Eltervezve nem ment Pesten, most a kapitalizmus apránként összehordja Budapest
evőpiacát Budán.
Minden fővárosi piacra jut egy lángosos meg egy olyan kávézó, ahol kávét legfeljebb a feles mellé isznak városrészenként változó mértékben elegáns, ezüsthajú kelet-európai dámák, hangjuk és arcbőrük színe is nem egy csíkos Szofi szívásával eltöltött, termékeny életről tanúskodik. Ennél nagyobb ívű piaci vendéglátást utoljára a kihalt Hold utcai csarnokban próbáltak meghonosítani Pesten, és ellenpróba híján egy darabig nem fogjuk megtudni, hogy ott a választék, a székesegyháznyi belmagasság vagy az állt-e az átütő siker útjába, hogy az V. kerület északi részén tulajdonképpen nem laknak emberek.
Hírbe hozták a csarnok Klauzál téri, szintén elég néptelen testvérét is, hogy majd ott, a Ryanair-turizmus felvonulási területén lesz a nyugati mintára belőtt budapesti evőpiac, de a covid és más realitások megették a tervet. És ilyen híresztelések röpültek fel a Kolosy téri, emberibb léptékű csarnok magánosodása és bezárása körül is hat éve Óbudán – naponta van szerencsém arra járni, szólok, ha lesz miért.
De mi van, ha az evőpiac azon dolgok sorába tartozik, amiket nem kell agyatlanul lemásolni csak azért, mert Amszterdamban és Lisszabonban egyaránt tűnnek inkább jó ötletnek, és a miénk lehetne olyan helyen, ami alapvetően tényleg még mindig: piac? Ennek az az elméleti ára, hogy nem lehet este fél nyolckor Insta-kompatibilis fények között pezsgőzni, mert három órája zárva lesz, gyakorlati haszna viszont az, hogy ebéd előtt lehet csicsókát, gyömbért és sajtot is vásárolni. A Fény utcai piac mintha ezt a tételt tesztelné, de spontán, és ez ugyanúgy tesz jót neki, mint amikor a tervezők hagyják, hogy a lakótelepen először a kedves lakók kitapossák az ösvényt, és majd lekövezik, ha már látszik, hogy merre kell.
Az a lényeg, hogy hasson a krém, mindegy, mi van ráírva. Soós Adrienn szerint a vásárlóknak ez a legfontosabb. Ezért mindegy is, hisz-e valaki a Schüssler-féle ásványisó-terápiában, vagy sem. Erre épített több mint tíz éve kozmetikai márkát.
Soós Adrienn szerint a vásárlóknak ez a legfontosabb. Ezért mindegy is, hisz-e valaki a Schüssler-féle ásványisó-terápiában, vagy sem. Erre épített több mint tíz éve kozmetikai márkát.
„Szabad gyorsan dönteni. Mert ha rossz döntést hozol, legfeljebb kijavítod, és minden megy tovább” – mondja Soós Adrienn. Pedig kezdetben biztonsági játékos volt. A vállalkozóvá válás útján is csak stabil munkahely mellett mert elindulni, holott a nulladik pillanatban tudta, hogy kozmetikai termékcsaládjából akar megélni.
Mondhatni, begyakorolta a márkaépítést, nem először futott neki, hogy doktor Schüssler ásványisó-terápiáját kozmetikai termékekbe rejtse. A 2000-es évek végén egy osztrák vállalkozó ismerősével fogott bele a Schüssleritas létrehozásába. „Neki pénze volt, nekem meg ötletem.” Adrienn nem volt vérbeli vállalkozó, nem figyelt oda a szerződéskötésre, nem papírozták le, kié a know-how. A társ kirakta a cégből, Adrienn 2012 karácsonyát egy magánéleti tragédia feldolgozásával és az általa megálmodott márka elvesztése feletti búslakodással töltötte. „Aztán a férjem januárban azt mondta, fogjuk az összes spórolt pénzünket, és megcsináljuk újra, most már a sajátot. Mert az előzőnél is én voltam a motor, mindent tudok, ami ehhez kell.”
A Schüssler-terápia
Az alternatív gyógyászati módszert Wilhelm Heinrich Schüssler német orvos dolgozta ki a 19. század végén. Elmélete szerint az emberi test működéséhez nélkülözhetetlen ásványi sók hiánya különféle betegségeket okozhat, a hiányállapotok pedig sejtszinten jelentkeznek. A Schüssler-sók homeopátiás hígításban készülnek, így a sejtek könnyebben fel tudják venni őket.
A terápia célja a test öngyógyító mechanizmusainak támogatása, az ásványi anyagok sejtszintű egyensúlyának helyreállításával. A sokak szerint hatékonynak tartott módszer tudományos bizonyítottsága „korlátozott” a klinikai vizsgálatok hiánya és a biológiai mechanizmusok ismeretlen volta miatt, ezért elsősorban kiegészítő kezelésnek ajánlják. A kozmetikumokban Adrienn szerint „információs vagy ingerterápiaként” működnek ezek a sók, erősítik a bőr működését.
Amolyan sminkelő, krémezős nő vagyok
Adrienn Orosházán nőtt fel, majd évekig élt Ausztriában. Orvos édesapjától és tanár édesanyjától hozza a vágyat, hogy valami módon segítsen az embereknek. Sokáig dolgozott a Schwabe Hungary Kft.-nél, a gyógynövényalapú gyógyszerek forgalmazásával, kutatás-fejlesztésével foglalkozó cégben marketingmenedzser, majd ügyvezető igazgató volt. Itt ismerte meg a vállalkozás csínját-bínját, és itt találkozott az ásványi sókhoz kapcsolódó Schüssler-terápiával is.
Adrienn szeret kutakodni, így talált rá régi német nyelvű irodalmi jegyzetekben arra az információra, hogy az 1900-as évek elején szappant is készítettek Schüssler-sók felhasználásával.
„Amolyan sminkelő, krémezős nő vagyok, egyből arra gondoltam, miért ne lehetne ezekből az oldatokból krémeket is csinálni? Legyen belőlük kozmetikum!”
Bár Németországban mindig léteztek gyógyszertárban kapható, törzskönyvezett Schüssler-kenőcsök, ez a termékcsalád újdonság volt a piacon. Ebből az ötletből született meg a később hamvába holt Schüssleritas, aztán Adrienn férje, Makovényi László buzdítására a Schüssler Natur Cosmedics. 2013 januárjában alapították meg az új céget, áprilisra pedig már készen volt a webshop is. „A férjemnek igaza lett. Nyolc termékkel indultunk, ma már ötvenötnél tartunk. Nem bántuk meg, hogy nem vontunk be semmilyen befektetőt.”
Adrienn sosem tartott attól, hogy a Schüssler-terápia és a homeopátia közötti gyenge választóvonal miatt majd veszítenek a natúr termékek iránt egyébként érdeklődő potenciális vevőkörből. „Tudtam, hogy nehéz piac lesz amiatt, hogy Schüssler-ásványisót teszek bele. Nyilván eredetileg azokra gondoltunk, akiket kifejezetten behív ez a név. Aztán rájöttem, hogy sokaknak csak az a lényeg, hogy hasson a krém, mindegy, mi van ráírva. Az illat, a felszívódás, a csomagolás alapján döntenek.”
Az elmúlt tizenegy évben gyűjtött statisztikai adatokból azt látja, hogy rengeteg az olyan új vásárló, aki semmit sem tud a Schüssler ásványisó-elméletéről, és sohasem hallott Wilhelm Schüsslerről. Ez nem is baj, mondja Adrienn, hiszen elsősorban natúr kozmetikai márkát akart létrehozni, amit azzal emelnek ki a hasonló termékektől hemzsegő vörös óceánból, hogy hozzákevernek egy extra adalékanyagot.
Szerinte ugyanis sokkal nehezebb ugyanazt nyújtani és csak az árképzéssel harcolni. „Nekem valójában »csak« az edukációba kell nagyobb energiát fektetnem – mondja. – Többet, mint egy sima termékcsaládnál. Mert egy kicsit máshogy közelítjük meg a bőrápolást.”
Míg Adrienn főként az operatív vezetéssel, pénzügyekkel és a marketinggel foglalkozik, férje, Makovényi László a külföldi piacra lépésen dolgozik, és tartja a kapcsolatot a viszonteladó partnerekkel.
Ne legyen luxus a bőrápolás
Adrienn szerint a jó minőségű kozmetikumokért nem kell több tízezer forintot fizetni. Hetvenöt milliliteres arckrémei már négyezer forinttól kaphatók, a magasabb kategóriában szereplő, extra hatóanyagokkal rendelkező elixírek és boosterek is csak alulról súrolják a tizenötezres határt. „Minden nőnek elérhető kell hogy legyen a minőség, ne legyen luxus a bőrápolás.” Az alapkrémek bérgyártásban készülnek, ma már három gyártóval dolgoznak.
„Nem jó egytől függeni, ezt is egy pofon kíséretében tanultuk meg.”
A 2010-es évek elején még nehéz volt olyat találni, ahol natúr alapot készítenek kémiai tartósítószerek, parabének és szintetikus anyagok nélkül. Ma már jóval nagyobb a kínálat.
A kívánt hatás eléréséhez szükségesnek tartott Schüssler-oldatot már gyógyszerész-kémikus keveri a készítményekbe az Európai Gyógyszerkönyv rendeletei alapján megfelelő hígításban. Utóbbi az üzleti titok része. Az elkészült mintákat csapaton belül is tesztelik, Adrienn is mindent kipróbál a maga érzékeny, rozaceás bőrén.
Mi egymásnak ventilálunk
Egyelőre Hollandiában, Spanyolországban és Romániában vannak jelen, ezekben az országokban ismertebb a Schüssler-terápia. Adrienn szerint kifejezetten nehéz ügy a külföldi terjeszkedés, a svéd és olasz szakmai kiállításokon szerzett ismeretségek sem hoznak gyümölcsöt.
A forgalom hatvan százaléka továbbra is a webshopból jön. A 2023-as eredmény viszont jelentősen csökkent, a pénzt a webfejlesztés, a bérrendezés és a csomagolóanyagok frissítése vitte el. Minden termék újrahasznosított műanyagban van. „Ez nem csak hangzatos ígéret, emiatt néha tényleg szürkének tűnnek a micellás vizek tubusai. A gyártósorról gyakran kapok panaszt, hogy nehéz dolgozni a biocímkékkel, mert buborékosodik. Meg kell oldaniuk.” Főbb termékeik bekerültek a nagyobb drogériákba is. Azért, hogy ott könnyebben azonosíthatóak legyenek, a mostani, színesebb stílusról a még inkább visszafogott irányba indulnak el.
„A cukiskodós, aranyos színes helyett szeretném azt mutatni, hogy ez egy komoly márka.”
Adriennt nem zavarja, hogy havonta megjelenik egy új kozmetikai márka a piacon. „Látszik, ki az, akinek ez csak hobbi. Óriási meló, és mi ebből élünk. Az a cég, aminek az árbevétele évek óta tizenöt–harminc millió forint között mozog, nem tud hosszú távon versenyben maradni.” A hatóanyagok trendhullámaira is csak óvatosan ül fel. Szerinte a vásárlók is egyre tudatosabbak, nem lehet, és nem is kell nekik akármit eladni.
Nem is bármi áron. Adrienn-nek mostanában adott kisebb jelzést a szervezete a lassításra, ezért törekszik a napi kevesebb munkaórára. Persze természetes, hogy néha otthon, a reggelinél is beszélnek férjével a napi teendőkről, az aktuális szállítmányról. „Lehet hozni ellene szabályokat, de nem életszerű. Mi egymásnak ventilálunk” – mondja nevetve.
Tizennyolc éves lányuk, Lili a diplomáciai vonal iránt érdeklődik, kilencéves kisfiuk, Zalán még fiatal, de Adrienn nem tartja fontosnak, hogy a jövőben ők vigyék tovább a Schüssler Nature Cosmedicset.
„Az viszont biztos, hogy én sokáig fogom csinálni. Inkább az lesz majd a kérdés, hogyan lehet innen anyát végre kirakni.”
HomeoNatura Kft.
Alapítás: 2013 Tulajdonosok: Makovényi László, Makovényi-Soós Adrienn Lilla Árbevétel (millió forint) 2022 315,2 2023 348,2 2024 350,0* Adózott eredmény (millió forint) 2022 29,1 2023 8,5 2024 N. A. *Becslés. Forrás: Dun & Bradstreet, cégközlés
Szimler Bálint filmrendező, Szalai Tamás üzletember és három társuk független filmfinanszírozási rendszert indítanak. Bevonnák a nemzetközi filmes produkciókhoz kapcsolódó magyarországi szolgáltatókat, hogy az összedobott pénzből minden évben elkészüljön legalább egy nagyjátékfilm.
Nem mindegy, hogyan érkezel meg az év végébe, és onnan hogyan indulsz az új évbe. Forbes-arcokkal vetettünk számot 2024-ről és magunkról, jó volt veletek a Corinthia Budapestben felkészülni a folytatásra. Mert bizony innen folytatjuk.
Aki valaha járt már a debreceni MODEM-ben, az tudja, hogy az intézmény jóval több mint múzeum – egy olyan interdiszciplináris műhely, ahol a kreativitás és a technológia párbeszédet folytat. Kísérletező, a művészet klasszikus kereteit feszegető kulturális műhely ez, az egyik oldalon helyi gyökerekkel és értékekkel, a másik oldalon globális horizonttal és trendekkel. A MODEM a […]
