Összeköti a kulturális és üzleti szereplőket, mert szerinte ideje megtanulni, hogyan lehet piaci alapon magasművészetet létrehozni. Art Is Business néven magazint, majd díjat alapított, és legújabban mentorálást gründolt a művészeknek. Balogh Máté András hetven-nyolcvan projektet futtat egyszerre.
„Az a baja velem minden barátomnak, hogy ha elmegyünk külföldre múzeumba vagy színházba, ott is elkezdek ötletelni, dolgozni. Rögtön írok a marketingnek, hogy szevasztok, hadd barátkozzak! Egyszerűen nem áll le az agyam.”
Balogh Máté András, az Art Is Business Egyesület alapítója nemrég beautózta Németországot, tizennégy város negyvenöt múzeumát látogatta végig két hét alatt. „Magyarország képzőművészeti fronton egyáltalán nincs lemaradva, büszkén mondogattam a különböző múzeumokban, hogy ilyenünk meg olyanunk is van. Csak eladni nem igazán tudunk.” Márpedig tisztában van vele, hogy ha a „legatyásodott” magyar kulturális helyzetben ma nem tudsz megfinanszíroztatni egy művészeti projektet, az két év múlva egyszerűen megszűnik. „Ma a legtöbb kulturális szereplő a túlélésért küzd, innoválni végképp nem tudnak.”
Kommunikációt és PR-t tanult az egyetemen, erőssége, hogy jól beszél, és megérti a pozíció mögött rejlő valódi vágyakat. A beszélőkéjével most sincs gond, másfél órán át bírja szinte egy levegővel mesélni, hogy mivel foglalkoznak. Van is annyi dolguk, hogy szócséplés nélkül is kell a felsorolásukhoz ennyi idő. Egyszerre mindig legalább hetven-nyolcvan projektet kell futtatni, hiszen sokáig tart, mire beérik valami, mondja.
Ha úgy vesszük, az utolsó oldalon lévő Hodász-interjú három mondatában minden benne is van ezzel a számmal kapcsolatban. Amíg pap volt, nem kellett az ügyfeleken annyit gondolkodnia, kapott egy templomot. Most, hogy tréner, meg kell küzdenie minden kliensért. Jövőre pedig? Reméli, növekedés lesz. Itt az első magyar billiomos a magyar gazdaglisták történetében. Mészáros Lőrincnek, ha minden […]
Ha úgy vesszük, az utolsó oldalon lévő Hodász-interjú három mondatában minden benne is van ezzel a számmal kapcsolatban. Amíg pap volt, nem kellett az ügyfeleken annyit gondolkodnia, kapott egy templomot. Most, hogy tréner, meg kell küzdenie minden kliensért. Jövőre pedig? Reméli, növekedés lesz.
Itt az első magyar billiomos a magyar gazdaglisták történetében. Mészáros Lőrincnek, ha minden vállalati részesedését értékesíteni tudná és akarná (fontos félmondat volt!), becslésünk szerint 1241,8 milliárd forint landolhatna a bankszámláján. Ilyet persze így egyszerre nem tudna, és nem is akarna megtenni az egykori felcsúti polgármester, a miniszterelnök barátja, de a szám mégis mutatja, micsoda vagyonkoncentráció ment végbe az utóbbi tizennégy évben Magyarországon.
Különösen így van ez, ha ehhez még hozzászámoljuk Tiborcz István és pár további, jelentősebb üzleti előzmény nélkül a listára felkerülő milliárdos vagyonát. Az összérték könnyen elérheti a kétbillió forintot. És hogy az egyik fénytörésben ez valóban fekete-fehér, egy másikban mégis lehet szürke, amellett Nagy Elek (szintén listás!) érvel a vele készített interjúban. Isten ments, hogy relativizáljam a (kisebb-)nagyobb, illetve a gigászi korrupciót. De azért még meghallgatjuk egymás érveit, szempontjait, és elgondolkodhatunk rajtuk. Szeretem így befogadni a világ sokszínűségét, és mivel azt is tudom, hogy én melyik nézőpontból akarom nézni az eseményeket (demokrácia, jogállam, kapitalizmus és nyugati orientáció), bele se szédülök az ilyen szellemi mutatványba.
A címlap most a miniszterelnök vejéről, Tiborcz Istvánról és Mészárosról szól, de az újság azért nem velük van tele. Már a gazdaglistán is lehet igazi Forbes-arcokat találni, mint amilyen a harmadik helyezett Felcsuti Zsolt, ő a listán a legmagasabbra jutó selfmade milliárdos. Az Üzlet rovatban írunk Zaim Halukról, a török származású matrac- és ma már bútorkereskedőről, aki már a lányait is bevonta az üzletmenetbe. Ők nagyban tapasztalják, amit Hodász András most kicsiben érez: ha jó a portéka, jönnek az ügyfelek, de azért munkás, na. 2024 és 2025 fordulóján pedig mindannyian, akik ebben a magazinban megfordulnak, sőt mi, akik itt élünk, végül is csak azt kívánjuk: legyen 2025-ben növekedés. A többit a Jóistennel megbeszéljük, ki a templomban, ki máshol.
Mészáros Lőrinc egybillió forint fölött szárnyal. Tiborcz István duplázott, Gattyán György visszaesett. Jellinek Dániel bevásárolt, Jászai Gellért Elon Musknál járt. Wáberer György Cápa lett, Nagy Elek kamarai elnök. Egy új szereplő százmilliárddal debütál, van, aki négy év – pereskedéssel kikényszerített – kihagyás után tér vissza. Mozgalmas év után 8,5 billió forint vagyon összpontosul az ötven leggazdagabb magyar kezében.
Aki valaha járt már a debreceni MODEM-ben, az tudja, hogy az intézmény jóval több mint múzeum – egy olyan interdiszciplináris műhely, ahol a kreativitás és a technológia párbeszédet folytat. Kísérletező, a művészet klasszikus kereteit feszegető kulturális műhely ez, az egyik oldalon helyi gyökerekkel és értékekkel, a másik oldalon globális horizonttal és trendekkel. A MODEM a […]
