Eltervezve nem ment Pesten, most a kapitalizmus apránként összehordja Budapest
evőpiacát Budán.
Minden fővárosi piacra jut egy lángosos meg egy olyan kávézó, ahol kávét legfeljebb a feles mellé isznak városrészenként változó mértékben elegáns, ezüsthajú kelet-európai dámák, hangjuk és arcbőrük színe is nem egy csíkos Szofi szívásával eltöltött, termékeny életről tanúskodik. Ennél nagyobb ívű piaci vendéglátást utoljára a kihalt Hold utcai csarnokban próbáltak meghonosítani Pesten, és ellenpróba híján egy darabig nem fogjuk megtudni, hogy ott a választék, a székesegyháznyi belmagasság vagy az állt-e az átütő siker útjába, hogy az V. kerület északi részén tulajdonképpen nem laknak emberek.
Hírbe hozták a csarnok Klauzál téri, szintén elég néptelen testvérét is, hogy majd ott, a Ryanair-turizmus felvonulási területén lesz a nyugati mintára belőtt budapesti evőpiac, de a covid és más realitások megették a tervet. És ilyen híresztelések röpültek fel a Kolosy téri, emberibb léptékű csarnok magánosodása és bezárása körül is hat éve Óbudán – naponta van szerencsém arra járni, szólok, ha lesz miért.
De mi van, ha az evőpiac azon dolgok sorába tartozik, amiket nem kell agyatlanul lemásolni csak azért, mert Amszterdamban és Lisszabonban egyaránt tűnnek inkább jó ötletnek, és a miénk lehetne olyan helyen, ami alapvetően tényleg még mindig: piac? Ennek az az elméleti ára, hogy nem lehet este fél nyolckor Insta-kompatibilis fények között pezsgőzni, mert három órája zárva lesz, gyakorlati haszna viszont az, hogy ebéd előtt lehet csicsókát, gyömbért és sajtot is vásárolni. A Fény utcai piac mintha ezt a tételt tesztelné, de spontán, és ez ugyanúgy tesz jót neki, mint amikor a tervezők hagyják, hogy a lakótelepen először a kedves lakók kitapossák az ösvényt, és majd lekövezik, ha már látszik, hogy merre kell.
Népszerű, meglepő, letehetetlen portrék, interjúk a Forbes.hu elmúlt évéből.
Ha most sírni fog, én kiküldöm
Az év legolvasottabb portréja
Sevcsik-Magyar Anna túlélte a túlélhetetlent. Nyolcszor volt várandós, és ebből öt kisbabának adhatott életet. A legmélyebb gyászát olyan teremtőenergiává alakította, amivel több ezer születendő gyermek és család életét mentette és menti meg 2015 óta. Egy Magyarországon egyedülálló civil szervezet, az Élet.Érzés alapítója és vezetője. Írta: Tóth-Biró Marianna
A fotózás apropó, hogy megszólítsak valakit
Huszonnégyszer annyit dolgozott kongói fotósorozatával, mint amennyit elvártak tőle. Hajdú D. András öt alkalommal volt összesen két hónapot a háború kitörése óta Ukrajnában, és ha teheti, még biztosan visszamegy oda is. „Szeretek hasznos lenni – mondja –, és ezeknek az emberi történeteknek van igazi tétjük.” Portré a világot járt magyar szociofotósról. Kérdezett: Lits Benedek
A sufniból a Michelin-csillagos éttermekig
Ruzicska Tünde bevitte a Michelin-csillagos magyar éttermekbe letisztult vonalvezetésű, skandináv és japán hatásokkal is dolgozó kerámiaművészetét. Neve szájról szájra jár a gasztrovilág nagyjai között, ma már magánmegrendelőknek is dolgozik. „Nem akarok nagyobb lenni, nem akarok manufaktúrát. Nekem ez úgy a legfenntarthatóbb, ha a két kezemmel csinálhatom – vallja. – Enélkül elveszne a lényeg.” Írta: Somogyi Szonja
Az emberi lélekről már megírtak szinte mindent
„Konteósok mindig lesznek, de hogy egy társadalomnak vezérfonala legyen a konteó, az kicsit túl hasznosnak tűnik” – mondja Bánki György pszichiáter. Magyar Péter szerinte afféle ihletett pillanatban színre lépő katalizátor, aki kicsit meglazítja a földet az optimizmusunk sírján, hogy ne csak koszorúzni járjunk oda. Interjú NER-ről, individualizmusról, agresszív, autoriter rendszerről és a csávóról, aki a tömegközlekedésen is fellép egyes ügyekben. Kérdezett: G. Tóth Ilda
Sosem fog megtörténni
A srác az otthoni PC-jéről indult, az interneten futott fel, majd szemvillanás alatt tört be a fősodorba – legalábbis látszólag. Marsalkó Dávid és zenekara lassan, megfontoltan érett be. A Halott Pénz júniusban negyvenezer ember előtt ünnepelt. Így kell húsz év alatt eljutni Pécsről a Puskás-stadionba. A koncert háttértitkai háttéremberektől és persze a zenekar arcaitól. Írta: Vaszkó Iván
Zavarba ejtő gének
Természetes közege volt a zsenik társasága, és volt idő, mikor azt érezte, bármerre indul, blokkolva van az út, amin az óriás rokonai már jártak. Abszolút hallásával Bujtor Balázs végül a zenében találta meg magát, tizenhárom évesen a különleges tehetségek osztályába járt a Zeneakadémián, ma a világ legjobbnak tartott zenekarában játszik, olykor hollywoodi sztárokkal hegedül, és ugyanolyan életörömmel mesél, mint ami egykor filmsztár apját hajtotta. Kérdezett: Fekete Emese
Megütötte őket a Temu, új fronton veszik fel a harcot
Már most úgy viselkedünk, mint amivé holnap szeretnénk válni, foglalja össze Sebő Gyula, a kutyahámokról ismert Julius-K9 alapítója és ügyvezetője, hogyan alakítja szolgáltatássá évtizedek alatt megszerzett tapasztalatait. Társával már szerepelt címlapunkon, azóta viszont volt covid, kitört egy háború a szomszédban, na és megjelent a Temu, ami felforgatta az egész online kereskedelmet. Visszavonulás helyett az új frontokon támadást választották. Kérdezett: Zomborácz Iván
Jó érzés benne lenni ebben a történetben
Five Guys-koppintás, vagy sem? Hogy lehet az első teljes üzleti évben majdnem egymilliárdos forgalmat csinálni nyolc-tíz millió forintos befektetésből? Véget ért már a hájp? A Simon’s Burger-jelenséget jártuk körbe a két tulajdonossal. Ők úgy látják, ahol megél egymás mellett néhány KFC és McDonald’s, ott valószínűleg nekik is van hely. Írta: Kis Judit
Összeszedett huszonkétmilliárdot, hogy befektesse
A félig angol, félig magyar Price Márton Péter, miután megjárta a Mount Everestet, most társaival egy kvantitatív stratégiát alkalmazó befektetési alap megalapításába fogott bele. Alig harmincévesen a mai piaci viszonyok között, feltörekvő alapkezelő létükre huszonkétmilliárd forintot kalapoztak össze. Eddig. Márton angolszász ambícióval, magyaros finesszel veti bele magát az újabb ismeretlenbe. Írta: Golovics Milán
Nemet mondtunk, felhúzták magukat
Huszonkétmillió dollár – régiós szinten is kiemelkedő befektetési kört zárt év elején a magyar Colossyan. Az üzlet hátteréről az alapító-CEO-val, Kovács Dominikkal beszélgettünk. Cége szövegből generál videókat. Ügyesen lovagolta meg a mesterséges intelligenciás hullámot, de ment is, mint a tank, amikor mennie kellett. A következő megugrandó lépcsőfok, hogy minél interaktívabbak legyenek a videók. Írta: Zsiborás Gergő
Elültetek tízmillió fát
Volt újságíró, főszerkesztő, városarculati tanácsos és fővárosi önkormányzati képviselő. Bojár Iván András klasszikus humánértelmiségiből lett főállású faültető, de közben az irodalmat sem engedte el, és folyóiratot alapított. Közössége, a 10 millió Fa azt a célt tűzte ki, hogy szimbolikusan minden magyar állampolgár nevében ültet egy új fát. Kérdezett: Bagi László
Csontváry jobb, mint a bitcoin?
A sokadik világválságon van túl a magyar műkereskedelem kulcsszereplője, de úgy tűnik, nincs az a gazdasági, geopolitikai vagy pénzügyi helyzet, ami megakasztaná a műkincsek iránti igényt. Kelen Anna, a Virág Judit Galéria egyik vezetője szerint az infláció okozta befektetési pánik esetükben a stabilitásban mutatkozik meg. Mi lesz, ha elfogynak a klasszikusok? Írta: Melis Dóra
Írta: Árvai Eszter Élénken emlékszem arra az év végi vacsorára. Az újonnan kinevezett vezetőnk elegáns díszdobozt adott át nekünk. Örömmel, kíváncsian bontogattam. Meglepődtem: a dobozban büdzsén felüli ajándék lapult, a legújabb Airpods. Örülhettem volna is neki, de az azt követő mondata hidegzuhanyként ért. „Azért kapjátok, hogy mindig elérhetők legyetek. Always on!” – kacsintott. Azonnal belém hasított: de hát nem […]
Carl Kostyálnak a svéd, a német és az olasz az anyanyelve, bár édesapja magyar volt. Felmenői között a neves Sotheby’s aukciósház egyik fejével Carl is a művészeti vonalat vitte tovább: Londonban, Stockholmban és Milánóban van galériája. És nagyon jó szeme a fiatal tehetségek megtalálásához. Közben nem feledkezett el olyan zseniális magyar festőkről sem, mint Maurer Dóra vagy Bak Imre.
