenek a napjaik. Az viszont különbség a harmincöt éves AKG és a tízéves Budapest School között, hogy előbbi akaratlanul is elit iskolává vált, utóbbiban viszont szándékosan nem kérnek központi felvételit a gyerekektől. Mert szerintük ma egy iskolának le kell mondania a klasszikus tananyag egy részéről, hogy több ideje legyen a nevelésre és megtanítani a gyerekeket jól és felelősen élni. Interjú Horn Györggyel, az AKG pedagógiai vezetőjével és Halácsy Péterrel, a Budapest School társalapítójával kamasz elefántról, taníthatóságról, mackóbirkózásról és közhelyes mesterséges intelligenciáról.

Nem az számít, hogy a mai fiatalok sokkal több termék közül választhatnak. Aki hosszabb távon fektet be, ugyanazokat az alapszabályokat kell, hogy figyelembe vegye, mint szüleinek kellett. Az, hogy harminc év alatt sokkal olcsóbb és egyszerűbb lett a befektetés, legjobb, ha a hozamunkban csapódik le.

Nehéz ügy, mindegy, melyik korba születsz bele. Korábbi Forbes-címlaposainknak – két boomernek,
négy X-nek és három Z-nek – is kellett vagy kell majd hozzá hitel, szülői támogatás, néha szerencse.
Kilencen osztják meg történetüket a 70-es, 90-es, 2000-es és 2020-as évekből. Jól látszik egy kezdő vállalkozó tipikus dilemmája is: lakást vegyen, vagy céget indítson.

Tradicionális pénzügyi körökben a kripto­valuta sokáig jobbára viccnek minősült. De ma ifjú mémpénz­tréderek hadai csinálnak, bármilyen abszurd is, pénzügyi nihilizmusukból virágzó – bár életveszélyes –, százmilliárd dolláros piacot.

Aki a felívelő ágon éli az életét, annak az a természetes, hogy a gyerekeire még jobb élet vár. A hanyatlás szakaszában az, hogy a szülők éltek teljesebb életet. De mi történik az átmeneti generációval, azaz a mai gyerekekkel és fiatalokkal? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató szerint ők élik majd meg a legtöbb nélkülözést, lemondást vagy szenvedést, és erre bizony fel kell készítenünk őket. Két tonna konzervvel? Mélyalkalmazkodással? Leginkább az emberi kapcsolatok megerősítésével.

Vannak empatikus férfi orvosok és kegyetlen nők is, nem a nemeken múlik, hogy a nőgyógyászati rendelőkben sérül-e méltóság, autonómia, biztonságérzet. Sokkal többet számít, hogy generációváltás zajlik az orvoslásban, a páciensek új nemzedéke kivívta a tiszteletet, az empátiát és az érzékenységet. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyásszal a legnagyobb generációs különbségről és arról is beszélgettünk, hogy muszáj-e influenszernek lennie egy jó nőgyógyásznak.

Dolgosan, de a kor szintjén jól éltek már a szocializmusban is. Megtalálták az esélyt a rendszerváltásban,
nevet és vagyont szereztek, már a második generációváltásnál járnak, és amit egyszer megcsináltak az Opellel, azt úgy tűnik, megismétlik a BYD-val. Az összetartó Schiller család, a zsidó tradíciók és az adott szó ereje.

Rosenstein Tibornak óriási szerencséje van, egyetlen fiát ugyanúgy elkapta a vendéglátás miliője, mint őt. Éttermükben lassan három évtizede vacsoráznak pesti családok és nemzetközi sztárok, például Ralph Fiennes vagy Adrian Brody. Libamáj, maceszgombóc és disznótoros – amit ez a régió adni tud, azt mind megtaláljuk a Rosenstein Vendéglőben.

Az egyetem nem látta meg a fantáziát Divós Ferenc műszerében, az erdészek pedig eleinte kétkedéssel figyelték a fákat méregető fiatal fizikust. A Fakopp viszont bizonyította, hogy életet menthet, mivel időben diagnosztizálni tudja, ha egy fa beteg, és a város közepén kidőlni készül. Ma már világsiker, a családi cégben pedig megjelent a második generáció.

Írta: Ránky Anna Félénken jött oda hozzám egy vagyon­átörökítésről szóló konferencián az előadásom után. Átlagos beszélgetésre számítottam. A szokásos kérdések helyett – melyik a jobb megoldás a családi cég vagyonának az átadására, a vagyonkezelő alapítvány vagy a bizalmi vagyonkezelés –, egy mondat hangzott csak el csupán. „Végre megtaláltam önöket.” Legközelebb az irodában találkoztunk. A családjáról beszélt: a lányában csalódott, a veje rossz irányba […]

Forbes-arcok mondták