„Aki megoldja az energiatárolás problémáját, az nyeri a 21. századot” – hangzott el a mondat néhány éve a japán fejlesztési minisztertől Dr. Mihalovics Péter, az Ideona Zrt. igazgatóságának elnöke felé. Ez pontosan összefoglalja azt a stratégiai felismerést, amely mentén a korábban energetikai tanácsadóként működő magyar vállalat mára technológiai fejlesztővé vált, és új pályára állt.

A megújuló energia valódi integrációjának legkritikusabb eleme a termelés helyett az energiatárolás, amely a rendszerirányítás, az ellátásbiztonság és a dekarbonizáció metszéspontja lett. Az Ideona ezt időben felismerte, és lépett.

A cég története tanulmánykészítéssel indult: döntéshozókat, minisztériumokat segítettek szakmai háttérelemzésekkel. A 2020-as évek kihívásai – világjárvány, háború, árampiaci turbulencia és az EU zöldkötelezettségei – azonban új korszakot hoztak. 

Az elemzői tudás helyett a rendszerszintű, működő és skálázható technológiára lett szükség. Az Ideona ma már saját fejlesztésű, zöldenergiát termelő és tároló hibrid erőműveken dolgozik.

A naperőmű nappal túltermel, este pedig hiányt hagy maga után, így tárolás nélkül egyetlen naperőmű sem tekinthető gazdaságosnak.

Az Ideona technológiai válasza a Vanadium Redox Flow alapú tárolás, amely a lítium-ionos rendszerekkel szemben nem gyúlékony, nem hőérzékeny, hosszabb élettartamú, és 4–6 órás működésével képes áthidalni a napon belüli ingadozásokat – miközben Dél-Korea, Kína és Kalifornia már erre építi a jövőt, Magyarországon ezt az Ideona valósítja meg.

Első projektjük Öskün épült meg: egy Vanadium Redox Flow akkumulátorral kombinált naperőmű. A következő fejlesztés pedig már Söptén zajlik, ahol egy 2,2 MW-os naperőmű mellett egy 1 MW teljesítményű, 4 MWh kapacitású energiatároló egység épül. A cél: olyan előkészített technológiai csomagot létrehozni, amely más helyszíneken is gyorsan telepíthető – önkormányzati, ipari vagy kereskedelmi célokra.

A megvalósítás komoly intézményi és infrastrukturális kihívásokkal jár. Hálózati csatlakozás, földtulajdon, engedélyeztetés, finanszírozás, mindez időt és komoly szaktudást igényel.
Dr. Mihalovics Péter szerint: „Nyolc-tíz éve, amikor a napelemes támogatások futottak, egyszerűsített banki termékkel lehetett finanszírozást szerezni ezekre a projektekre. Ma egy kötelező átvétel nélküli naperőmű önmagában már nem számít életképes üzleti modellnek, csak akkor, ha a termelés mögött ott van az irányított, megbízható tárolás.”

A hazai villamosenergia-hálózat a következő öt évben legalább 2000–3000 MW tárolási kapacitást igényel a megújulók biztonságos integrálásához. Az Ideona évente 40–50 MW-ot tud telepíteni, 150 millió eurós beruházási érték mellett. Ehhez azonban stabil engedélyezési és finanszírozási környezet szükséges.

A cél egy új iparági sztenderd megalkotása: egy olyan integrált, energiatárolással ellátott naperőművi rendszer létrehozása, amely műszakilag megbízható, pénzügyileg modellezett és jogilag engedélyezett. Ez a rendszer csökkenti a hálózati terhelést, kiszámíthatóvá teszi a fogyasztást, és érdemi választ ad a klíma- és energiapolitikai kihívásokra, magyar mérnöki tudással, hazai környezetben.

Dr. Mihalovics Péter szerint: „Az energiatárolás kérdésére a jelennek kell választ adnia, nem a jövőnek. Ez egy intergenerációs kérdéskör, amire az Ideonának van megoldása. Aki ma képes ezt a technológiát letenni az asztalra, annak valóban jó esélye van, hogy megnyerje a 21. századot.”