A valaha volt legmagasabbra jutó csúcsvezető a multivilágban. Félmillió ember főnöke volt, amikor leköszönt a Shell globális alelnöki pozíciójáról. Hazaköltözött Londonból, de legkedvesebb címét egy életen át őrzi: Kapitány István CHO, azaz Chief Hugging Officer. Emberszeretetről, motiválásról könyvet tudna írni, de inkább sokakat mentorál. Pár héttel ezelőtt Kapitány István beszédet mondott a Budapesti Gazdasági Egyetem diplomaosztóján, negyvenegy évvel azután, […]
A valaha volt legmagasabbra jutó csúcsvezető a multivilágban. Félmillió ember főnöke volt, amikor leköszönt a Shell globális alelnöki pozíciójáról. Hazaköltözött Londonból, de legkedvesebb címét egy életen át őrzi: Kapitány István CHO, azaz Chief Hugging Officer. Emberszeretetről, motiválásról könyvet tudna írni, de inkább sokakat mentorál.
Pár héttel ezelőtt Kapitány István beszédet mondott a Budapesti Gazdasági Egyetem diplomaosztóján, negyvenegy évvel azután, hogy ugyanott végzett. Azzal ment fel a színpadra, hogy „szevasztok, én vagyok a tiktokos csávó”, merthogy előzőleg felvettek vele egy rövid videót is. „Ebből is látszik, hogy milyen lehetőségeitek vannak, a mi időnkben vonalas telefon sem volt, nemhogy internet meg TikTok – folytatta –, és ezek baromi jó dolgok. Ne vegyétek be, hogy ezt meg azt ne használjátok, mert bezzeg mi se használtuk, de a legfontosabb dolgot sose tévesszétek szem elől. Hogy rengeteget voltatok együtt, nagyon sok buliban, nagyon jól éreztétek magatokat. Ez a legfontosabb, amit elvisztek innen, és ez körülbelül ötven százaléka annak is, hogy majd jó üzletemberek és jó vállalatvezetők legyetek. Mert ha szereted a többi ember társaságát, akkor nagy valószínűséggel olyan nagy baj nem lehet.”
Aki ismeretlenül olvassa ezeket a sorokat, azt hiheti, hogy Kapitány István motivációs beszédekkel kel és fekszik. Aki egyszer hallotta már beszélni, talán azt, hogy van valami trükkje, amitől – Ács Gábor örökbecsű karakterábrázolásával (Forbes, 2014/12) – a fülén is adrenalin folyik ki. Csakhogy többszöri és hosszabb találkozások után sem hull le a máz, mosolya nem amerikai műmosoly, lendülete nem a nyilvános beszédek idejére tartogatott színpadi svung.
Virág Ferenc két diszkontbrókert épített fel, majd adott el 2021-ben, nyugodt életet tervezett, de mára kiderült, nem tudja leállítani agykapacitásait. Már nem saját brókercégen agyal, de segít egyet globális piacra szánt termékkel felépíteni. „Valóban olyasmit mondtam, hogy vége, de nem jött össze. Az a baj, hogy imádom használni az agykapacitásomat” – mosolyog Virág Ferenc, amikor beszélgetésünk elején […]
Virág Ferenc két diszkontbrókert épített fel, majd adott el 2021-ben, nyugodt életet tervezett, de mára kiderült, nem tudja leállítani agykapacitásait. Már nem saját brókercégen agyal, de segít egyet globális piacra szánt termékkel felépíteni.
„Valóban olyasmit mondtam, hogy vége, de nem jött össze. Az a baj, hogy imádom használni az agykapacitásomat” – mosolyog Virág Ferenc, amikor beszélgetésünk elején három és fél éve megjelent cikkünkből idézgetek.
Kihagyhatatlan a szembesítés például ezzel: „Most mi motivál? Heti két foci, egy tenisz és egy edzőterem, ha ezt teljesítem, boldog ember vagyok. De a legfontosabb, hogy van öt gyerekem, köztük két kicsi. Nekik más gyerekkort akarok, mint ami a nagyobbaknak jutott, ők már látni fogják az apjukat.”
Ebből lett mára: „Az a cél, hogy tíz év múlva egymillió előfizetőnek adunk el havi tíz dollár értékben szolgáltatást, ez havi tízmillió dollár bevétel. De legkevésbé a pénz motivál, azt szeretném látni, hogy ha mindent, amit a múltban csináltunk, nem magyar körülmények között csináltuk volna, mit lehetett volna belőle kihozni.”
És a család mit szól? „Látja a feleségem is, hogy ha nincsen leterhelve az agyam, abból sok jó nem sül ki. Többet vagyunk együtt azért, sokat utazunk is, az mondjuk igaz, hogy a jelentős részét végigdolgozom.” Az a bizonyos 2021-es cikk akkor jelent meg, amikor Virág Ferenc eladta második brókercégét. Felépített egyet, eladta. Aztán felépített még egyet, azt is eladta. De nem akármilyeneket. Ő hozta be a diszkontbróker-modellt Magyarországra. Az Equitas volt az, amivel az ezredforduló utáni években letörte a jutalékokat, az előtte megszokott egyszázalékos levonás helyett 0,25 százalékos költséggel vehettek részvényeket a magyar befektetők.
Nagy tőzsdei pangás közepette próbálta felfuttatni, de nagyon lassan ment. A nagyon lassan bővülő kisbefektetői kör kedvelte, de ez ahhoz kevés volt, hogy több hasonló céget is eltartson a piac. 2007-ben eladta az Equitast a K&H Bank anyacégének, a KBC-nek, ami szintén ráhajtott az egyéni befektetőkre. Úgy volt, hogy együtt folytatják, de nem tetszett neki az irány, új céget kezdett építeni, ez volt a Random Capital. Sokáig kínlódós, lassú növekedés újra, egy idő után kezdett elpárologni Virág Ferenc lelkesedése. Háttérbe vonult, 2018-ban kiszállt az operatív vezetésből.
Aztán beütött a covid, és paradox módon hirtelen elhozta azt, amire huszonöt éve várt. A tőzsdék beomlottak, majd visszapattantak, a bezárt embereknek sokkal több idejük lett tőzsdézni. Nem győzték a számlanyitásokat, egy hónap alatt annyi új ügyfél jött, mint korábban egy év alatt. Nem bírták kezelni. Nem lehetett tudni, meddig tart, de az biztos volt, hogy a cég felértékelődött. A korábban is már kilenc vállalkozást akviráló Erste Befektetési Zrt. érdeklődését már csak azért sem pattintotta le, mert annak vezetőjével, Cselovszki Róberttel régóta jó kapcsolatot ápolt. Nagyjából féléves tárgyalási folyamat után ütötték le, és 2021. szeptember elsején jelentették be a közel hárommilliárd forintos dealt. Ezután jelentette ki Virág Ferenc akkori cikkünkben azt is, hogy soha többé nem akar már brókercéget, de fogunk még róla hallani a tőkepiacon.
Ez most eljött, igaz, teljesen mással, mint amire 2021-ben gondolt. Az egykori Randomból a tanácsadási tevékenységet megtartotta, és a következő években is hoztak be kis cégeket a budapesti tőzsde Xtend piacára. De nyilván nem ebből vár havi tízmillió dollárt, másra ébredt rá kollégáival időközben.
Már nem csak Feriék személyes kis rendszere Azt fontos tudni Virág Ferencről, hogy brókercég-tulajdonosságtól, cégépítéstől függetlenül ő mindig a Budapesti Értéktőzsde egyik legnagyobb kisbefektetője volt, és tervei szerint az is marad. Akár napon belül is, de rövid és középtávra is kitartóan adja-veszi a részvényeket, amihez momentán nem árt egy jó kereskedési rendszer.
A Random eladása után egy évet még az Ersténél volt, utána viszont 2022-ben, ahogy mondja, „gyártottunk a magunk szórakoztatására egy kereskedési felületet”. Azt látta, hogy nem tud elég hatékonyan egyik bróker felületén se spekulálni „túl vannak szofisztikálva”. A tapasztalat megvolt, csinált a csapatával egyet, egyszerűt, kényelmeset, átláthatót.
Aztán azzal léptek túl a „Feri és barátainak személyes kis kereskedési rendszere” szinten, hogy a régi informatikusokkal úgy döntöttek, valós tőzsdei adatokra épülő oktatási és szimulációs játékokra fejlesztik a rendszert. Noha tudható, hogy a múltban merre mentek az árfolyamok, kezdő és haladó tőzsdézőknek is érdekes és hasznos lejátszani, hogy miként lehetett a legjobb döntéseket hozni, a legnagyobb nyereséget elérni. Virág Ferenc irodájában a hatalmas képernyőn futó rendszeren látszik, hogy gagyitőzsde becenéven fut ez a funkció. De ez csak a kezdet volt, hamar kiderült, arra is lenne igény, hogy a valódi kereskedésre is használják a rendszert mások is.
A meglevő bankok, brókercégek transzformációja a digitális szolgáltatásokra nem egyszerű. Ha ők saját online kereskedési rendszert akarnak kínálni, nem elegendő nekik néhány dobozos white label megoldás, miközben olyan semmiből jött és új rendszert építő fintech szolgáltatókkal versenyeznek, mint a Revolut vagy a Robinhood. Pont ez az, amit Virág Ferenc és csapata kínálni tud: a szolgáltató igényeire szabott kereskedési rendszer. Amiben ott a harmincéves fejlesztési és kereskedői tapasztalat.
Az első komoly partner a Concorde Értékpapír Zrt., az ő új online kereskedési rendszerük indulásában nyújt segítséget Virág Ferenc cége. Pontosabban az a cég, amit az ő tanácsadó cégéből, a Whiteless Rock Zrt.-ből kiválva alapítottak, kifejezetten a kereskedési rendszer fejlesztésére. Ez a White IT Zrt., amiben a Whiteless a többségi tulajdonos, de 300 millió forintos tőkeemeléssel beszállt az Enefi Nyrt. is. Az Enefi munkáját Virág Ferenc már évek óta segíti. Emellett kistulajdonosok lettek a cég fejlesztői is.
Régely Károly, a Concorde Értékpapír vezérigazgatója szerint ők a teljes digitális szolgáltatási palettájuk megújításán dolgoznak, több partnerrel. Az utóbbi öt évben nemcsak gyors növekedés volt a forgalomban, de a komoly technológiai fejlődésre is reagálnia kell mindenkinek. Ennek a komoly fejlesztésnek része az az online kereskedési rendszer, amin a White IT-vel együttműködve, partnerségben dolgoznak. Az a cél, hogy nemzetközileg versenyképes felületet hozzanak létre a magyar piacon. Az üzletek végrehajtásában is egy nagy nemzetközi szolgáltató lesz a partnerük, de a fejlesztés itt nem áll meg. Természetesen a mesterséges intelligenciát is felhasználva turbózzák a rendszert, ezt fogják használni a tanácsadásban, a privátbanki üzletágban is.
Virág Ferenc tehát tartja a szavát, valóban nem csinál több brókercéget, igaz, nekik akar beszállítani olyan kereskedési rendszert testre szabva, ami tapasztalatai alapján a befektetőknek a legjobb. És ez már globális piac, a világon mindenkinek szüksége lehet ilyenre. Azt állítja, hogy nem lát olyan versenytársat, aki hasonlót tudna kínálni. A fejlesztés mellett elkezdték a piac feltérképezését, először a lengyel piacon építenek kapcsolatokat.
„Ha az a kérdés, hogy rengeteg pénzt keressek külföldön, vagy ugorjon fel 20–25 százalékra a lakossági penetráció a magyar tőkepiacon, az utóbbit választom” – ha nem tudnánk, ki mondta ezt, nyilván azt éreznénk, hogy lecsapta a biztosítékot a bullshitgenerátor. Aki viszont ismeri Virág Ferencet, illetve azt, amit pályafutása alatt véghez vitt, egy pillanatra se kétli, hogy teljesen komolyan gondolja. Ahogy azt is, amit hozzátesz: „Az lenne a legnagyobb öröm, ha azt látnám, volt értelme annak, amiért harminc éve küzdök.”
Az se feltétlenül lelki nyomorék, akinek nincsenek nagy álmai, nagy életcélja. Attól még csinálhatja a dolgát, mondja Mérő László matematikus-pszichológus. Szerinte az élet értelmét, nagy terveit, avagy a purpose-t üldözni még ártalmas is lehet, és a boldogsághoz sem kellenek feltétlenül célok. Persze ez nem jelenti azt, hogy akinek kimondva nincs ilyesmije, annak valójában célja se lenne. Kell nagy cél […]
Berczeli András nagy álmokkal vágott bele a cégalapításba, ma már sok ponton máshogy csinálná. És arra is rájött, nem biztos, hogy ez az útja. Vagy nyerek, vagy tanulok. Most egy ilyen tanulós időszakon vagyok túl” – vonja le a következtetést az utóbbi évekről Berczeli András a Sprintform irodájában. Nem először találkozunk, de most először merengőbb a szokottnál, és nem […]
Mi tesz valakit alkalmassá a nagy teljesítményekre? Erős a sikerkultúránk, de nem biztos, hogy a sikert valódi mítoszok övezik. Faludi Viktória szakpszichológus, krízisterapeuta, sportkonzultáns szerint a kudarc ismerete és a lehetőségéhez való rugalmas alkalmazkodás készsége nélkül nehéz a nagy életcélokat, terveket beteljesíteni. Mi hajt minket? Nevelés vagy egyéniség kérdése? Netán a környezeti hatás is közrejátszik, ha valakinek van kiforrott életcélja, és hozzá akaratereje és teljesítménye […]