Péterffy Tamás, a világ messze leggazdagabb magyar dollármilliárdosa kiváló magyarsággal érvel a trumpi világkép mellett. Egyszerre beszél belőle a csúcsra ért Krőzus és az egykori nincstelen bevándorló, amikor azt mondja, ma sem nagyobbak az egyenlőtlenségek, mint korábban, és aki érdemes és ambiciózus, ugyanúgy elnyeri jutalmát. Szerinte kevés a magyar cég, pedig szívesen finanszírozna magyar sikersztorikat. Mi az, ami nagyobb lehet a részvénypiacnál, és van-e lelkiismeret-furdalása?

Amikor beszélgetünk, már túl vagyunk Donald Trump második elnöki ciklusának első száz napján. Mit gondol, mi volt a legjobb döntése eddig?
Hát a határ!

A határ?
Megszüntette a bevándorlást.

És az miért jó? Ha nem lesz munkaerő, az a gazdaságra is negatív hatással lesz.
Nem éppen a legjobb képességgel rendelkező emberek jöttek ide.

Mi a második legjobb döntés?
A szabályozások leépítése, a dereguláció.

Ezek belügyek, értjük. Közben Amerika a nemzetközi színtéren mégis csak nagyot lépett hátra, nem? Nem akar a világ vezető hatalma lenni. Európa is helyet követelhet magának…
Ezt most komolyan mondja? No way! (Nagy nevetés.) Nézzük ezt reálisan! Mit csináltak az elmúlt száz évben azok az európaiak, akik nagyszerű ambícióval rendelkeztek, és saját üzletet akartak építeni? Amerikába jöttek, hogy érvényesüljenek. Másfajta emberek vannak itt, mint akik ott maradtak. És ez ma is így van.

Ha az elmúlt száz évben a vállalkozókedvűek megtalálták a számításukat Amerikában, akkor nincs is akkora gond a szabályozással, nem?
Csakhogy régen éppen, hogy kevesebb szabály volt! Ez a jó irány, ezt Trump nagyon jól látja.

És mi az, amit nem csinál jól az elnök?
Kevés ilyen dolog van, de ahogy kifejezi magát, az nem tetszik.

Az egyetemek ellen hirdetett harca, az autonómia visszavágása rendben van, például?
Amit ezek az egyetemek művelnek, az borzasztó. Meritokrácia kell nekünk, nem egyenlőség, hiszen az eredmények összehasonlíthatók. A legjobb emberekre van szükségünk, akik képesek vezetőkké válni és cégeket építeni, megszervezni a társadalmat egy jobb jövőért.

Hogy érhető el ez egy olyan társadalomban, amelyikben ennyire megnőttek a társadalmi különbségek?
Ez nem igaz.

Melyik része?
Nézze, amikor Amerikába jöttem, egy fillérem sem volt. Nem volt diplomám, semmim sem volt. De aki akarja, annak mindez meglehet. Itt megvolt a szabadságom, hogy az legyek, aki lenni akarok, és az egyénnek ma is sokkal több szabadsága van Amerikában, mint akár Nyugat-Európában. Ha valaki létre akar valamit hozni, rengeteg lehetősége van itt. Ez benne van az amerikai alkotmányban, a törvény előtt mindenki egyenlő.

Ez így van, de ettől még az érvényesülés lehetőségei nem egyenlők, sőt sokkal kevésbé azok, mint amikor ön Amerikába ment. Nem így gondolja?
Nem értek ezzel egyet. Itt mindenki ugyanonnan indul. A dolgok akkor változnak meg, amikor az üzlet növekszik: egyre több akadályon kell átlépni, ez régen nem így volt. Rengeteg a papírmunka, maguk ezt Magyarországon jól ismerik! Ezt be kellene fejezni, sokkal jobb lenne az élet, ha kevesebb bürokrata lenne a világon.

Ha ma lenne húszéves a mai Amerikában, nehezebben tudna érvényesülni?
Nem hiszem. Nézze, nálam dolgozik sok magyar és más alkalmazott is, és aki ambiciózus, annak jól megy ma is.

Tehát Amerika ma ugyanúgy várja a tehetségeket, és aki kitartó, eléri a céljait.
Igen, mert itt nem az számít, hogy ki kit ismer.

És ez így is marad?
Az emberek és a vezetőik ambíciója ugyanaz: az ő vállalatuk legyen a legjobb. Ehhez a legjobb embereket kell kiválogatni, akiknek lehetőséget kell adni a felelősségért cserébe. Így a legjobbak jutnak aztán fel a csúcsra.

A tőzsde viszont nincs a csúcson, legalább is, amikor Trump bejelentette a vámjait, a vezető indexek mind lefordultak. A vámpolitikával mennyire ért egyet?
Amerika a II. világháború után támogatta Európa újjáépítését, és ez nagyon sikeres volt. A hidegháború alatt a katonai támogatást is megadta, de 1990-ben a helyzet megváltozott, a Szovjetunió felbomlott. Ezután milyen okból kellett volna Amerikának Európát támogatnia? Európának a lábára kellene állnia, az EU már túl van a „kamaszkorán”. Az amerikai támogatást meg kell szüntetni, de ez a helyzet ismerős lehet a magyaroknak is, nem? Mennyi támogatást kap az EU-ban egy francia paraszt? Hogy tud azzal egy magyar versenyezni?

Az amerikai termékekre kivetett európai vámok azért nem akkorák, mint amikkel Trump dobálózott.
Hát, nézzük az autóipart! Az amerikai autók azért nem olyan jók, mert nem tudtak versenyre kelni az európai gyártókkal, semmi esélyük sem volt, amikor a vám közel százszázalékos volt!

Mit szólt, amikor Trump bejelentette a vámokat, és felmutatta azt a nevezetes táblát?
Talán nem volt kellően előre kidolgozva. (Nevet.) A mögöttes üzenetet értettem, és ez a lényeg, de a részletekkel nem vesződött.

Mit ér az ötlet, ha nincs jól kidolgozva? Utána többször is módosított a vámokon, nehéz így komolyan venni.
Pedig komolyan kell venni, a részletek nem fontosak, hiszen tudjuk, mit akar elérni. Azért kell komolyan venni, mert tényleg végig akarja csinálni.

De miért olyan fontos, hogy Amerikába újra visszatérjen az ipar, a nehézipar? Mi a baj azzal, hogy mindenki azt gyártja, amiben a legjobb, vagy amit a legolcsóbban tud?
Ez jó elgondolás, és addig működött, amíg mindenkiben meg lehetett bízni. Amerika nem engedheti meg magának, hogy a piacára kerülő antibiotikumok száz százalékát Kínában állítsák elő. Ha előjönnek a geopolitikai feszültségek, akkor ez egy megengedhetetlen függő helyzet. A globalizációban működött, hogy mindenki ott gyártat, ahol olcsó, vagy ahonnan a legjobb termék jön, de ha nincs meg a bizalom, ez a kitettség visszaüt.

Az érthető, hogy stratégiai iparágakat hazavisznek részben vagy egészben, de itt arról is van szó, hogy sok olyan ipari termelést visszavigyenek Amerikába, amire nem biztos, hogy lesz munkaerő. Tényleg visszahozható a 60-as, 70-es évek Amerikája? Akarnak az amerikaiak autógyárakban dolgozni?
Nem igaz, hogy nem lesznek amerikaiak, akik autógyárakban akarnának dolgozni. Nézze meg Detroit környékét, milyen szomorú ma, mekkora a munkanélküliség! Lesz, aki visszamegy a gyárakba, a gyárak nincsenek – egyelőre – itt. Most próbálják újraépíteni.

Péterffy Tamás épp Toszkánában töltött egy kis időt, ott fotózta le Krasznai Zoltán.

A vámok árát rövid távon az amerikaiak fizetik meg.
Szerintem ez egy lehetőség a vállalkozóknak, el kell kezdeni olyan dolgokat – olcsón vagy jobb minőségben – gyártani, amik hirtelen túl drágák lettek. Nem baj, ha az infláció kicsit felmegy, ha közben épülnek kapacitások. De hát ez az elgondolás lényege: make it more expensive so we can compete with it.

Visszatérve megint a Wall Streetre: úgy tűnik, a piacok nem díjazzák ezt, az esés mellett volt egy kis rotáció is, intézményi befektetők csoportosították át a befektetéseiket Amerikából Európa és Ázsia vagy a feltörekvő piacok felé.
Hová fektették be? Ülnek a pénzükön. Amit mond, az túlzás. Persze a befektetők ügyeskednek, ha van rá lehetőség, de nem hiszem, hogy olyan nagy rotáció lett volna. Nézzük meg a nagy jövőjű vállalatokat – mesterséges intelligencia, technológia –, ezek továbbra is Amerikában vannak. Aki versenyképes ezen a piacon, az itt van.

Kína ezeken a területeken erősen feljövőben van.
Amerika meg fogja őrizni a vezető szerepét. Nem aggódom emiatt.

Miért?
Mert a legambiciózusabb versenyzők és emberek itt vannak. Itt az emberek egyszerűen többet dolgoznak, mint Európában. Én tudom, mert nekem vannak alkalmazottaim Európában és itt, Amerikában is. (Nevet.) Egy itteni 150 százalékkal teljesít többet, mint egy európai, hatékonyabbak, de többet is dolgoznak. Európában állandóan mindenki szabadságon van! Én most is naponta nyolc–tíz órát ülök az íróasztalomnál.

De akkor miért mondja azt Trump, hogy make America great again? Az „again” a kérdés, mert amit elmondott, azok alapján nincs azért olyan nagy gond: Amerika remek hely, és az is marad.
Egyszerű: nem annyira jó, mint volt.

Mert a demokraták elrontották?
Igen!

Sejtettük, hogy ezt mondja.
Szocializmust akarnak bevezetni, ahogy ez Európában már megtörtént. Nem Magyarországon, Nyugat-Európában.

Az iparágak „elköltözését” nem inkább a globalizáció számlájára kellene írni?
A globalizációval önmagában nem lett volna baj, de a bizalom a múlté.

Mikor kezdtünk el nem bízni a másikban?
A bizalom akkor tört meg, amikor Kína elkezdte Tajvant fenyegetni.

Sokan azt mondják, hogy ma már Amerika a megbízhatatlan partner. Ezzel egyetért?
Milyen szempontból?

Olyan szempontból, hogy nehezen követhető, mit akar a Fehér Ház, miközben lebontja a II. világháború után kialakult rendet.
Trump nem akarja támogatni azt a felállást, hogy Amerika többet fizet az európai biztonságért, mint maga Európa. A NATO tagjai miért nem fizették be a GDP három százalékát védelmi kiadásokra eddig?

Lehet, hogy a NATO-ba az USA fizette a legtöbbet, de a szerkezeti felépítésében ez látszik is: a vezető pozíciókban amerikai katonai vezetők vannak, Amerika diktál.
De nekünk már nem fontos, hogy amerikaiak diktáljanak.

Miben más, amikor egy állam megtámad egy másikat, és területeket szerez tőle, mint amikor Amerika üzenget ilyet Grönlandnak vagy Kanadának?
Ha én kanadai állampolgár lennék, nagyon szeretnék az Egyesült Államokhoz tartozni, mert az amerikai életszínvonal magasabb. Szerintem a kanadai embereknek nagyon jó lenne, ha csatlakozhatnának Amerikához.

Más az, hogy ők akarnak csatlakozni, meg más, ha odamegyünk fegyverrel.
Szerintem meg is fog történni, de önként, a következő húsz–harminc évben.

Mert?
Mert belátják, hogy nekik is jobb lenne így.

A szabadkereskedelmi egyezmény nem elég?
Nem, hiszen bizonyos kanadai vámok magasabbak voltak eddig. Ebbe avatkozott bele Trump.

Vissza Grönlandra! Miben más az, ha Trump beszél a sziget elfoglalásáról, mint amikor Putyin szerez területeket fegyverrel?
Trump senkit sem ölt meg Grönlandon, Putyin háborújában viszont több százezren haltak meg eddig.

Ha jól értjük, arra utal, hogy Trump nem is fog odamenni fegyverrel.
Grönlandon 150 ezer ember lakik, miközben az Egyesült Államok sokat költ a védelmére, hiszen stratégiai fontosságú hely. Érthető a katonai gondolkozás.

Ha össze akarjuk foglalni: a hidegháború után Amerika volt a világban a seriff, nyilván ennek fenntartása pénzbe került.
És mi volt ebből Amerika haszna?

Fenn tudta tartani a világ legnagyobb hadseregét, növekedett a már emlegetett életszínvonal, és a Wall Street-i grafikonok is brutálisan emelkedtek évtizedes távlatokban.
De a tőzsde nem azért ment fel, mert mi mindenkit támogattunk a világban. A kérdés inkább az, hogy ha nem csináljuk, mennyivel jobban ment volna fel. Ezek szerintem kidobott pénzek voltak, mert a legtöbb támogatást ellopták.

És ha el lehetne ezeket a forrásokat a rászorulókhoz juttatni korrupció nélkül, akkor lenne szerepe Amerikának olyan projektekben, mint amilyeneket az USAID (az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) finanszírozott?
Bizonyos pontig igen, de sokkal fontosabb lenne, hogy felkaroljunk olyan embereket, akik mondjuk jó vállalatokat tudnak építeni, és hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez például Afrikában. Nem a demokráciaexportban kell gondolkozni. Ahol lesznek virágzó cégek helyben, ott lesz pénz azokra a projektekre is, amiket eddig az USA támogatott.

Az amerikai demokráciát nem félti?
Miért kellene?

Mert Trump kikezdi az intézményrendszert, nem hajt végre bírósági ítéleteket…
Sajnos, a bíráknak van politikai beállítottságuk.

Ez természetes, és addig nem gond, amíg nem viszik be a munkahelyükre.
Ne legyen naiv!

És a demokrácia…
Az amerikai demokráciát nem féltem.

Nem lesz új alkotmánykiegészítés és harmadik Trump-ciklus?
Maga mondta erről tegnap, hogy nem gondolkodik újabb ciklusban.

A kérdés inkább az, hogy mit mond holnap.
Nem hiszem, hogy ez reális.

Mit gondol a szomszédunkban zajló háborúról?
Már az elején azt mondtam, hogy azokat az ukrán részeket, ahol a népesség orosz, az oroszoknak kell adni, és nem kell itt harcolni, százezrek halnak meg értelmetlenül. A gond az, hogy ezeket Putyin megszerezte, és most nagyon megerősödött.

Hogy lehet őt megállítani?
Európának össze kell állnia, és meg kell őt állítaniuk.

És Amerika?
Amerika ebben segíteni fog, és erre szükség is lesz, de a vezető szerep Európáé kell, hogy legyen. ­Túl sok a szakács a konyhában, tudja. De valamennyi támogatásnak meg kell maradnia, mert Putyin csak az erőből ért. Ráadásul Biden alatt az USA megígérte Ukrajnának, hogy megvédi, csak ezt a demokraták nem teljesítették.

Mintha az amerikai diplomácia most azért tenne gesztusokat Moszkvának, hogy ne sodródjon túl közel Kínához. Lehet üzletelni Putyinnal? Tartja ő bármiben is a szavát?
Nézze, Kína és Oroszország nagyon más országok, kulturálisan és mindenhogy, nagyon különböző emberek. Nekem nem kérdés, hogy hosszabb távon Oroszország inkább a Nyugathoz tartozik, vissza is fog oda térni egyszer. Az oroszok, Európa és Amerika: Nyugat. Kína: Kelet. Két külön világ.

És ha kifizetjük az amerikai vámokat, újra jóban is leszünk egymással mi itt, Nyugaton?
Nem kell kifizetni a vámokat, hanem egyenlő szintre kell őket hozni.

Oroszország visszatér a Nyugathoz?
Nehéz kérdés, mert az oroszok nagyon régóta elnyomásban élnek, és ez korábban sem volt máshogy: cárok, kommunisták, most Putyin. Szolgalelkű népség.

Trump sok fronton ment neki az eddig fennálló rendszereknek, konszenzusoknak. Végig tudja csinálni? A Wall Street megbüntette, az első száz nap után a népszerűsége nagyon alacsony. Két olyan mutató, amire nagyon érzékeny.
A ciklusból van két éve, hogy próbálja megcsinálni, amit akar. Na, most két év nagyon rövid idő, mert ez nagyon nagy ország, és nagyon nehéz gyorsan csinálni dolgokat. Ezért kellett azzal kezdenie, hogy mindent összetör, és elölről újra összerak. Ezt sokan nem értik, vagy csak a rövid távú érdekeiket nézik. Én továbbra is azt mondom, hogy amit csinál, az jó lesz Amerikának. És jó lesz amúgy Európának is.

Ki fog tartani Trump akkor is, ha zuhan a népszerűsége?
Az én szempontomból – és a barátaim szempontjából – nem esett a népszerűsége.

De ha a többség elpártol tőle, akkor is végigviszi ezeket a drasztikus változtatásokat?
A népszerűsége vissza fog emelkedni. Az emberek hetente változtatják a véleményüket, nem kell ezt túlértékelni.

Mikor beszéltek utoljára?
Most pénteken.

Miről volt szó?
Néha megyek Mar-a-Lagóba vacsorázni, bár most már vége a szezonnak. Az előző két hétvégén ott voltam. Keveset beszéltünk, legutóbb arról a napi ötszázmillió dollárról volt szó, amit Biden feleslegesen költött el. Azt mondta, találnak még több olyan kiadást, amit le tudnak vágni.

A központi költségvetés forrásainak lefaragása a DOGE (Department of Government Efficiency – a szerk.) feladata, ahol Elon Musk tech milliárdos kvázi kormánytagként hozhatott döntéseket. Rendben van ez így?
Szeretném, ha nekem annyi eszem lenne, mint neki, ha annyi mindent tudnék felfogni, és néhány dolgot be is fejezni, de sajnos erre én nem vagyok képes. (Nevet.)

Ön nem játszott el a gondolattal, hogy kormánytag legyen? Ha már Elon is belevágott.
Ő sem akart kormánytag lenni.

Már.
Már lelépett, de nem úgy akart kormánytag lenni, ahogy egy politikus, csak segíteni akart. Ismerek több embert, aki részt vett ebben, meg akarták találni, hol lehet a szükségtelen kiadásokat megspórolni.

Ön nem akart besegíteni?
Nem, túl öreg vagyok, és arra azért már nincs elég energiám, hogy napi húsz órát dolgozzak. (Nevet.)

Elég a nyolc–tíz is, és az Interactive Brokersszel is van elég feladat. Tavaly ősszel szépen ment is fel az árfolyam, aztán január után nagy esés jött, pedig a gyorsjelentésben szép számaik voltak.
Az árak nagyon volatilisek, ha emelkednek, nagyon magasra mennek, ha meg esnek, nagy a korrekció rövid idő alatt. A cég közben szépen, fokozatosan növekszik. A 235 dolláros részvényárfolyamra én is azt mondtam, hogy túl magas, aztán leesett 150-re, az meg túl alacsony. Valahol 180 és 200 dollár között van az igazság.

Miért döntöttek a split mellett?
Nem volt elég likvid a papír, túl sok volt nálam, ezen akartunk változtatni.

A futures termékek piacán mintha egyre nagyobb lenne a verseny.
Nem érzem így, ezzel külön nem is foglalkozunk, vagyis nem gondoljuk, hogy lenne olyan jelentős versenytárs, akire külön figyelni kellene.

Mi a cég előtti legnagyobb kihívás?
Egyértelműen a prediction market.Nemrég mentünk Kanadába, és most lépünk be az európai piacra.
Hosszú távon ez nagyon-nagyon fontos kezdemény. Az emberek nem elég racionálisan nézik az életüket, miközben lényegében mindenkinek szüksége van tervezésre. Ha tudni akarjuk, mit akarunk a jövőben csinálni vagy elérni, el kell helyeznünk magunkat valahogy a jövőről alkotott képünkben. Hogy fog a világ öt–tíz év múlva kinézni, és mit kell nekem optimálisan elérnem ahhoz, hogy a terveimet végre tudjam hajtani? A kérdések, amiket itt felteszünk, arra vezetik az embereket, hogy ezeket még jobban átgondolják.

A termék tavaly, a választásokkor nagyot ment Amerikában, de azóta keveset hallottunk róla. Melyik most a legnépszerűbb kérdés?
A Fed irányadó kamata, és hogy a félidei választásokon a republikánusok megtartják-e a kongresszusban a többségüket.

Mekkorára nőhet a prediction market?
Húsz év múlva nagyobb lesz, mint a részvénypiac. Lényegében a részvénypiac ezen belül működik, nézhetjük így is. Az, ami a világban ma történik, minden részvény árfolyamára hatással van. A gazdaság lényegében tőlünk függ, de az emberek mégis szeretnek erre úgy gondolni, mintha tőlük független dolog lenne. Sőt, az emberek úgy csinálnak, mintha ők függenének a gazdasági élettől, pedig fordítva van: mi csináljuk a gazdaságot, tőlünk függ. Valahogy ezen át kell törni gondolkodásban. A prediction market fő eredménye az lehet, hogy az emberek rájönnek, hogy ők maguk csinálják a jövőjüket.

És mi van, ha tíz év múlva ebbe a jövőbe a mesterséges intelligencia úgy szól majd bele, ahogy az emberek nem tudnak?
Kétségtelen, a mesterséges intelligenciának nagy jövője van, de úgy, hogy az ember mondja meg neki, hogy mit csináljon. Nem fordítva lesz. Ma egy programozónak mondok valamit, három hónap múlva visszajön a kész projekttel, az MI viszont egy óra alatt megcsinálja.

A végén még az amerikaiak is sok szabadságra mennek majd!
(Nevet.) Más dolgokat fogunk létrehozni. Én sosem fogok szabadságra menni, nagyon unatkozom, ha szabadságon vagyok. De hát az MI-t ti is használjátok, nem?

Én csak nagyon keveset.
Pedig hidd el, hogy jobban ír, mint te! (Nevet.)

Magyarországon és a régióban is aktív a kockázatitőke-befektető cége, az Interactive Ventures Partners. Úgy hallottuk, volt olyan magyar portfóliócég, ahova váratlanul bejelentkezett, mint ügyfél. Ennyire nyomon követi az itteni munkát?
Így volt, és szeretnék ezzel több időt tölteni, mint amennyit most töltök, mert szeretnék több vállalkozást látni Magyarországon, de sajnos nincs elég vállalkozó szellem. Szeretném ezt valahogy fölébreszteni.

Pedig vannak a semmiből az amerikai Forbes-listáig jutó magyar milliárdosok, mint Mészáros Lőrinc…
Nem nagyon követem a magyar milliárdosokat, de szerintem nem csinálnak annyi üzletet, mint amennyit kéne. Több kellene, és jó lenne több sikertörténetről hallani.

Mi lehet ennek az oka? A covidjárványig gyakorlatilag minden adott volt hozzá, konjunktúra, olcsó források, EU-s pénzek…
Nagyon sajnálom, hogy Magyarországot ennyi ember elhagyta, ez engem bánt. Van egy kis lelkiismeret-furdalásom, mert ezt az országot én is elhagytam, és ezért szeretném, ha olyan hely lenne, ahova az emberek vissza akarnak menni, és ott újabb vállalkozásokat akarnak építeni. De ez nincs így.

De miért lehet ez így?
Ha Magyarországnak olyan lenne az alkotmánya, mint Amerikának, és azt be is tartanák, talán más lenne a helyzet.

Az alap indulásakor azt mondták, ötvenmillió dollárt akarnak kihelyezni.
Végül nem lett ennyi, de az én eredeti tervem az volt, hogy évente ennyit beleteszek. Nincs hova. Ezért mondom, hogy több sikeres vállalkozásra lenne szükség.

Ma is aktív, miközben olyan nagy öregek, mint Warren Buffett épp most jelentették be, hogy visszavonulnak. Meddig bírja még a strapát?
Ez nem strapa, ez élvezet! (Nevet.) Itt fogok ülni százéves koromban is. Az eszem lehet, hogy már nem működik úgy, mint régen, de ez nem jelenti azt, hogy nem vagyok hasznos. Hogy Warren miért lép le, nem is értem.

Öt dolog, amit nem biztos, hogy tudtál Péterffy Tamásról

1965-ben 21 évesen, pénz és minden angoltudás nélkül ment Amerikába, 1977-ben már tőzsdetagságot vásárolt magának a New York-i tőzsdén.

Kivándorlása előtt Demján Sándor osztálytársa volt a budai Szent Imre- (akkor József Attila-) gimnáziumban.

A sikeres tőzsdei árjegyzés és az elektronikus tőzsdei kereskedés atyjaként tartják számon a Wall Streeten. Már a 80-as évek elején kezdetleges tableteket adott tőzsdén üzletelő munkatársai kezébe, ezek számították ki, milyen áron érdemes üzleteket kötni.

A Republikánus Párt kibillenthetetlen szavazója és támogatója, régóta bejáratos Donald Trump zártkörű klubjába.

„Sosem volt egyetlen ötösöm sem, nem érdekelt az iskola” – mondta nekünk abban a 2017-es interjúban, amit Palm Beach-i otthonában, egy eredeti Monet alatt üldögélve adott.