A klímacélok betartása ma már nem pusztán PR-fogás, hanem üzleti stratégia. A zöldenergia pedig nem alternatíva, hanem versenyelőny. Ezen a területen az egyik legígéretesebb, nemzetközileg is figyelemre méltó hazai szereplő a Green Cloud Platform. A cég nemcsak dekarbonizációs megoldást nyújt, hanem újraértelmezi a nagyvállalati fenntarthatóságot. Pokol László vezérigazgatóval és Varga-Futó Ildikó kereskedelmi igazgatóval beszélgettünk. „Mi […]
A klímacélok betartása ma már nem pusztán PR-fogás, hanem üzleti stratégia. A zöldenergia pedig nem alternatíva, hanem versenyelőny. Ezen a területen az egyik legígéretesebb, nemzetközileg is figyelemre méltó hazai szereplő a Green Cloud Platform. A cég nemcsak dekarbonizációs megoldást nyújt, hanem újraértelmezi a nagyvállalati fenntarthatóságot. Pokol László vezérigazgatóval és Varga-Futó Ildikó kereskedelmi igazgatóval beszélgettünk.
„Mi nem a trendet követjük, hanem bizonyos értelemben a piac előtt járunk” – fogalmaz Pokol László, a Green Cloud vezérigazgatója. A vállalat, amely mögött az E.ON és a Solar Markt szakmai háttere áll, három éve kezdte meg a zöldáram-alapú szolgáltatások fejlesztését. Ma pedig már jelentős magyar vállalatokkal dolgozik együtt: az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.-vel (OTP IBA), a Gránit Pólus csoporttal a Westend révén, március óta pedig a dm is elkötelezett partnerük.
A Green Cloud innovációja egy egyszerű, mégis forradalmi felismerésen alapul: a zöldenergia nem csupán környezetvédelmi szempontból fontos, hanem pénzügyi előnnyel is jár. Az általuk továbbfejlesztett hosszú távú PPA-szerződés (Power Purchase Agree-ment) lehetővé teszi, hogy az ügyfelek ne csak zöldüljenek, hanem versenyképes áron, tervezhető és kiszámítható módon jussanak fizikai, zöld villamosenergiához a teljes ellátás biztonsága mellett – sokszor jobb feltételekkel, mint a hagyományos fosszilis energiaforrások esetében.
„Cégünk szolgáltatása a megújuló energiatermelés időjáráskitettségét teszi kiszámíthatóvá, miközben azt teljes és folyamatos ellátássá egészíti ki. Nem pusztán elméleti megközelítésről van szó, hanem egy valós szemléletváltásról: szolgáltatásunknak köszönhetően a Westend például éves energiafelhasználásának közel 70 százalékát már megújuló energiával fedezi. Az OTP IBA és a dm egyaránt 30 százalékos zöld részarányt ért el. Ezek együttesen közel 11.000 tonna CO2-kibocsátás elkerülését eredményezik, ami több mint 7200 focipályányi erdő szén-dioxid-megkötő hatásával egyenértékű” – mondja Varga-Futó Ildikó, a Green Cloud kereskedelmi igazgatója.
A Fidesz által benyújtott, „a közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslat szerint azok a szervezetek, amelyek külföldi finanszírozással vesznek részt a magyar közéleti vitákban, veszélyeztetik az ország szuverenitását. Ezért olyan, rendkívül súlyos következményekkel nézhetnek szembe, amelyek felérnek a teljes ellehetetlenítéssel. A törvény alkalmazása azonban nem a jog logikája szerint, hanem politikai döntések alapján történik: a kormány rendeletben […]
A Fidesz által benyújtott, „a közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslat szerint azok a szervezetek, amelyek külföldi finanszírozással vesznek részt a magyar közéleti vitákban, veszélyeztetik az ország szuverenitását. Ezért olyan, rendkívül súlyos következményekkel nézhetnek szembe, amelyek felérnek a teljes ellehetetlenítéssel. A törvény alkalmazása azonban nem a jog logikája szerint, hanem politikai döntések alapján történik: a kormány rendeletben dönt arról, hogy mely szervezetek jogait korlátozzák, érdemi jogorvoslati lehetőség nélkül. Ezért a szabályozás inkább politikai fegyverként, mintsem jogi elveket követő szabályozásként értelmezhető.
A törvényjavaslat bejelentése óta ügyvédek, jogászok és médiaszakértők egyaránt próbálják értelmezni, kire és milyen hatással lehet a szabályozás, ha elfogadják. Azonban a jogszabály szinte értelmezhetetlen a megszokott mércék szerint, mivel rendkívül tág és bizonytalan kereteket szab: gyakorlatilag bármely szervezet – legyen az forprofit, nonprofit, szakszervezet vagy egyház – a problémás szervezetek listájára kerülhet, ha külföldről pénzt kap (akár szolgáltatás ellenértékeként is) és közéleti kérdésben megnyilvánul. A végrehajtásban a Szuverenitásvédelmi Hivatalon kívül a bankok is részt vennének, a szabályozás szerint ugyanis kötelesek lennének jelenteni és blokkolni a “gyanús” pénzmozgásokat.
A ködös megfogalmazások, gumiszabályként értelmezhető kitételek, jogorvoslati lehetőségek nélküli, mindenféle alkotmányos jogot megtipró káoszban próbáltunk a TASZ vezetőivel kapaszkodókat találni az egyre súlyosbodó magyar közéletben:
A közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot a kormány akkor fogadja el és lépteti életbe, amikor politikai érdekei azt megkívánják. A törvény valójában nem jogi eszköz, hanem politikai bunkósbot, amelyet a hatalom a neki nem tetsző civil szervezetek és média ellen kíván felhasználni, de felhasználhat bármilyen más szervezet ellen is, amit valamilyen okból el akar lehetetleníteni”
– fogalmazott Dojcsák Dalma, a TASZ ügyvezető igazgatója. A jogszabály célja tehát távolról sem a törvényesség biztosítása, hanem az állandó fenyegetettség fenntartása, ami elriasztja az érintetteket a tevékenységüktől, függetlenül attól, hogy valójában alkalmazzák-e. A bizonytalanság és a politikai manipuláció miatt a jogszabály létezése önmagában is elég ahhoz, hogy félelmet keltsen, hasonlóan korábbi, soha nem alkalmazott, de elrettentő célú törvényekhez.
Az új tervezet ezért elsősorban propagandaeszközként szolgál, miközben számos alapjogot sért. A TASZ vezetői úgy vélik, hogy bár a jogszabály jogilag támadható, az ilyen eljárások hosszú évekig elhúzódhatnak. Éppen ezért szerintük a valódi megoldás nem csupán a jogi útkeresésben rejlik, hanem a társadalom összefogásában és aktív ellenállásában, amely a törvény miatti felháborodás mentén szerveződik.
Ezért a TASZ jogsegélyszolgálata arra törekszik, hogy az emberek megértsék: a jog nem feltétlenül az elnyomás eszköze, hanem védelmet is biztosít az elnyomással szemben. A cél, hogy a polgárok felismerjék, a jog az ő oldalukon áll, és hétköznapi problémákon keresztül is alkalmazható a hatalommal szembeni védekezésre.
Amikor az emberek elkezdik használni a jogaikat – és nemcsak félni tőlük –, a hatalom elveszíti azt a megfoghatatlan aurát, amely eddig körbevette”
– mondta Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója. A Társaság a Szabadságjogokért vezetői figyelmeztetnek, hogy ha a szabad sajtó és a civil jogvédelem eltűnik Magyarországon, a hatalom akadálytalanul visszaélhet jogaival, és bárki áldozattá válhat politikai vagy gazdasági okokból. Például előfordulhat, hogy valakinek a sikeres vállalkozását egyszerűen elveszik, például arra hivatkozva, hogy valahol kritikus véleményt fogalmazott meg, akár a kormány gazdasági döntéseivel kapcsolatban. A TASZ szerint ezek az esetek most már nemcsak a társadalom peremén élőket, vagy egyes vállalkozókat érinthetik, hanem bárkit, akit a hatalom célkeresztbe vesz.
Viszont kiemelik, hogy:
Magyarország még nem vált Oroszországhoz hasonló elnyomó állammá, és a társadalomnak még van lehetősége megakadályozni ezt az irányt.A kulcs a társadalmi összefogás és a cselekvés: ha az emberek felismerik saját erejüket és aktívan részt vesznek a közéletben, megakadályozhatják a hatalom túlkapásait.
Az állampolgárok felelőssége most az, hogy támogassák a civil szervezeteket anyagilag és erkölcsileg, nyíltan vállalják ezt a támogatást, valamint aktívan vegyenek részt a közéletben, például véleménynyilvánítással, a szomszédjukkal, tág és szűk közegükkel való beszélgetésekkel és politikai fórumokon való részvétellel. Az üzleti szférában dolgozókat pedig arra ösztönzik, hogy gondolják át, érdemes-e továbbra is a jelenlegi rendszerhez kötődni, és kezdjenek el alternatívákat keresni, mivel a rendszer stabilitása egyre kérdésesebb.
Sokan azok közül, akiknek gazdasági ereje van, már elkezdték feltérképezni, hogy mi van a NER-en túl. Én is arra szeretném biztatni ezeket az embereket, hogy ezt a munkát végezzék el. Akik megkötötték a saját alkujaikat, azok is mérjék fel újra, hogy valóban megéri-e még szövetkezni a mostani rendszerrel, vagy be kell látni, hogy már haldoklik és kapálózik. Szerintem érdemes lehet felmérni, hogy mi lesz utána, és abba fektetni.”
Szabó Máté szerint az állam egyre szűkíti a nyilvános tiltakozás lehetőségeit: a Pride betiltásával újabb jogszabály korlátozzák a gyülekezési jogot, és növelik a jogi kockázatát annak, ha valaki az utcán fejezi ki a véleményét. Azoknak, akik egy ilyen rendszerben is kiállnak az igazuk mellett, számolniuk kell azzal, hogy eljárások indulhatnak ellenük. Ugyanakkor olyan szervezetek, mint a TASZ, jogi segítséget nyújtanak az érintetteknek. Ráadásul minél nagyobb tömeg vesz részt egy olyan demonstráción, mint a betiltott Pride, annál kevésbé valószínű, hogy a hatóságok erőszakos fellépést kockáztatnak. Ez az elnyomó hatalom ugyanis nem érdekelt az erőszakban, de abban sem, hogy nyilvánvalóvá váljon: a társadalom széles köreinek akaratával megy szembe.
A TASZ fő üzenete tehát, hogy a hatalom valóban az emberek kezében van, még akkor is, ha ez elsőre nem így látszik.
Ha fontosnak tartja a TASZ munkáját és támogatná az alapvető jogok védelmét, akkor adománnyal támogathatja a szervezetet.
Nem az a kérdés, lehet-e etikus egy kapitalista, hanem hogy miként lehet. Soltész Attila kitalálta, hogyan tudná a sikert a társadalomba hatékonyan visszaforgatni. Soltész Attila pár évvel az egyetem után alapította meg üzlettársával, Révész Sándorral a Planslabet. A tanácsadó cég az üzleti problémamegoldás úri szabója, a könyveléstől a kontrollingon és az adatalapú döntéshozatalon át a HR-kérdésekig rengeteg területen képesek megoldani az ügyfelek problémáit. […]
Sorban dőltek meg a luxushajózásról vallott sztereotípiák a fejemben az Explora fedélzetén. Ez nagyon nem a szokványos strandfíling. Ahogy telnek az évek, az egyre tapasztaltabb ember egyre ritkábban kezd mondatot azzal, hogy sose gondoltam volna. Én is gyakran érzem, hogy engem olyan nagyon már nemigen lehet meglepni semmivel. Aztán elmegyek egy hajóútra kedvenc görög szigeteim környékén, és azon kapom […]
A Visa regionális ügyvezető igazgatója szerint Magyarország a digitális fizetések szempontjából kulcspiac, ezért stratégiai együttműködésekkel és szervezeti bővüléssel erősítették meg a jelenlétüket. Két hazai bank kizárólagos Visa-partnersége és az infrastrukturális beruházások azt jelzik, hogy a Visa ökoszisztéma-építőként is aktív hazánkban. A régiós vezető hangsúlyozta: büszkén álltak oda a Bank Power Ranking lista mellé, hogy elismerjék […]