Mi tesz valakit alkalmassá a nagy teljesítményekre? Erős a sikerkultúránk, de nem biztos, hogy a sikert valódi mítoszok övezik. Faludi Viktória szakpszichológus, krízisterapeuta, sportkonzultáns szerint a kudarc ismerete és a lehetőségéhez való rugalmas alkalmazkodás készsége nélkül nehéz a nagy életcélokat, terveket beteljesíteni. Mi hajt minket? Nevelés vagy egyéniség kérdése? Netán a környezeti hatás is közrejátszik, ha valakinek van kiforrott életcélja, és hozzá akaratereje és teljesítménye […]
Mi tesz valakit alkalmassá a nagy teljesítményekre? Erős a sikerkultúránk, de nem biztos, hogy a sikert valódi mítoszok övezik. Faludi Viktória szakpszichológus, krízisterapeuta, sportkonzultáns szerint a kudarc ismerete és a lehetőségéhez való rugalmas alkalmazkodás készsége nélkül nehéz a nagy életcélokat, terveket beteljesíteni.
Mi hajt minket? Nevelés vagy egyéniség kérdése? Netán a környezeti hatás is közrejátszik, ha valakinek van kiforrott életcélja, és hozzá akaratereje és teljesítménye is? Ezek mind. Ma, itthon a környezeti, társadalmi hatás nagyon erős, hiszen mi már az egészen kicsi gyerektől is elvárjuk, hogy „legyen belőlük valami”. Gondolok itt a gyakran már óvodában elhangzó kérdésre: „mi leszel, ha nagy leszel?” Azt is látom, hogy sajnos oktatási rendszerünk minden szintjén akkora a verseny, akkora a külső nyomás az óvodába, iskolába kerülő gyerekeken, hogy nem csak az erre alkalmas személyiségtípusokra tesszük rá az életcélválasztás terhét túl fiatalon.
Persze jó dolog, ha vannak célok – direkt többes számban mondom –, hiszen az élet üres lenne nélkülük. De az életnek egyetlen célja mindig csak rövid távon határozható meg, amolyan életszakaszcélnak.
A dánszentmiklósi ősfás parkban lévő mini-Provance, a Botanica Hotel a néhai Bálint Ágnes álma volt. Terveit ma már családja valósítja meg. „Nem gondoltunk ilyen szintű gasztronómiára, csak azt szerettük volna, hogy a megszálló vendégek jót egyenek. Most meg már a Michelin-csillag a cél” – mondja Horváth Kristóf, a dánszentmiklósi Botanica butikhotel és étterem egyik tulajdonosa. Áradozik a legújabb konyhai fejlesztésekről, a különleges étkészletek […]
A dánszentmiklósi ősfás parkban lévő mini-Provance, a Botanica Hotel a néhai Bálint Ágnes álma volt. Terveit ma már családja valósítja meg.
„Nem gondoltunk ilyen szintű gasztronómiára, csak azt szerettük volna, hogy a megszálló vendégek jót egyenek. Most meg már a Michelin-csillag a cél” – mondja Horváth Kristóf, a dánszentmiklósi Botanica butikhotel és étterem egyik tulajdonosa. Áradozik a legújabb konyhai fejlesztésekről, a különleges étkészletek és tálalóeszközök iránti szenvedélyéről, az apró részletek kitalálásáról. Mellette felesége, Zsebők Ágota a maga csendes határozottságával képviseli mindazt, amit nemrég elhunyt anyósa, Bálint Ágnes örökül hagyott. Ágota lépésről lépésre vitte sikerre a Botanicát Ágnessel, férje és sógorai édesanyjuk betegségével, majd halálával csatlakoztak, és igazi családi vállalkozássá váltak.
„Igen, különleges kapcsolat volt a miénk, hétvégén az anyósom volt, hétköznap meg gyakorlatilag a főnököm. Sok időt töltöttünk együtt, tőle ismerem a család történetét” – mondja Ágota. „Lecsapott Ágotára” – fűzi hozzá Kristóf. Amikor először vetődött fel a vendéglátás ötlete, Ágota még csak barátnője volt. Mint projektmenedzser dolgozott, bár eredetileg turisztikai végzettséget szerzett. Akkor még arról volt szó, hogy kipróbálják együtt a munkát: ha a lánynak mégsem tetszik, visszamegy dolgozni Budapestre. Zúgtak a gépek a műhelyben
Horváth Zoltán és felesége, Ágnes is állatorvosok voltak, még az egyetemen ismerkedtek meg. A 70-es évek végén körzetekbe osztották a végzett orvosokat, így kerültek Dánszentmiklósra egy szolgálati lakásba. A falu főleg gyümölcstermesztéssel és állattartással foglalkozott, Zoltán a tenyészeteket látta el, Ágnes laborokban dolgozott.
Negyvenéves korára három egyre felnőttebb fia – Miklós, Kristóf és Zoltán – mellett úgy érezte, több kreativitás szorult belé, mint amennyi ahhoz kell, hogy nyolctól négyig csipeszekkel a kezében kutatómunkát végezzen egy laborban. Lakberendezéssel kezdett foglalkozni, tanfolyamokra iratkozott be, külföldön inspirálódott. Férjével a kecskeméti Kéttemplom közben sétálva bukkantak rá egy kiadó üzletre. Ágnes gondolt egyet, és kivette. Nem tudta, mire és hogyan fogja használni, de nem akarta folytatni addigi munkáját.
Így született meg 1996-ban a Kéttemplom Galéria, és fiatal, még tanuló képzőművészek kiállítótere lett. Tárlatokat szerveztek, és lakberendezési kiegészítőket is árultak. Ágnest elsősorban a holland és francia mintán alapuló country stílus hozta lázba. Erdélyi, dél-alföldi hagyatékokból vásárolt parasztbútorokat újíttatott fel ebben a stílusban dánszentmiklósi mesterekkel, és a galériában eladta őket.
A száz–százötvenéves bútorokra azonban nehéz volt minőségi garanciát vállalni, így egy idő után átálltak az új fenyő- és tölgyfa bútorok készítésére. Ehhez már nagyobb üzem is kellett, ezért Ágnes 2000-ben kibérelte, majd három év után megvásárolta az utcában lévő Plósz-kastély egykori mellképületét. A Botanica mai recepciójának, éttermének, rendezvénytermének területén akkoriban vagy tizenöt asztalos dolgozott. A Kéttemplom márka felvirágzott, néhány év múlva már franchise-ként működött, üzlet nyílt Szentendrén, Székesfehérváron, Budapesten a Paulay Ede utcában és a Böszörményi úton is. Közben Hollandiából és Franciaországból is importáltak lakberendezési tárgyakat. „Ági gyakorlatilag állandóan úton volt, megrendelőkkel találkozott, kastélyokat, kúriákat rendezett be – mondja Ágota. – Komplett lakberendezési terveket is adott a bútorok mellé textilekkel, lámpákkal, hangulattal. Igazi rajongótábora alakult ki, az ügyfelek eljöttek ide Dánszentmiklósra is, beültek mellé teázni, kávézni, közben zúgtak a gépek a műhelyben.”
A Botanicát egy egykori kastély melléképületében alakították ki.
A Botanicát egy egykori kastély melléképületében alakították ki.
A 2008-as gazdasági válság azonban megtépázta az ő vendégkörét is, eltűntek a vásárlók, sorra zártak be a Kéttemplom üzletek, csak a pesti tartott ki. Áginak is egyre terhesebb lett, hogy állandóan úton van, ügyfelekhez utazik tanácsadásra. Közben bővült a család, születtek az unokák, és több időt akart velük tölteni otthon.
Ekkor találtak rá egy pályázatra, amivel nyolcszobás magánszálláshelyek fejlesztésére lehetett támogatást nyerni. „Akkoriban ez még földszintes épület volt, rettenetes állapotban volt a palatető – meséli Ágota. – Úgyis meg kellett csináltatni, hogy ne lehetetlenüljön el az üzem. Ági úgy gondolta, ha már van ilyen opció, miért ne húzzanak fel még egy emeletet, aztán majd kezdenek vele valamit.”
Miklós főként az üzemeltetést viszi.
Miklós főként az üzemeltetést viszi.
Végül a pályázaton nem nyertek, így bár az új szint és a szobák elkészültek, lelassult a fejlesztés. Gipszkarton fallal két félre osztották a szintet, négy szobát rendeztek be a Kéttemplom bútoraival: bemutatótermek lettek, hogy a leendő vevők láthassák, milyen lehetne az otthonuk. „Én ekkor, 2014-ben kerültem a családba – mondja Ágota. – Jött az ötlet, hogy ha már itt vannak a szobák, miért ne adnánk ki őket. Hogy a vevők ki is próbálhassák, milyen a bútorok között aludni.”
Az eldugott kis butikhotelek ebben az időszakban még nem szaporodtak el gombamód, mint most. A családban mindenki kétkedve fogadta Ágnes ötletét, nem tudták elképzelni, ki fog egy Dánszentmiklóson eltöltött éjszakáért fizetni. „Anyukám egész személyisége olyan volt, hogy mindenkivel elhitette, hogy bármire képes – mondja Kristóf. – Nem érdekelte, hogy rajta kívül senki nem hitt benne. Aztán már az első szezon igazolta, hogy az ötlet működőképes.”
A néhai
Bálint Ágnes.
A néhai Bálint Ágnes.
Meglepte a családot, hogy elsősorban külföldiek találták meg a frissen nyitott Botanicát. Akiknek semmit sem mondott a Kéttemplom márkanév, és csak azt nézték a szállásfoglaló honlapokon, milyen közel van a reptérhez. Fél óra alatt odaérnek autóval. Ráadásul Kristóf szerint a hely miliője már akkor olyan volt a százéves fákkal teli parkkal, hogy ha kerítéssel együtt becsomagolod, és ledobod Dél-Franciaországban, száz másik hasonló lett volna mellette, de megállta volna a helyét.
Sietve kellett döntéseket hozni Felpörgött az Instagram, a provence-i vidéki hangulatot idéző Botanica tökéletesen hozta az Insta-spotok elvárásait. Aztán megjött az első pár, aki itt akarta rendezni az esküvőjét, majd jöttek a családi rendezvények, a céges tréningek. Utóbbiaknak már nem volt elég a négy franciaágyas szoba, berendezték hát a másik szárnyat is. Az újabb négy szobát viszont már vendéglátói szemmel.
Ágnes 2019-re döntötte el, hogy nem csinálja tovább a Kéttemplom Galériát. A Botanica már elfoglalta minden idejét, végképp nem tudott az ország különböző pontjaira utazni lakberendezni. Végül egy törzsvásárló házaspár megvette a márkát gépekkel, munkatársakkal, raktárral együtt, így a Kéttemplom Galéria ma is él. „Azóta is szoros az együttműködésünk, ők gyártják nekünk a bútorokat” – mondja Ágota. Az üzemtől felszabadított kétszáz négyzetméteres szárnyrészre került az étterem és konyha, majd kialakítottak két földszinti szobát is. Az utcában lévő egykori festőüzemet is átépítették, itt három fürdőszobás szobát, kis teakonyhát hoztak létre, ez a mai Herbaház. A Botanica 2019 végére nyerte el mostani formáját medencével, szaunaházzal, tizenhárom szobával. „Ági elkészíttette a terveket a leendő beltéri fürdőházról, grillteraszról, rönkházról. Sok minden vár még megvalósításra.”
Ágnes azonban nem tudta már maga megvalósítani ezeket a terveket, 2021-ben súlyos betegséget diagnosztizáltak nála, állapota gyorsan romlott. „Sietve kellett döntéseket hozni, a fiúk nagyon hamar elkezdtek belefolyni a napi munkába” – mondja Ágota. Bálint Ágnes 2021 júliusában halt meg, addigra mind a három fiú életének szerves részévé vált a Botanica.
„Korábban nem kellett foglalkoznunk a gyakorlati dolgokkal – mondja Kristóf –, Ágota tudott mindent. Hogy ki a villanyszerelőnk, mikor kihez kell fordulni. Ma is ő foglalkozik a napi működéssel, a vendégfoglalásokkal, a rendezvényekkel. Miklós elsősorban az üzemeltetési feladatokat látja el, mindent, ami a karbantartáshoz és a műszaki állapotmegóváshoz kell. Én a pénzügyi és általában a vezetői döntésekért felelek.”
Ágnes rajongott
a country stílusért.
Ágnes rajongott a country stílusért.
A legkisebb testvér, Zoltán egészen más pályán, a filmes világban mozog, operatőr. Kezdetben főleg gyakorlati segítséget nyújtott a Botanica körül, családjával Budapesten él. Tulajdonos ő is, de a napi operatív dolgokból most nem veszi ki a részét.
Miklós és Kristóf korábban is együtt dolgoztak apjuk albertirsai sertésvágóhidat üzemeltető cégében. Most mindkét szülőjük vállalkozásában ténykednek. „Kettejükre nagyon jellemző, ahogy a cégeiket vezették-vezetik: édesapám matekos elme, mindent alaposan kiszámol, papírra vet. Édesanyám a kreatív emberekhez illően mindig jóval lazábban kezelte a pénzügyeket” – emlékezik vissza Kristóf. Eleinte nemcsak a gyász miatt volt nehéz, a két cég ügyeinek intézése a családot is megterhelte. „Még szülni is egy itt rendezett esküvőről mentünk az első gyerekünkkel” – mondja Kristóf. „A második is itt indult el” – teszi hozzá Ágota.
A covid nem okozott túl nagy fennakadást a hotel életében, hiszen azt a néhány szobát jól el lehetett szeparálni. Voltak, akik kifejezetten home office-ozni jöttek. A nyarak pedig berobbantak, ahogy a belföldi turizmus népszerűbb lett. A konyha fejlesztését egy időre megtorpantotta a járvány, 2021-ben azonban ennek is újra nekiveselkedtek. Kellett a konyha, mert a környéken nem volt megfelelő vendéglátóhely.
Aki jó helyre akar menni, hozzánk jöjjön Munk Tamás akkoriban a két Michelin-csillagos Onyx séfhelyettese volt Mészáros Ádám mellett. Az étterem éppen koncepciót készült váltani, Tamás pedig a fővárosi nyüzsgés után békére és szabadságra vágyott. A Botanica lett az első saját konyhája, most ötfős csapata van. Nyolc–tíz fogásos degusztációs vacsoramenüjéért már messziről utaznak ide a vendégek, egyre gyakirobb, hogy az étteremben több a külsős, mint a szállóvendég. 2023-ban és 2024-ben megkapták a Michelin-kalauz ajánlását is. Most már átbillent a hangsúly, ismertebb az étterem, mint a hotel.
A részletek kialakításában Kristóf teljesen elmerül. „A világ összes pénzét el lehet költeni ezekre, de a minőségi vendéglátáshoz elengedhetetlen, hogy az evőeszközök, tányérok is tükrözzék. Erre most mi is rátettünk egy lapáttal. Nagyon bele tudom pörgetni magam. Pont most néztem meg a White Lotus második évadát: rögtön felismertem, milyen márka van az asztalon.”
Munk Tamás, a séf a fővárosi nyüzsgésből érkezett.
Munk Tamás, a séf a fővárosi nyüzsgésből érkezett.
A gazdasági nehézségek ellenére és a sok fejlesztés mellett sem termelnek mínuszt. Várják, hogy az emberek megint úgy érezzék, költhetnek. Addig sem a top luxus kategóriát célozzák meg. „Azt szeretnénk, hogy ha valaki évente kétszer engedi meg magának, hogy elmenjen egy jó helyre, akkor hozzánk jöjjön.”
A szupergazdagok vagyonának megadóztatása, punk rock és síelés, dopaminfüggőség, együttműködő munkahelyi kultúra és pszichológiai biztonság. Nyári olvasnivalónak ajánlunk néhány friss könyvet, amik ugyan nem annyira illenek a strandszatyorba, de talán jobban fogjuk érezni magunkat tőlük. Vagy legalább többet tudunk meg arról, mitől éreznénk magunkat jobban. Daniel Goleman, Cary Cherniss:Optimal– Érzelmi intelligenciával a kiégéstől a rezilienciáigOpen Books, 2024, 5999 FtMiről […]
Bár a nők egyre több területen törnek az élre, az autóipar férfiak által dominált szféra maradt. Igazi kuriózum, ha ebben az iparágban egy nő kerül vezetői székbe, különösen a termelési területen. Topolcsik Melinda, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. ügyvezető igazgatója nemcsak vezető, hanem jövőteremtő is. Teszi mindezt úgy, hogy közben megőrizze a család és a […]
Először állítjuk össze a bankok erősorrendjét – itt egyetlen mutatószámból, a mérlegfőösszegből indultunk ki. Mint minden listánknál, a mélyebb elemzést itt sem mellőztük. Azt a kérdést tettük fel: milyen a jövő bankja – ma? Összeállította: Fekete Emese és Zsiborás Gergő Jól bírják a nyomást A felpörgő lakossági hitelezés mellett jól hangzik, hogy a bankszektor 1,6 billió forint profitot termelt, de a szám csalóka. A bankok […]
Az Astellas Pharma magyarországi, bulgáriai, romániai és görögországi vezérigazgatója szerint a vállalat sikerét két alapvető szempontrendszer határozza meg: a folyamatos innováció és a betegek iránt érzett elkötelezettség. Svetoslav Tsenov útja a tudomány, az üzlet és a tudatosan megválasztott cél metszőpontjában kezdődött a vállalatnál, mára pedig ott tart, hogy négy országban formálhatja az egészségügy jövőjét jelentő […]