Írta: Árvai Eszter Élénken emlékszem arra az év végi vacsorára. Az újonnan kinevezett vezetőnk elegáns díszdobozt adott át nekünk. Örömmel, kíváncsian bontogattam. Meglepődtem: a dobozban büdzsén felüli ajándék lapult, a legújabb Airpods. Örülhettem volna is neki, de az azt követő mondata hidegzuhanyként ért. „Azért kapjátok, hogy mindig elérhetők legyetek. Always on!” – kacsintott. Azonnal belém hasított: de hát nem […]
Írta: Árvai Eszter
Élénken emlékszem arra az év végi vacsorára. Az újonnan kinevezett vezetőnk elegáns díszdobozt adott át nekünk. Örömmel, kíváncsian bontogattam. Meglepődtem: a dobozban büdzsén felüli ajándék lapult, a legújabb Airpods. Örülhettem volna is neki, de az azt követő mondata hidegzuhanyként ért. „Azért kapjátok, hogy mindig elérhetők legyetek. Always on!” – kacsintott. Azonnal belém hasított: de hát nem akarok always on lenni!
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Februárban Nagy Szabolcs tér vissza!
Utólag visszagondolva ez volt az első kristálytiszta felismerésem, hogy itt valami nagyon nem oké. Nem telt el sok idő, mire valóban szembe mertem nézni azzal a kérdéssel, hogy a sikeresnek nevezett felszín alatt kellő tudatossággal irányítom-e az életem? A siker mindenkinek mást jelent, én magamnak sajnos sohasem fogalmaztam meg kellő alapossággal. Dolgoztam keményen, ahogy azt tanultam, és még akkor sem ébredtem fel, amikor a hozzám legközelebb állóktól ilyesmit hallottam: „Eszter, tudsz te másról is beszélni, mint a munkád? Tanulj már meg lassítani picit!” Lehet, te is hallottál már hasonlót.
Dabiz Muñoz madridi étterme a minimalizmus
szöges ellentéte.
Újra és újra visszatérek Dabiz Muñoz három Michelin-csillagos, madridi éttermébe. Jelenleg „csak” a negyedik a világ ötven legjobb éttermének listáján, de tavaly már a dobogóra is feljutott, és nem teljesen értem, miért, de nagyon tetszik. Nem volt ez mindig így: az első alkalommal – miután annyi foodie-havertól végighallgattam, hogy a séf a világ legjobbja – inkább kicsit zavarba jöttem az élménytől. Nem tudtam hova tenni, hogy egy negyvenéves férfi miért nyújtogatja a nyelvét, miért van punk(os) frizurája, és miért kérdezi a kedélyes nagybácsi külsejű, egyébként kiváló sommelier, hogy „are you ready to rock?!”, miközben az étkezés mellé főleg Vivaldi szólt…
Aztán a következő látogatások során sikerült megszabadulnom a kezdeti elvárásoktól és felismertem, hogy sok minden a nagyon őrült múlt öröksége, de időközben sokat szelídült a koncepció. Ami állandó: a minőség és a szédítően bőséges választék, igazi terülj, terülj asztalkámnál érzi magát a vendég, pedig ebben a kategóriában egyre kevésbé kell már odafigyelnie a mennyiségekre, ha tartani szeretné a súlyát.
Itt viszont már az egyes fogások is gyakorlatilag több fogásból állnak, a minimalizmus szöges ellentéte zajlik: minden tányér tele színekkel, ízekkel, alapanyagokkal, minden asztalon sok-sok tányér, gyakran még az asztal mellé is jut egy-két kiegészítő fogás, mondjuk egy Salvador Dalít idéző gólyalábú elefánton… Mindez persze a közösségi médiában is nagyot megy, Dabiznak egymillió követője van csak Instagramon, és ezzel még alaposan el is törpül a szintén celeb tévés felesége mellett, aki ennek a háromszorosáig jutott.
Itt keresd!
DiverXO
C. del Padre Damián, 23
Madrid, Spanyolország
Menü: 450 euró/fő
Itt keresd!
DiverXO
C. del Padre Damián, 23
Madrid, Spanyolország
Menü: 450 euró/fő
Nade mit is lehet enni a repülő disznókkal, óriáshangyákkal és más bizarr lényekkel sűrűn dekorált étteremben? A kérdés inkább úgy lenne helyes, hogy mit nem? Egy-egy étkezés felér egy földrajzórával kombinált biológiaórával, amit helyettesítés miatt a hírhedten szürrealizmusrajongó rajztanár tart meg. Hedonista, avantgarde és punk egyszerre, amitől még Salvador Dalínak is égnek állna a bajsza. Olyan ételekkel, mint a Goában ébredő galíciai homár, serpenyő aljáról kikanalazott vaddisznóborda, al dentére főtt tengeri uborka, gyufaszálnyi bébiangolnák, sült kacsakagyló, tengeri sügérből Oreo, cevichéből ázsiai fagyi, tejberizs fehérborssal és szarvasgombával, cilinderekben liftező mocsigombócok.
Aki gasztronómiai enciklopédia nélkül megérti az alapanyagok, fűszerek, receptúrák jelentős részét, joggal lehet nagyon büszke magára, a többiek pedig csak élvezzék a rock’n’rollt…
Egy évvel ezelőtt nagyjából úgy zártad az évet, hogy – idézem egy Insta-posztod – „kemény év volt, annyira, hogy voltak pillanatok, amikor bizonytalan voltam, hogy egyáltalán túl fogom-e élni”.Egyetértek magammal. De a gondolatmenet vége az volt, hogy „lassan rendeződik az életem, megtaláltam az utam”. Rendeződött?Igen. Amikor otthagytam a papi szolgálatot, mindent újra kellett gondolnom, és el kellett […]
Gyurcsik Attila, Accorde Alapkezelő Gyurcsik Attila pályafutása alatt kétszer is úgy érezte, hogy nagyon bedobták a mélyvízbe, de „a vállalatnál az egész közeg annyira inspiráló, hogy van kedved megtanulni úszni”. Amikor mint pályakezdő a Concorde Értékpapírhoz került, azonnal több céget kellett elemeznie, öt év múlva már vezető elemző volt, újabb öt év múlva pedig azt érezte, hogy […]
Kiváló frissítőt kortyolgatva ülsz a forró vízben, egyik irányba fordulva, közvetlenül feletted havas erdős hegyoldalt bámulsz, a másikba a fjord túloldalán nagy kopasz hegyvonulatot, oldalában mint pici pöttyök csúsznak lefelé a síelők a lefekvéshez készülődő nap fényében. Csodás, „életem végéig itt maradnék” érzés, aztán pár órával később már azt nem hiszed el, hogy majdnem pont feletted táncol az északi fény. […]
Nagy Elek, a 34. leggazdagabb magyar nem tartja cégcsoportját sem a rendszer kedvezményezettjének, sem mellőzöttjének. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara frissen megválasztott elnökét az Uber visszahozásának háttere mellett arról is kérdeztük, hogy holt tart cégcsoportjánál a generációváltás, illetve mennyire van eltérítve a magyar gazdaság.
