Vonattal, autóval és biciklivel is mentem már Bécsbe és Pozsonyba, hajóval eddig még nem. Ezen sürgősen változtatni kellett, ezért tavasszal két éjszakára beköltöztem egy dunai szállodahajóra. A dunai folyamjárók a budapesti városkép részei, eddig mégsem utaztam ilyen hajón. Pedig mániákusan szeretem a hajózást, felfújható csónak, vitorlás, nagyhajó – szinte mindegy is, csak vízen legyek. Nem kellett kétszer […]
Vonattal, autóval és biciklivel is mentem már Bécsbe és Pozsonyba, hajóval eddig még nem. Ezen sürgősen változtatni kellett, ezért tavasszal két éjszakára beköltöztem egy dunai szállodahajóra.
A dunai folyamjárók a budapesti városkép részei, eddig mégsem utaztam ilyen hajón. Pedig mániákusan szeretem a hajózást, felfújható csónak, vitorlás, nagyhajó – szinte mindegy is, csak vízen legyek. Nem kellett kétszer mondani, amikor meghívást kaptam egy tipikus folyamjáró hajó dunai útjára, igaz, csak egy rövid szakaszára. Az ausztrál hátterű Scenic Cruises, illetve egyik almárkája, az Emerald Waterways története több évtizeddel ezelőtt, egy buszos céggel indult, mára a világ minden részén szerveznek hajós utakat, óceáni utaktól a hagyományos folyami utazásokig.
Elsőre talán meglepő lehet, de utóbbiak a drágábbak, mivel egy folyami hajó körülbelül 180–200 embert képes szállítani, míg az óceánjáró akár tízszer annyi utast is. Utastársaim között volt holland, izlandi, német és osztrák is, mind rutinos hajózó, és bár az életkort tekintve lefelé lógtam ki, egyáltalán nem én voltam a legfiatalabb.
Tarifák. Elnöki rendeletek. A mocsár leszívása. Mindezt másnapra. Sok milliárd dolláros állami adományok bezúzása túlzó, felesleges inklúzióra hivatkozva. A DOGE kezei között elbocsátott, majd újra felvett alkalmazottak. Várható áremelkedések, és persze tőzsdei értékelések a pincében. Donald Trump nemrég telibe trafálta a gyógyszergyártást. Még az is lehet, hogy ez végül pont a betegek hasznára válik. A felvetés meglepő, hiszen az Egyesült […]
Tarifák. Elnöki rendeletek. A mocsár leszívása. Mindezt másnapra. Sok milliárd dolláros állami adományok bezúzása túlzó, felesleges inklúzióra hivatkozva. A DOGE kezei között elbocsátott, majd újra felvett alkalmazottak. Várható áremelkedések, és persze tőzsdei értékelések a pincében. Donald Trump nemrég telibe trafálta a gyógyszergyártást. Még az is lehet, hogy ez végül pont a betegek hasznára válik.
A felvetés meglepő, hiszen az Egyesült Államok finanszírozza a globális gyógyszerpiaci innováció jó részét. A teljes iparág globális bevételének negyven, a profitjainak több mint hatvan százaléka termelődik náluk. Enélkül nehezen elképzelhető, hogy tudná fenntartani a piac a mára már átlagosan 2,6 milliárd dolláros (kb. egybillió forintos) költségét minden egyes piacra vitt, újonnan kifejlesztett készítményének. Sajnos jelenleg Amerika hatalmas gyógyszerkiadásainak köszönhetjük a néha még itthon is kapható, sokszor életmentő gyógyszerkészítmények elérhetőségét. Ráadásul a tengerentúlon nemcsak finanszírozzák, de lehetővé is teszik ezeket az innovációkat. Az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság a nemzetközi sztenderd, hogy egy új készítmény elég biztonságos és hatásos-e ahhoz, hogy piacra kerüljön bárhol a világon – mindenki az ő törzskönyvükbe szeretne bekerülni. Épp elbocsátják a szervezet egyötödét, pedig szorosan egybefonódott biotechnológiai piacuk, egyetemi kutatói hálózatuk és világelső ellátó intézményeik ontják magukból az újabbnál újabb, hihetetlen innovációkat.
Nemrég gyógyítottak meg a világon először egy újszülöttet személyre szabott génterápiával, átírva a veleszületett genetikai hibáját, mielőtt az életét veszélyeztette volna. Az ehhez szükséges, ma már Nobel-díjas génmódosítási technológiát, a tűpontos CRISPR-t is azok a dollármilliárdok fedezték, amiket alapvető kutatásra adott az állam – eddig.
A káosz mégis lehetőséget rejt magában. Nem véletlenül kerül ennyibe egy új gyógyszer kifejlesztése: az emberi szervezet hihetetlenül bonyolult. Minden ember genetikai kódja egyedi, több milliárd „karakterből” áll, és több tízmillió fehérjének, apró, molekuláris masinának ad utasítást a sejt működtetésére. Ha csak egyetlen utasítás is hibásan másolódik le a több billió (milliónyi millió) sejt valamelyikében, halálos betegség is előállhat. Érthető így, miért buknak el 90–95 százalékban a gyógyszerkutatási projektek. Ennek viszont hatalmas költsége van, amit a gyógyszeriparnak azon a pár kis túlélő, sikeresen piacra vitt szeren kell visszahoznia. És eddig nem is panaszkodott.
Trump tektonikus hatása és Kína gyógyszeripari felemelkedése – tíz év alatt szinte a nulláról nőtt az USA-énak felére a klinikai kutatásokban vizsgált szerek száma – megpecsételheti a sorsát ennek az állatira nem hatékony modellnek. Épp időben. Ha a dolgok így mennek tovább, az iparág elképesztő áron tudná csak kiszolgálni a bolygón rászorulók csupán kis százalékát. Kinek fér bele egymilliárd forintot súroló gyógyszer itthon, ha a tb nem fizeti (mert nem tudja)?
Szerencsére időben találkozik most több technológiai hullám, hogy a kényszerítő hatások között utat nyisson a gyógyszerkutatóknak hatásosabb, olcsóbb gyógyszerek kifejlesztése felé. A betegek sejtjeinek molekuláris szintű feltérképezése, az emberi gének szekvenálása a Moore-törvényt is meghaladva tízmilliószor olcsóbb lett az elmúlt húsz évben. A CRISPR feltalálásának, képalkotási és robotikai áttöréseknek köszönhetően elképesztő tempóban és pontossággal lehet kísérleteket végezni. Ráadásul a ChatGPT-ben népszerűsített gépi tanulási megoldások lehetőséget adnak az emberi biológia átfogóbb megértésére képes modellek kifejlesztésére.
Mint minden szorosan szabályozott, magas belépési küszöbbel rendelkező, már-már oligopol piac (az elmúlt húsz évben csupán egy vezető vállalat lépett piacra, a Moderna), a gyógyszeripar is nehezen gondolja újra a működését. Most viszont az USA megzavarodott politikai immunrendszere, a geopolitikai nyomás és a technológiai áttörések együttes hatására alapjaiban remeghet meg, majd épülhet újra a kutatás-fejlesztési folyamat, erősödhet az új gyógyszerre eső befektetési igény, és mindezzel a betegek kezébe kerülhet számos megfizethető gyógyszerkészítmény szerte a világon.
Michael Simon akkor indított startupokat Budapesten, amikor még a szót sem ismertük. Ott volt az Uproar, a LogMeIn és a Fathom megalapításánál és amerikai tőzsdére vitelénél, egy ideje NDVR nevű cégével akarja újraírni a vagyonkezelési piacot Bostonból, de ennek gyökerei is Pestig érnek. Duna-parti lakásában, egy pazar panorámájú Belgrád rakparti ingatlanban kérdeztük sikerreceptről, startupkultúráról, nem létező magyar unikornisokról. Közvetlen, […]
Nemesfém tokok, tourbillon és percütő komplikáció. Az idei Watches and Wonders luxusújdonságai. Míg a gazdaság legtöbb területét mostanában visszafogottság jellemzi, az óraipar szereplői a svájci – japán és német – lankák virágzó bűvöletében töretlenül és zavartalan élik idilli hétköznapjaikat. A 2022 óta minden tavasszal Genfben megrendezett Watches and Wonders az óraipar legfontosabb rendezvénye. Itt leplezik le az aktuális újdonságokat, […]
Lehúzós és jó helyekről, a balatoni gasztronómia rákfenéjéről és az országos médiát szezonálisan leuraló lángosárakról beszélgettünk a karcos véleményéről híres mesterszakáccsal, Németh Tamással. Idén is horroráron lesz a parton a lángos?Minden szezon előtt megy a hiszti, hogy drága a Balaton, pláne a balatoni lángos. Ezt minden évben végigröhögjük a séftársaimmal és a vendéglátósokkal. Minden másnak megy fel az ára. Három–négy év alatt konkrétan a felére […]
