Éppen akkorra, amikor a sohasem látott lakossági pénzátcsoportosítás időszaka indul be Magyarországon, csöndben a legnépszerűbb kategóriává léptek elő a befektetési alapokon belül az abszolút hozamú alapok, októberben ide áramlott a legtöbb pénz, megelőzve a vegyes és a kötvényalapokat is. Az abszolút hozam az a műfaj, ahol a portfóliómenedzser szinte bármibe fektethet, egy a lényeg: jó és rossz piaci körülmények között is magas hozamot érjen el.

A hozamok nyilvánosak, a számok magukért beszélnek, azt mutatják, hogy az utóbbi években egyre több olyan abszolút hozamú alap tűnt fel, amelyik elégedetté teszi a befektetőit.
Hol a trükk? Sehol. Sok kiváló pénzpiaci szakember dolgozik Magyarországon is, egy részük alkalmas rá, hogy portfóliómenedzser legyen, közülük is a legjobbak kapják meg az esélyt az abszolút hozamú alapok kezelésére. Aztán megítéltetnek az általuk elért hozamok alapján. Ahogy természetes, hogy az átlagember keresi a legjobb fodrászt vagy fogorvost, a kisbefektetőnek is érdemes építenie a szakmájukban legjobb alapkezelőkre.

Persze bárki intézheti maga is a befektetéseit, közép- és hosszú távon minőségi részvények vételével sokan nagyon sikeresek is ebben, de azért tény, hogy a rövid távon spekulálók nagy része veszít, és a profi alapkezelők helyzeti előnyével a kisbefektetők döntő többsége nem versenyezhet. Nemcsak arról van szó, hogy nekik ez a szakmájuk, egész nap ezzel foglalkoznak, de ott a mély elemzési hátterük is.

Ezek valódi értékek a piaci félreárazások megtalálásához, és meg is van minden eszközük, hogy a legérdekesebb pénzügyi termékeket felfedezzék, sőt olyan szofisztikált konstrukciókat állítsanak elő, amikkel üzletet is tudnak kötni. A kockázatkezelés is a szakmájuk része – mezei kisbefektetőnek a füle is ketté áll, ha elmondják neki, milyen short irányú, tehát esésben nyerő opciós konstrukciót tettek a gondosan, hosszú távra kiválogatott részvényportfólió mellé, amikor épp piaci megingásra számítottak.

Ahogy azzal már sokat foglalkoztunk, 2025-ben hárombillió forintnyi összeget fizetnek ki a magyar kisbefektetőknek lakossági állampapírok lejáratakor, illetve kamatfizetésekor. De nem csak ez a hatalmas összeg keresi majd a helyét a piacon, lesz még majdnem hétbillió forint, ami a még le nem járó Prémium Állampapírban marad, de szinte minden befektetőnek érdemes kiszállnia belőle.

Az a PMÁP ugyanis, amelyik az inflációs megugrás után két éven át kockázatmentesen összesen 35 százalék kamatot fizetett, most télen–tavasszal a leggyengébb lakossági állampapír lesz. Nem kérdés, hogy más lakossági állampapírok többet adnak majd a következő években, tehát ezekbe érdemes átpattanni, de szinte biztosan súlyos százmilliárdok vándorolnak más befektetési eszközökbe is.

A két fő célpont az ingatlan és a befektetési alap lehet, utóbbiak közül azok, amelyeknek a visszamenőleges hozamától a nagy számok bűvöletében élő befektető szíve akkorát dobban, hogy már adja is a vételi megbízást. A múltbeli hozamok alapján választás, majd ráfázás persze nem hungarikum, érdemes átgondolni, hogy melyik alaptípusnál mit mesél, hogy az elmúlt időszakban hogyan teljesített.

A kötvényalap a legjobb példa rá, hogy a visszamenőleges hozam alapján megüthetjük a bokánkat. A kötvényalapok akkor teljesítenek jól, amikor a kötvény árfolyama emelkedik, és a piaci hozamszint csökken. Az elmúlt években a befektetők sokszor futották meg azt a kört, hogy amikor az inflációval a piaci hozamok megugranak, a kötvényalapok visszamenőleges hozama pedig rossz, a legtöbben kiszállnak. Aztán amikor fordul a trend, indul a kamatcsökkentési ciklus, és jól muzsikálnak a kötvényalapok, akkor kezdenek beáramlani a pénzek, amikor már a nyerő nagy része megvan, csak a visszamenőleges hozamok is szépen néznek ki. A teljesítményt itt annak alapján kell mérni, hogy a benchmarkhoz képest mit hozott az alap.

Az abszolút hozamnál viszont más a helyzet. Itt valóban a múltbeli hozam mutatja meg, hogy mire képes a portfóliómenedzser, emellé még érdemes azt is megnézni, hogy mekkora szórás, ingadozás mellett éri el az adott hozamot. Nagyon fontos, hogy minél hosszabb időtávot nézzünk, legalább öt év lenne az alap, de inkább tíz a mérvadó. Csakhogy még kevés abszolút hozamú alap érte el a tízéves életkort, ezért gyűjtöttük össze mi is azokat, amelyek öt év mellett az elmúlt három évben is két számjegyű éves hozamot hoztak.

Még egy szempont egy alap, illetve portfóliómenedzser megítélésénél: mit produkál kifejezetten rossz piacon. Kézenfekvő a 2022-es év, amikor a dolláron kívül szinte mindennel csak bukni lehetett, nem is kicsit, inkább nagyot, miután szakadtak a részvény- és a kötvénypiacok is.

Egy alap, egy menedzser
Már a legelső számunkban (Forbes, 2013/11) részletesen foglalkoztunk az abszolút hozamú alapokkal, bemutatva az akkori adatok alapján leginkább kitűnő három portfóliómenedzsert. Akkor is, és azóta is jellemző, hogy az ilyen alapokat egyetlen portfóliómenedzser veszi a nevére. Nemcsak adja hozzá az arcát, de ahogy a siker is az övé, ha jól mennek a dolgok, a buktáért is ő tartja a hátát.

A legtöbb abszolút hozamú alapot ma is a Hold Alapkezelőnél találjuk, közülük sok ott van a három és öt évre is két számjegyű hozamú alapok listáján. Nem mindegyik érhető el mezei kisbefektetőknek (például a Platina alapok, vagy a privát vagyonkezelt ügyfeleknek szánt Rubicon), és néhányat az egész csapat együtt kezeli.

A Rubicont és a bárkinek elérhető Columbust alapvetően ketten viszik, a főleg kötvényes Móricz Dániel befektetési igazgató és a részvényes Cser Tamás vezető részvényportfólió-kezelő sok inputtal a munkatársaktól. „Ha egyikünknek tetszik, a másik semleges, akkor kötjük, ha a másiknak ellenérzése van, és nem sikerül meggyőzni, akkor nem kötjük, vagy csak nagyon kis tételben” – vázolja a döntési mechanizmust Móricz Dániel.

Az Expedíció alap még Szabó Balázsé, ő azután is folytatta az alap menedzselését, hogy a Hold vezérigazgatója lett. Decemberben azonban bejelentették, hogy vezetői munkája mellett nem tud annyi időt és energiát szánni az alapra, mint amennyit szükségesnek tart, azért az beolvad a Szőcs Gábor kezelte Orionba.

A Holdnál külsős és belsős szakemberek is indíthatnak alapot, de az első három évben ezeket nem nyitják meg a nagy nyilvánosság előtt. Ezek az alapok ezért kisebb méretűek, a Hold által betett pénz mellett elvárás, hogy a portfóliómenedzser saját pénzügyi vagyonának is érzékelhető részét az alapba fektesse. Aztán ha kedvezőek a tapasztalatok és a hozam, jöhet a nyitás: tavasszal ez történik majd Balásy Zsolt Beat alapjával is.

Az abszolút hozam kategóriában eddig a legnagyobbra az OTP Supra nőtt. Sok év kiemelkedő hozama után a covid idején több hullámban is lejtőre került. Szalma Csaba befektetési igazgató távozott az OTP Alapkezelőtől. Itt is több szereplős menedzselésre váltottak, a team tagjai jelenleg Büki András és Boér Levente. Az alap árfolyama azóta szép lassan, de kitartóan nőtt. Büki András azt mondja, noha korábban sose kezelt alapot párban, működik. Levente főleg a részvény-, András a kötvényrészért felel, de mindig konszenzusra kell jutniuk, mielőtt pozíciót vesznek fel, vagy építenek le.

Büki András menedzseli a remek hosszú távú visszatekintő hozammal hasító OTP EMDA alapot is, ami épp gyengébben muzsikál. A piac nem igazolta azt a világképét, hogy a feltörekvő piacok alul vannak árazva, és jobban teljesíthetnek, mint például az amerikai részvények, a latin-amerikai devizákon is volt veszteség, de Kínával szép nyereséget ért el. A következő időszakra is a feltörekvőkben lát több fantáziát, Nyugat-Európában alig lát növekedési sztorit. „Tíz éve a periféria miatt aggódtunk, most a centrum van gondban.” Arra számít, hogy lesznek komolyabb ingadozások, de ő felfordulásban él igazán, akkor mindig jobb kereskedési lehetőségeket talál.

Minden abszolút hozamú alapnál vannak hosszabb-rövidebb lejtmenetek, amikor a piac más irányt vesz fel, mint amire a portfóliómenedzser számít. Ezért sem szabad rövid hozamokból ítélni. A hároméves hozamnál többet mond az eszköz­érték változékonysága és a pocsék körülmények között mutatott teljesítmény. A kisbefektetőknek célszerű a legjobb portfóliómenedzserekből is portfóliót építeniük, és legalább öt meggyőző alap közt elosztva a pénzt porlasztani a kockázatot.