Aki valaha járt már a debreceni MODEM-ben, az tudja, hogy az intézmény jóval több mint múzeum – egy olyan interdiszciplináris műhely, ahol a kreativitás és a technológia párbeszédet folytat. Kísérletező, a művészet klasszikus kereteit feszegető kulturális műhely ez, az egyik oldalon helyi gyökerekkel és értékekkel, a másik oldalon globális horizonttal és trendekkel. A MODEM a […]
Aki valaha járt már a debreceni MODEM-ben, az tudja, hogy az intézmény jóval több mint múzeum – egy olyan interdiszciplináris műhely, ahol a kreativitás és a technológia párbeszédet folytat. Kísérletező, a művészet klasszikus kereteit feszegető kulturális műhely ez, az egyik oldalon helyi gyökerekkel és értékekkel, a másik oldalon globális horizonttal és trendekkel. A MODEM a legjobb bizonyíték arra, hogyan képes egy regionális kulturális tér világszínvonalú innovációt teremteni, miközben élő kapcsolatot tart fenn helyi közösségekkel és oktatási intézményekkel. Az elmúlt 18 év alatt a vidéki intézmény példátlan utat járt be és nemzetközi művészeti központtá nőtte ki magát, 2023-ban pedig hivatalosan is múzeumi rangra emelkedett.
Eljutni a közönséghez
„A MODEM azért tudott és tud progresszív lenni, mert nagyon erős fókusz van a kortárs műfajokon” – magyarázza Vizi Katalin, a múzeum igazgatója. „Alapvetően nem lokális, hanem globális témákat dolgozunk fel, miközben hangsúlyosan megjelenik a helyi értékek képviselete.”
Ha úgy vesszük, az utolsó oldalon lévő Hodász-interjú három mondatában minden benne is van ezzel a számmal kapcsolatban. Amíg pap volt, nem kellett az ügyfeleken annyit gondolkodnia, kapott egy templomot. Most, hogy tréner, meg kell küzdenie minden kliensért. Jövőre pedig? Reméli, növekedés lesz. Itt az első magyar billiomos a magyar gazdaglisták történetében. Mészáros Lőrincnek, ha minden […]
Ha úgy vesszük, az utolsó oldalon lévő Hodász-interjú három mondatában minden benne is van ezzel a számmal kapcsolatban. Amíg pap volt, nem kellett az ügyfeleken annyit gondolkodnia, kapott egy templomot. Most, hogy tréner, meg kell küzdenie minden kliensért. Jövőre pedig? Reméli, növekedés lesz.
Itt az első magyar billiomos a magyar gazdaglisták történetében. Mészáros Lőrincnek, ha minden vállalati részesedését értékesíteni tudná és akarná (fontos félmondat volt!), becslésünk szerint 1241,8 milliárd forint landolhatna a bankszámláján. Ilyet persze így egyszerre nem tudna, és nem is akarna megtenni az egykori felcsúti polgármester, a miniszterelnök barátja, de a szám mégis mutatja, micsoda vagyonkoncentráció ment végbe az utóbbi tizennégy évben Magyarországon.
Különösen így van ez, ha ehhez még hozzászámoljuk Tiborcz István és pár további, jelentősebb üzleti előzmény nélkül a listára felkerülő milliárdos vagyonát. Az összérték könnyen elérheti a kétbillió forintot. És hogy az egyik fénytörésben ez valóban fekete-fehér, egy másikban mégis lehet szürke, amellett Nagy Elek (szintén listás!) érvel a vele készített interjúban. Isten ments, hogy relativizáljam a (kisebb-)nagyobb, illetve a gigászi korrupciót. De azért még meghallgatjuk egymás érveit, szempontjait, és elgondolkodhatunk rajtuk. Szeretem így befogadni a világ sokszínűségét, és mivel azt is tudom, hogy én melyik nézőpontból akarom nézni az eseményeket (demokrácia, jogállam, kapitalizmus és nyugati orientáció), bele se szédülök az ilyen szellemi mutatványba.
A címlap most a miniszterelnök vejéről, Tiborcz Istvánról és Mészárosról szól, de az újság azért nem velük van tele. Már a gazdaglistán is lehet igazi Forbes-arcokat találni, mint amilyen a harmadik helyezett Felcsuti Zsolt, ő a listán a legmagasabbra jutó selfmade milliárdos. Az Üzlet rovatban írunk Zaim Halukról, a török származású matrac- és ma már bútorkereskedőről, aki már a lányait is bevonta az üzletmenetbe. Ők nagyban tapasztalják, amit Hodász András most kicsiben érez: ha jó a portéka, jönnek az ügyfelek, de azért munkás, na. 2024 és 2025 fordulóján pedig mindannyian, akik ebben a magazinban megfordulnak, sőt mi, akik itt élünk, végül is csak azt kívánjuk: legyen 2025-ben növekedés. A többit a Jóistennel megbeszéljük, ki a templomban, ki máshol.
Nagy Elek, a 34. leggazdagabb magyar nem tartja cégcsoportját sem a rendszer kedvezményezettjének, sem mellőzöttjének. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara frissen megválasztott elnökét az Uber visszahozásának háttere mellett arról is kérdeztük, hogy holt tart cégcsoportjánál a generációváltás, illetve mennyire van eltérítve a magyar gazdaság.