Ha eltalálod egy esemény bekövetkeztét, egy dollárt kapsz, ha nem, nullát.Így működnek a jóspiacok. Donald Trump fogja megnyerni az elnökválasztást? Igen vagy nem? Igazán egyszerű kérdés, ma már tudjuk is rá a választ, de tavaly októberben jó nagy médiafelhajtás kíséretében szembesültek az amerikaiak azzal, hogy ők is megtehetik egyszerűen a tétjeiket, és könnyedén pénzt is nyerhetnek, ha eltalálják. […]
Ha eltalálod egy esemény bekövetkeztét, egy dollárt kapsz, ha nem, nullát. Így működnek a jóspiacok.
Donald Trump fogja megnyerni az elnökválasztást? Igen vagy nem? Igazán egyszerű kérdés, ma már tudjuk is rá a választ, de tavaly októberben jó nagy médiafelhajtás kíséretében szembesültek az amerikaiak azzal, hogy ők is megtehetik egyszerűen a tétjeiket, és könnyedén pénzt is nyerhetnek, ha eltalálják. A jóslásra szakosodott piacok ekkor robbantak be a köztudatba, és Péterffy Tamás szerint a következő években ugrásszerűen fognak nőni.Jóspiacok (prediction market) régóta működnek, de annak, hogy csak tavaly értek el áttörést, elsősorban jogi oka van. Ahhoz, hogy tömegekhez jussanak el, nem árt, ha szabályozott keretek között lehet a kontraktusaikkal kereskedni, márpedig a határidős piacokért felelős amerikai felügyelet nem volt elragadtatva az ötlettől. Végül több bírósági ítélet után volt kénytelen engedélyezni, hogy az egyik legnagyobb jóspiac, a Kalshi választási témájú termékeket kínáljon a rendszerén, ezután pedig többen, az Interactive Brokers is, azonnal ráálltak a témára.
A jóspiacok melletti fő érvnek a támogatói azt hozzák fel, hogy pontosabb eredményt adnak egy-egy esemény bekövetkezési esélyeiről, mint a szakértői becslések. Ilyen esemény lehet bármi a kamatok alakulásától a meteorológiai adatokon át a sportesemények kifutásáig, de a politikai események valószínűségei keltik fel leginkább az átlagember figyelmét.
Az adakozás is lehet fun – ezt próbálja megmutatni a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány. Élő Adás elnevezésű programjuk valamelyest a Cápák között üzleti show-ra hasonlít: három jó ügy képviselői pitchelnek, a résztvevők pedig licitálnak és adakoznak nekik. Céges csapatépítőnek is jó a műfaj. Elutazik Gagybátorba, ellenőrzi a gyerekek fogait, és amit tud, meg is csinál ott helyben – ezt ajánlotta fel […]
Az adakozás is lehet fun – ezt próbálja megmutatni a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány. Élő Adás elnevezésű programjuk valamelyest a Cápák között üzleti show-ra hasonlít: három jó ügy képviselői pitchelnek, a résztvevők pedig licitálnak és adakoznak nekik. Céges csapatépítőnek is jó a műfaj.
Elutazik Gagybátorba, ellenőrzi a gyerekek fogait, és amit tud, meg is csinál ott helyben – ezt ajánlotta fel az egyik Élő Adásban egy zalai fogorvos a borsodi zsákfaluban ténykedő Hiányzó Láncszem Alapítvány képviselőinek, akik adományt gyűjtöttek a pártfogoltjaiknak. A fogorvos pedig éppen a másik, egy zalai ökofalut képviselő alapítvány vezetőjének a felesége volt, mégis a valamelyest konkurens civil szervezetet segítette. „Néha az efféle természetbeni segítségek többet érnek, mint a pénz” – mondja Dés Júlia, az Élő Adás nevű programokat bonyolító Gyökerek és Szárnyak Alapítvány (GYSZA) ügyvezetője.
Julcsi és társai a magyarországi adományozási kultúrát szeretnék javítani, ezért hozták be Angliából ezt a különleges, itthon még ismeretlen formátumot is. „Ha ott tehetős ember vagy, iszonyatosan ciki, ha nem adományozol” – mondja Julcsi, aki a karácsony előtti időszakban meg is látogatta szakmai partnerük, a The Funding Network nevű szervezet egyik ilyen estjét. Londonban egy elegáns hotel pazar bárjában tartották az adományozói gálát, és más nagyságrendű támogatás gyűlt össze, mint itthon jellemző: szervezetenként tízmillió forintnak megfelelő összeg.
A GYSZA 2018-ban szervezte az első Élő Adást Budapesten, és ma már cégeknek is ajánlják csapatépítő programnak. A kollégák a cég CSR-keretét a maguk preferenciái alapján oszthatják szét a prezentáló három szervezet és ügy között. „Végeztünk hr-esek körében egy minikutatást, amiből az derült ki, hogy nem tudják bevonni a munkavállalókat a jótékonykodásba. jellemzően felső szintű döntés marad, hogy a cég mire költse a CSR-keretét” – mondja Kovács Edit, az alapítvány kurátora.
Egy Élő Adás igazán jó céges program lehet, ha mondjuk koktélozással és finger fooddal dobják fel. Előzetesen a munkavállalók dönthetik el, melyik legyen az a három szervezet, amik közt elosztják a keretet. Bővíthetik is az adományozók körét, ha meghívják az ügyfeleket, és a dolgozók a magánpénzükkel is kiegészíthetik a licitösszegeket.
Mindig van egy kis játékosság Azért ezeket a közösségi adománygyűjtő esteket eddig inkább ismeretlenek körében szervezték. Ilyenkor a GYSZA választja ki, melyik három civil szervezet pitchelje az ügyét, és ők hívják meg a potenciális licitálókat is. Másrészt viszont a részt vevő alapítványok is verbuválnak résztvevőket, jellemzően a korábbi támogatóik köréből.
A hat-hat perces bemutatkozások után a három ügy képviselői kimennek a teremből, és a támogatók első körben legalább tíz–tízezer forintot dobnak be. Aztán ahogy látszik az első adományozói kör eredménye – grafikonon kivetítik, ki hogyan áll –, gyakran elkezd mindenki még lelkesebben ajánlani újabb összegeket, hogy ne legyen nagy különbség. Jellemzően három–ötmillió forintos summa szokott a program végére összejönni, vagyis szervezetenként egy–másfél millió forint. „Az a jó, hogy közben az adományozók megismerhetnek embereket, így nem egy kattintással támogatnak ügyeket, hanem kapcsolódnak azok képviselőivel, a szemükbe nézhetnek. Vagyis az adakozás is lehet fun, szórakozás” – mondja Simay Dóra kommunikációs vezető.
Julcsi legutóbb elvitte a tizenkét éves gyermekét is az Élő Adásba, aki látva, hogy az egyik szervezet igencsak a másik kettő mögött, lemaradva kullog a felajánlások összegében, azonnal elkezdte mozgósítani telefonon a nagyszüleit is: „Laci, támogatod a vizeseket?” (A nagyapa Dés László zenész, a vizesek a civil csoportokat tömörítő Víz Koalíció volt.) Ki is osztott tőlük egy kis pénzt aztán minden prezentálónak.
Merthogy a második körben már mindig van egy kis játékosság, amiről részben a beépített emberek gondoskodnak, másrészt nyilván inspirálják is egymást a résztvevők. Ilyenkor már pro bono is lehet ajánlani szolgáltatásokat, de volt például olyan, hogy valaki bedobta: ha még három ember ad tízezer forintot, ő megtoldja további húszezerrel. És így hirtelen bejött még pár tízezer forint. Vagy a nőnapi Élő Adáson azzal állt elő az egyik adományozó: ha a teremben ülő férfiak mindegyike ad ötezer forintot, ő tízezerrel segít.
A végén még jól fel szokott pezsdülni az adományozókedv ezektől a vidám, versengős elemektől. A civileknek is sokat ad ez a szórakoztató formátum, hiszen magányosan és elszigetelten dolgoznak egy-egy társadalmi ügyön. Ezek az estek pedig egy ponton networkingbe és kapcsolatépítésbe mennek át. A GYSZA munkatársai a szervezésen túl abban is segítenek, hogy aztán az ígért pénzek valóban megérkezzenek, sőt, ha lehet, akik egyszer adtak, legközelebb is adjanak.
Mindenki hívott még egy-két nőt A világ egyik leggazdagabb nonprofit szervezete úgynevezett közösségi alapítvány – ez a Silicon Valley Community Foundation, és Nagy-Britanniában is sok van az effajta civil szervezetekből. Olyan sok, hogy a döntéshozók is felismerték: ők tudnak a leggyorsabban reagálni krízishelyzetekben. Így például a covid idején a kormány azonnal ezeket az alapítványokat kezdte támogatni, hogy mielőbb hatást gyakoroljon a társadalomra. „És Ausztráliában is a közösségi alapítványokat használták az őslakosok eléréséhez, hiszen erősebb a lokális beágyazottságuk, illetve a bizalom is irántuk” – mondja Edit.
Ehhez képest Magyarországon tíz–tizenöt évvel ezelőttig egyáltalán nem léteztek közösségi alapítványok. Egy háromfős szakmai csoport aztán elkezdett azon agyalni, mi lehet a hiányuk oka, és gondolták, már csak azért is jó lenne egyet elindítani, hogy megnézzék, hol akad el, mit kellene tenni, hogy jól működhessen. „Így jött létre mintapéldányként a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány, aztán létrehoztuk a GYSZA-t, ami azóta támogatta még tucatnyi közösségi alapítvány megszületését” – meséli Edit. „A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak” – így szól a Goethe-idézet, amiből a szervezet neve jött. „De az alapítvány mára erősebb márka lett, mint Goethe.”
Az Élő Adások mellett adományozói köröket is építenek. Idén már a második éve jött össze a női körük, rendszeresen beszélgetnek az őket foglalkoztató témákról, és fejenként havi tízezer forint körüli összeget dobnak össze, majd év végén eldöntik, kit támogassanak. Tavaly másfél millió forintot gyűjtött a tíz résztvevő, és a Mamakör, a Szív-Hang Egyesület és a She for She között osztották el. Idén már 27-en vannak, mindenki hívott a köreiből még egy-két nőt, így év végére jóval nagyobb summa fog összegyűlni.
Cserpes István tavaly kis híján eladta több mint harmincéves munkával felépített cégét.Most viszont úgy fest, hogy jöhet a második generáció, legkisebb gyermeke, a húszéves Ruben készül továbbvinni a sajtműhelyt. Nehéz piaci helyzetben, új cégvezetővel folytatják a küzdelmet. „Olyan érzésem volt, hogy akár az ördögnek is odaadtam volna.” Gondolta volna bárki, hogy Cserpes István egyszer idáig jut a cégével kapcsolatban? […]
Nemesfém tokok, tourbillon és percütő komplikáció. Az idei Watches and Wonders luxusújdonságai. Míg a gazdaság legtöbb területét mostanában visszafogottság jellemzi, az óraipar szereplői a svájci – japán és német – lankák virágzó bűvöletében töretlenül és zavartalan élik idilli hétköznapjaikat. A 2022 óta minden tavasszal Genfben megrendezett Watches and Wonders az óraipar legfontosabb rendezvénye. Itt leplezik le az aktuális újdonságokat, […]
Négy éve egy TEDx-eseményen slam műfajú Esküt mondtál, de azóta ritkábban hallunk ökokérdésekben megnyilvánulni. Kiábrándult a generációd? Vagy ahogy te fogalmaztál: „Előretekertük az élő adást, és kiderült, hogy nem nyertünk?”Csak annyi történt, hogy a közélet felpezsdülése elterelte kicsit a figyelmünket a világproblémákról. Mintha egyelőre beérnénk azzal, hogy előbb hozzuk helyre az országot, aztán foglalkozhatunk a világgal. Miközben persze a visszaszámlálás megy […]