Először állítjuk össze a bankok erősorrendjét – itt egyetlen mutatószámból, a mérlegfőösszegből indultunk ki. Mint minden listánknál, a mélyebb elemzést itt sem mellőztük. Azt a kérdést tettük fel: milyen a jövő bankja – ma?

Összeállította: Fekete Emese és Zsiborás Gergő

Jól bírják a nyomást

A felpörgő lakossági hitelezés mellett jól hangzik, hogy a bankszektor 1,6 billió forint profitot termelt, de a szám csalóka. A bankok felvették a versenyt a fintech cégekkel, és van egy nagy előnyük is. Ilyen volt a bankszektor utóbbi egy éve.
Írta: Kertész Ádám

2024-ben és az idei első negyedévében is remekül ment a lakossági hitelezés a hazai bankoknak, lassan a legjobb évek szintjét érik el, ugyanakkor a vállalati hitelezés továbbra is stagnál. Az eredményt ugyan tovább nyesegeti a júniusban újfent meghosszabbított kamatstop, de a bankok jövedelmezősége a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly is jól alakult: a szektor profitja majdnem elérte az 1,6 billió forintot. Ez azonban a szakértők szerint felfelé torzított adat, a valódi nyereség ennél jóval kisebb.

Hasít a lakossági fogyasztási és jelzáloghitelezés, utóbbinak van egy szépséghibája: nem termel profitot a bankoknak. A bankrendszer már huzamosabb ideje lényegében profittartalom nélkül adja ki az új lakossági jelzáloghiteleket. Annyira alacsony rajtuk a kamatszint – kisebb, mint a refinanszírozási ráta –, hogy már veszteséget okoz, nem fedezi a hitelezéshez kapcsolódó működési költségeket sem, ezért hosszú távon nehezen tartható fenn, mondja Schenk Tamás, a Deloitte partnere. A bankok azért csinálják mégis, mert azt remélik, hogy más termékek keresztértékesítésével, például folyószámlával vagy személyi kölcsönnel behozhatják a veszteséget.

Komoly fejfájás a bankoknak is a vállalati hitelezés stagnálása. Ennek fő oka a hitelkereslet hiánya, a szokásosnál nagyobb bizonytalanság a magyar gazdaság növekedését illetően, továbbá a háború, az infláció és az amerikai vámok is borúsabbá teszik a vállalkozók jövőképét. Az MNB májusi pénzügyi stabilitási jelentésében azt írta, hogy a magyar bankrendszert továbbra is magas jövedelmezőség, bőséges likviditás és erős tőkehelyzet jellemzi. A magyarországi bankok 2024-ben az előző évinél is több, 1595 milliárd forintos profitot értek el. Ehhez érdemben hozzájárult a továbbra is magas nettó kamatbevétel, de az egyedi tételek kiszűrésével már mérséklődött a szektor eredménye.

Schenk Tamás is azt mondja, fontos látni, hogy az említett 1595 milliárdos éves összesített profit felfelé torzít, így nem teljesen fair ezzel mérni a magyar bankok nyereségességét. Ebben az összegben ugyanis benne van az az osztalék is, amit a magyar bankok, főként az OTP, a külföldi leányvállalataiktól, az ottani üzleti eredményből kapnak. Más egyszeri számviteli hatásokat is kiszűrve tavaly mintegy 350 milliárd forinttal volt kisebb a bankok idehaza elért eredménye.

Érdemes megnézni, hogy mennyit keresnek a tulajdonosok a befektetett tőkére vetítve. Ezt a RoE (Return on Equity) mutatja meg, azaz a tőkearányos megtérülés: egységnyi saját tőkére vetítve mekkora jövedelmet termelt a cég. Az MNB közlése szerint a bankszektor RoE-je 22,6 százalék volt 2024 végén. Ebben azonban még szintén benne vannak a torzító elemek, például az osztalékok és az átértékelési tételek, vagyis valójában a 22,6 százalékos hozam is alacsonyabb, 17,5 százalék körüli.

Ezzel érdemes összevetni a kockázatmentes állampapírhozamok szintjét (tizenegy százalék körül volt 2024 elején Magyarországon), hogy képet kapjunk a bankok befektetői értékteremtésének mértékéről. Ahogy Schenk Tamás mondja, ez a 6,5 százalék körüli kockázatmentes ráta feletti „hozam” szerényen kárpótolja a banktulajdonosokat a kockázatvállalásaikért.

Jellemzően a bankolás tehát messze nem a legjövedelmezőbb üzlet a világban, a kiskereskedelemben, a szoftverfejlesztésben, a mobiltelefongyártásban sokkal magasabbak az átlagos RoE-k. A bankok között viszont nagy a szórás, a tulajdonosi megtérülésben komoly különbségek alakulnak ki a jól menedzselt intézmények javára.

A bankok a látra szóló betéteken keresnek sokat, ha magas a kamatszint. A 2022 előtti alacsony szintek 2023-ban és 2024-ben nagyon magasra ugrottak a háború, az infláció és az arra adott monetáris reakciók miatt. Az alapkamat csúcsa 13 százalék volt, onnan olvadt lefelé. Ebből a hazai bankok nagy nyereségre tettek szert, de ahogy jön le a kamatszint (most 6,5 százalék), úgy csökken a szektor nettó kamatbevétele.
A 2022 januárjában bevezetett lakossági kamatstopot hétszer hosszabbította meg a kormány, legutóbb most júniusban további hat hónappal, most úgy néz ki, december végén jár le. A jelzáloghitelek ötödét érinti, évente nagyjából százmilliárd forintot spórolnak vele az ügyfelek, vagyis ennyit bukik a bankszektor. A Magyar Bankszövetség nemrég az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg a kamatstop-rendelkezések, illetve azok meghosszabbításának Alaptörvénybe ütközését.

A Deloitte szakértője szerint azok az ügyfelek jártak jól, akik az olcsóbb és kockázatosabb változó kamatozású jelzáloghitelt választották (rájuk vonatkozik a kamatstop) a drágább, de biztonságosabb fix kamatozású hitel helyett. Akik a biztonságot választották, többet fizettek, a kockázatot vállalókat pedig az állam lényegében megmentette a magasabb kamatoktól.

Harc egymással, a fintechekkel és a csalókkal
Tavaly is öldöklő verseny volt a bankok között a mobilapplikációik fejlesztésében, egyúttal a globális fintech cégekkel is harcoltak. A nagy nemzetközi bankok előnye, hogy behozhatják a központilag fejlesztett appjaikat, ezek fejlesztésére csoportszinten több erőforrás jut.

A fintech szolgáltatóknak a sok előnyük mellett van versenyhátrányuk is a lokális piacokon: szuperül kifejlesztett applikációik helyi szolgáltatásokat nem tudnak nyújtani, például autópályamatrica-vásárlást, parkolást, sárgacsekk-befizetést vagy mobilegyenleg-feltöltést. Ezek csak a hazai bankok appjaiban érhetők el, ez ad egy kis előnyt nekik, magyarázta Homa Péter, a BiztosDöntés.hu bankkártya-szakértője.

A globális fintech cégek ezzel együtt is komoly nyomást helyeztek a bankszektorra, érzékelhetően beindították a versenyt, például a kedvezményes devizaváltás területén. Számos hazai bank bevezette, hogy egy bizonyos havi keretösszegig kedvezményes devizaváltást nyújt. Egyes bankoknál havi háromszázezer, de van, ahol hatszázezer forintig nem a normál banki eladási árfolyamon vehet devizát az ügyfél, hanem jóval kedvezményesebb áron, van, ahol középárfolyamon.

Kötelező technológiai újításokat is hozott a tavalyi év. Ilyen a QR-kódos fizetés, a deeplinkfizetés és a fizetési kérelem, ezek a fejlesztések mind az azonnali fizetési rendszert használják.

Komoly feladat a bankszektornak az adathalászcsalások számának növekedése, és ez nemcsak itthon, de nemzetközi szinten is probléma. A bank bizalmi alapú biznisz, azt hisszük róluk, hogy nagyon vigyáznak a vagyonunkra: a lakásunkat, autónkat kirabolhatják, de a bank biztos pont. Ezek a csalások ezt a bizalmat harapdálják.

Varga Mihály jegybankelnök nemrég bejelentette, hogy öt intézkedéssel lépnek fel a pénzügyi visszaélések ellen. Júliusban központi visszaélésszűrő rendszert indítanak, ami a mesterséges intelligencia segítségével a másodperc tört része alatt, még a teljesítés előtt megvizsgálja az utalásokat, és értesítést küld, ha gyanút érzékel. A bankoktól is elvárják, hogy az eddigieknél jóval aktívabban vegyenek részt a visszaélések kivédésében, és ezt célzott vizsgálatokkal ellenőrzi is fogják. Törvénymódosítást is kezdeményeznek, amivel kiterjesztenék a bankok felelősségét az ilyen esetekben, továbbá lakossági tájékoztatókampányt indítanak.

MÓDSZERTAN

Mit néztünk? A bankok „erősorrendjénél” a 2024-es mérlegfőösszegekből indultunk ki, ahol tudtunk, konszolidált adatot használtunk. A tőzsdén jegyzett bankoknál a 2024. december 31-ei állapotot vettük alapul. A külföldi bankok fióktelepeinél az anyabankok adatai szerepelnek a beszámolókban, ezeket nem tüntettük fel. A lakossági, illetve vállalati szegmensben azokat az aktív kereskedelmi bankokat vizsgáltuk, amelyek virtuális vagy valós fiókhálózattal rendelkeznek, és szolgáltatásuk teljeskörű. A legalább 51 százalékban állami tulajdonú (jellemzően beruházás- vagy exportösztönző) bankokat nem szerepeltettük, és például a BinX neobankot sem, mert egyelőre limitált szolgáltatási köre van.

A jövő bankja Lakossági és vállalati kategóriában külön néztük a bankok ESG mutatóit, a technológiai fejlettségét, hogy egymáshoz képest mikor vezettek be újdonságokat, és milyen a digitális ökoszisztémájuk. Beszámítottuk a különböző alkalmazásboltokban adott ügyfélértékeléseket, vizsgáltuk a bankok tulajdonosi hátterét, illetve, hogy nyilvánosságra került esetleges incidenseket (adatvédelmi vagy IT-hibák, szabálysértések, bírságok vagy az üzletpolitikával ellentétes lépések). Munkánkat a BiztosDöntés.hu szakértői és adatbázisa, az Opten céginformációs rendszere, az MNB jelentései, a bankok éves jelentései és kondíciós listái segítették. Az adatok összegzésében, rendszerezésében mesterséges intelligencia is segítségünkre volt.

A jövő banki vezetője Olyan banki csúcsvezetőt (első számú vagy üzletági vezetőt) kerestünk, aki innovatív, nyitott a digitális, fintech megoldásokra, stratégiai gondolkodású, és víziója van, erős a szakmai reputációja, továbbá vezetői kultúra, ügyfélközpontúság és társadalmi szerepvállalás terén is követendő példa lehet. A shortlistet a Forbes szerkesztősége állította össze, a végső sorrendről a zsűri szavazatai döntöttek.

A szakmai zsűri tagjai:
Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkár-helyettese
Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője
Réti Bálint, a Magyar Fintech Szövetség elnökhelyettese
Karagich István, a Blochamps Capital tulajdonos ügyvezetője
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu alapító ügyvezetője
Zsiborás Gergő, a Forbes főszerkesztője
Fekete Emese, a Forbes főszerkesztő-helyettese 

Harmati László
az Erste Bank vezérigazgató-helyettese
Döntőbe kerültek még: Csányi Péter, Jelasity Radován, Becsei András, Hegedüs Éva

Nyíltabban kommunikálok, mint más bankárok

Tizenharmadik éve az Erste második embere, a lakossági üzletágat vezeti, és valójában vonzza is a másodhegedűs szerep.
Kérdezett: Fekete Emese Fotó: Ránki Dániel

Volt egy független zsűrink, sok szempontunk kultúraépítéstől fintech nyitottságon át a reputációig, és a szoros verseny eredménye: ha ma kellene összerakni egy olyan bankot, amelyik öt–tíz év múlva is megállja a helyét, és jó irányba megy, akkor azt Harmati László vezesse. Mi erről az első gondolatod?
Hát, hogy ez hihetetlen, aztán hogy nagyon megtisztelő, és hogy Radován (Jelasity Radován elnök-vezérigazgató – a szerk.) mit fog szólni. (Nevet.) Kicsit komolyabban, én alapvetően visszafogottabb típus vagyok. Azt hiszem, egészséges az önértékelésem, tehát nem gondolom, hogy nem férnék fel egy valamekkora listára, de biztos, hogy kevés olyan kategória van, ahol ne tudnék magamnál jobbat mondani.
A másik, hogy egy vezető teljesítményét a csapata szabja meg. Itt nálunk Radován, Cseló (Cselovszki Róbert, a vállalati és pénzügyipiacok-üzletág vezetője – a szerk.) és az én hármasom együtt határozza meg az üzleti gondolkodást, az innovációt, a szakmaiságot, ebben mindhármunknak megvan a szerepe, hatunk egymás karakterére, karizmájára.

Én inkább a doer vagyok, Radován meg az a típusú vezető, aki nagyon emberi, transzparens, értékalapú gondolkodás mentén mindent balanszban tart. Ez nekem is sokat segített, a habitusunk különbsége nagyon sok előnyt hozott itt, és én is rengeteget változtam. Ma sokkal kevesebbet mikromenedzselek, jobban allokálok, kiegyensúlyozottabb és strukturáltabb visszajelzéseket tudok adni. Kicsit olyan ez, mint az autóban a pedálok, mindent össze kell hangolni, és együtt jutsz el a célig.

Az én teljesítményemhez tehát Radován felhatalmazása, a társüzletágak munkája, a beosztottjaim tehetsége, szakmai és emberi hozzáállása együtt kell. Nehéz egy szervezetben, különösen egy bankban egy egót kiemelni. Ettől függetlenül nyilván nagyon hízelgő, hogy egyáltalán szóba jöttem, és annak kifejezetten örülök, hogy valami folytán az én súlyozásom sikerült összességében ilyen jónak.

Tizenkét éve vagy az Erste második embere, előtte első számú vezető voltál az FHB-ban. Melyik pozíció az otthonosabb?
Pontosítok, az a tizenkettő már inkább tizenhárom, és igen, vezérigazgató voltam az FHB Kereskedelmi Bankban, de mivel az egy tőzsdén jegyzett bank (az FHB Jelzálogbank Nyrt.) leánybankja volt, valójában akkor is volt főnököm. Tehát nem gondoltam magam soha első számú vezetőnek, és azt kell mondanom, kicsit vonz is a másodhegedűsi szerep.

Most az Erstében például bizonyos szakmai lobbiban, networkingben biztos, hogy nagyon nehezen tudnám reprodukálni Radován képességeit és hozzáadott értékét. Én a háttérmunkában vagyok jó, a felkészítésben, a végrehajtásban, az alátámasztásban, a tisztán üzleti döntésekben. És még valami: talán nyíltabban kommunikálok, mint más bankárok. Szerintem a bankvilág már messze nem olyan zárt, mint régen. Sokkal erősebb a verseny, tele vagyunk fintech cégekkel, és mindent nagyon könnyű lemásolni.

Most az a kulcs, hogy ki mozdul elsőnek, és ennek az előnyét mennyire tudja kihasználni. Ezért merek bátran beszélni, mert aki minket másol, az már nem lehet első. És azt is el merem mondani, ha valamit benéztünk, vagy nem sikerült. Ezt beismerni szerintem nem gyengeség, segít, hogy elhelyezd magad a térképen, és rendben legyen az önértékelésed. Az a gondolkodás, hogy mi annyira jók vagyunk, ezt is milyen jól megcsináltuk, életveszély. Mint ahogy az a meggyőződés is, hogy te vagy a legjobb egy sikeres szervezetben.

Arról, hogy mit gondol a bankpiac legfontosabb trendjeiről, olvasd el hosszabb interjúnkat a Forbes.hu-n!

OTP Bank
Döntőbe kerültek még:
Erste, K&H, Raiffeisen, Gránit Bank
Úgy tűnik, a lakossági kategóriát elnyerő OTP nemcsak a múlt és a jelen, hanem akár a jövő bankja is: technológiai fejlettsége, ESG- és zöldelhivatottsága, digitalizációra nyitottsága, termékbevezetéseinek tempója ma is a bankszektor sok szereplőjének diktálja az ütemet.

Az OTP májusban jelentette be egy három fő technológiai újítást hozó négyéves fejlesztési projekt lezárását: egy nagy teljesítményű, elosztott adatbázist (RIAK), egy saját fejlesztésű blokkláncrendszert a tranzakciók biztonságának növelésére, valamint egy mesterségesintelligencia-alapú elemzőplatformot (Digital Worker) a hatékonyság és a csalásmegelőzés támogatására.

De nem csak a lakossági piacon, és messze nem csak Magyarországon igyekszik a trendeket húzni: a Sustainalytics által készített 2024-es Fenntartható Finanszírozási Keretrendszer Hatásjelentés szerint az OTP Csoport 1,26 milliárd eurót fordított régiónkban megújuló energiával, zöldépületekkel és tiszta közlekedéssel kapcsolatos projektek finanszírozására.

Az elemzőközpont értékelése alapján a bankcsoport erős ESG kockázatkezelési gyakorlatot folytat, és jelentős előrelépéseket tett a fenntartható finanszírozás terén. 2025. július 1-jétől a bank a Magyar Nemzeti Bank ajánlása alapján bevezeti az ESG-kérdőívet a vállalati hitelezésben, elősegítve a fenntartható finanszírozási gyakorlatok további fejlődését.

Raiffeisen Bank
Döntőbe kerültek még: OTP, K&H, CIB, Erste Bank
Miközben a bankszektor vállalati hitelezése 2024-ben stagnált, a magyarországi Raiffeisen Bank 5,4 százalékkal bővítette vállalati hitelállományát. Nem teljesítő hitelportfóliója az egyik legalacsonyabb a nagybankok közül, kondíciói jók, és a kis súllyal bár, de figyelembe vett Forbes-faktor – azaz, hogy a Magyar 100 lista legértékesebb magyar cégei hol bankolnak – is feléjük billentette a mérleget a szoros versenyben.
A bank aktívan támogatja a fenntartható gazdaságot zöld hitelezéssel, zöldkötvény-portfólióval, energiahatékonyságot ösztönző finanszírozással, továbbá papírmentes megoldásokkal. Törekvéseit az MNB kétszer is Zöld Bank Díjjal ismerte el.