Az a lényeg, hogy hasson a krém, mindegy, mi van ráírva. Soós Adrienn szerint a vásárlóknak ez a legfontosabb. Ezért mindegy is, hisz-e valaki a Schüssler-féle ásványisó-terápiában, vagy sem. Erre épített több mint tíz éve kozmetikai márkát.
Soós Adrienn szerint a vásárlóknak ez a legfontosabb. Ezért mindegy is, hisz-e valaki a Schüssler-féle ásványisó-terápiában, vagy sem. Erre épített több mint tíz éve kozmetikai márkát.
„Szabad gyorsan dönteni. Mert ha rossz döntést hozol, legfeljebb kijavítod, és minden megy tovább” – mondja Soós Adrienn. Pedig kezdetben biztonsági játékos volt. A vállalkozóvá válás útján is csak stabil munkahely mellett mert elindulni, holott a nulladik pillanatban tudta, hogy kozmetikai termékcsaládjából akar megélni.
Mondhatni, begyakorolta a márkaépítést, nem először futott neki, hogy doktor Schüssler ásványisó-terápiáját kozmetikai termékekbe rejtse. A 2000-es évek végén egy osztrák vállalkozó ismerősével fogott bele a Schüssleritas létrehozásába. „Neki pénze volt, nekem meg ötletem.” Adrienn nem volt vérbeli vállalkozó, nem figyelt oda a szerződéskötésre, nem papírozták le, kié a know-how. A társ kirakta a cégből, Adrienn 2012 karácsonyát egy magánéleti tragédia feldolgozásával és az általa megálmodott márka elvesztése feletti búslakodással töltötte. „Aztán a férjem januárban azt mondta, fogjuk az összes spórolt pénzünket, és megcsináljuk újra, most már a sajátot. Mert az előzőnél is én voltam a motor, mindent tudok, ami ehhez kell.”
Aki valaha járt már a debreceni MODEM-ben, az tudja, hogy az intézmény jóval több mint múzeum – egy olyan interdiszciplináris műhely, ahol a kreativitás és a technológia párbeszédet folytat. Kísérletező, a művészet klasszikus kereteit feszegető kulturális műhely ez, az egyik oldalon helyi gyökerekkel és értékekkel, a másik oldalon globális horizonttal és trendekkel. A MODEM a […]
Aki valaha járt már a debreceni MODEM-ben, az tudja, hogy az intézmény jóval több mint múzeum – egy olyan interdiszciplináris műhely, ahol a kreativitás és a technológia párbeszédet folytat. Kísérletező, a művészet klasszikus kereteit feszegető kulturális műhely ez, az egyik oldalon helyi gyökerekkel és értékekkel, a másik oldalon globális horizonttal és trendekkel. A MODEM a legjobb bizonyíték arra, hogyan képes egy regionális kulturális tér világszínvonalú innovációt teremteni, miközben élő kapcsolatot tart fenn helyi közösségekkel és oktatási intézményekkel. Az elmúlt 18 év alatt a vidéki intézmény példátlan utat járt be és nemzetközi művészeti központtá nőtte ki magát, 2023-ban pedig hivatalosan is múzeumi rangra emelkedett.
Eljutni a közönséghez
„A MODEM azért tudott és tud progresszív lenni, mert nagyon erős fókusz van a kortárs műfajokon” – magyarázza Vizi Katalin, a múzeum igazgatója. „Alapvetően nem lokális, hanem globális témákat dolgozunk fel, miközben hangsúlyosan megjelenik a helyi értékek képviselete.”
Az intézmény víziója, hogy formabontó módon újraértelmezze a múzeum szerepét a 21. században. A Falakon túl koncepciója megmutatkozik az egyetemi oktatástól kezdve a pop-up kiállításokon át a virtuális térben való jelenlétükig.
2024-ben már nem működik az a gyakorlat, hogy a közönség csak akkor ismeri meg a tartalmainkat, ha belép az ajtónkon. Nekünk is meg kell mozdulnunk, és elmennünk a közönségünkhöz.”
Vizi Katalin
Süli-Zakar Szabolcs művészeti vezető és Vizi Katalin, a MODEM igazgatója // Fotózási helyszín: Rampart – Millenium Gardens Kantin
Nemzetközi projektek
A MODEM nyitottsága Süli-Zakar Szabolcs művészeti vezető szerint a nemzetközi kapcsolatok építésében is megmutatkozik: „Országhatárok mellett vagyunk, egy regionális centrumban, amit igyekszünk kihasználni. Hisszük, hogy Debrecen gazdasági és társadalmi dinamikus változásának sikeres integrációját a kortárs kultúra, így többek között a MODEM intézménye segítheti igazán. A jelenünkkel, a művészet nyelvén, szimbolikusan foglalkozó kortárs alkotások, kiállítások és ehhez kapcsolódó programok, összekötő kapcsok lehetnek a változó közösségek, de az egyének és a cégek tekintetében is. Az aktuális kiállításunk, a „Tanulni a természettől? – Botanika” című tárlat hazai és nemzetközi művészei például a Debreceni Nemzetközi Művésztelepen, egy intenzív, tíznapos ittlét során debreceni intézmények és a helyi természeti értékek kincseit felkutatva reflektálnak a tágabb értelemben vett régió, sőt globális kérdésekre is. A kiállítás a természet és a művészet határterületein mozog, új perspektívákat kínálva a természettel való kapcsolatunk mélyebb megértéséhez” – meséli a művészeti vezető.
A nemzetközi jelenlét másik kiemelkedő példája volt a nyáron megrendezett Refik Anadol kiállítás. A török származású, Los Angelesben élő művész, aki az egyik kortárs csúcsintézményben, a New York-i MoMA-ban mutatta be egy művét sok százezer néző előtt a debreceni bemutatkozást megelőzően, az adatvizualizáció területén számít nemzetközi szupersztárnak. A tárlat nemcsak szakmai sikert hozott a MODEM-nek, de két jelentős szponzor, a Yapí Merkezi és a Synergy támogatását is elnyerte az intézmény számára.
A kortárs művészet támogatása nemcsak kulturális misszió, hanem üzleti szempontból is releváns befektetés egy progresszív, jövőbe tekintő brand építésébe.”
Vizi Katalin
A múzeum a technológiai innovációban is úttörő szerepet vállal. A Sonart projekt a művészet és technológia találkozásának egyik példája: a gyűjtemény műtárgyainak hangképét alakítja ki, új dimenzióba helyezve a vizuális alkotásokat. Emellett rendszeresen szerveznek konferenciákat a művészet és technológia kapcsolatáról, ahol olyan témákat járnak körül, mint az NFT-k, a generatív művészet vagy a transzhumanizmus.
Nagy Elek, a 34. leggazdagabb magyar nem tartja cégcsoportját sem a rendszer kedvezményezettjének, sem mellőzöttjének. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara frissen megválasztott elnökét az Uber visszahozásának háttere mellett arról is kérdeztük, hogy holt tart cégcsoportjánál a generációváltás, illetve mennyire van eltérítve a magyar gazdaság.
Carl Kostyálnak a svéd, a német és az olasz az anyanyelve, bár édesapja magyar volt. Felmenői között a neves Sotheby’s aukciósház egyik fejével Carl is a művészeti vonalat vitte tovább: Londonban, Stockholmban és Milánóban van galériája. És nagyon jó szeme a fiatal tehetségek megtalálásához. Közben nem feledkezett el olyan zseniális magyar festőkről sem, mint Maurer Dóra vagy Bak Imre.
