Az adakozás is lehet fun – ezt próbálja megmutatni a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány. Élő Adás elnevezésű programjuk valamelyest a Cápák között üzleti show-ra hasonlít: három jó ügy képviselői pitchelnek, a résztvevők pedig licitálnak és adakoznak nekik. Céges csapatépítőnek is jó a műfaj. Elutazik Gagybátorba, ellenőrzi a gyerekek fogait, és amit tud, meg is csinál ott helyben – ezt ajánlotta fel […]
Az adakozás is lehet fun – ezt próbálja megmutatni a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány. Élő Adás elnevezésű programjuk valamelyest a Cápák között üzleti show-ra hasonlít: három jó ügy képviselői pitchelnek, a résztvevők pedig licitálnak és adakoznak nekik. Céges csapatépítőnek is jó a műfaj.
Elutazik Gagybátorba, ellenőrzi a gyerekek fogait, és amit tud, meg is csinál ott helyben – ezt ajánlotta fel az egyik Élő Adásban egy zalai fogorvos a borsodi zsákfaluban ténykedő Hiányzó Láncszem Alapítvány képviselőinek, akik adományt gyűjtöttek a pártfogoltjaiknak. A fogorvos pedig éppen a másik, egy zalai ökofalut képviselő alapítvány vezetőjének a felesége volt, mégis a valamelyest konkurens civil szervezetet segítette. „Néha az efféle természetbeni segítségek többet érnek, mint a pénz” – mondja Dés Júlia, az Élő Adás nevű programokat bonyolító Gyökerek és Szárnyak Alapítvány (GYSZA) ügyvezetője.
Julcsi és társai a magyarországi adományozási kultúrát szeretnék javítani, ezért hozták be Angliából ezt a különleges, itthon még ismeretlen formátumot is. „Ha ott tehetős ember vagy, iszonyatosan ciki, ha nem adományozol” – mondja Julcsi, aki a karácsony előtti időszakban meg is látogatta szakmai partnerük, a The Funding Network nevű szervezet egyik ilyen estjét. Londonban egy elegáns hotel pazar bárjában tartották az adományozói gálát, és más nagyságrendű támogatás gyűlt össze, mint itthon jellemző: szervezetenként tízmillió forintnak megfelelő összeg.
Ha eltalálod egy esemény bekövetkeztét, egy dollárt kapsz, ha nem, nullát.Így működnek a jóspiacok. Donald Trump fogja megnyerni az elnökválasztást? Igen vagy nem? Igazán egyszerű kérdés, ma már tudjuk is rá a választ, de tavaly októberben jó nagy médiafelhajtás kíséretében szembesültek az amerikaiak azzal, hogy ők is megtehetik egyszerűen a tétjeiket, és könnyedén pénzt is nyerhetnek, ha eltalálják. […]
Ha eltalálod egy esemény bekövetkeztét, egy dollárt kapsz, ha nem, nullát. Így működnek a jóspiacok.
Donald Trump fogja megnyerni az elnökválasztást? Igen vagy nem? Igazán egyszerű kérdés, ma már tudjuk is rá a választ, de tavaly októberben jó nagy médiafelhajtás kíséretében szembesültek az amerikaiak azzal, hogy ők is megtehetik egyszerűen a tétjeiket, és könnyedén pénzt is nyerhetnek, ha eltalálják. A jóslásra szakosodott piacok ekkor robbantak be a köztudatba, és Péterffy Tamás szerint a következő években ugrásszerűen fognak nőni.Jóspiacok (prediction market) régóta működnek, de annak, hogy csak tavaly értek el áttörést, elsősorban jogi oka van. Ahhoz, hogy tömegekhez jussanak el, nem árt, ha szabályozott keretek között lehet a kontraktusaikkal kereskedni, márpedig a határidős piacokért felelős amerikai felügyelet nem volt elragadtatva az ötlettől. Végül több bírósági ítélet után volt kénytelen engedélyezni, hogy az egyik legnagyobb jóspiac, a Kalshi választási témájú termékeket kínáljon a rendszerén, ezután pedig többen, az Interactive Brokers is, azonnal ráálltak a témára.
A jóspiacok melletti fő érvnek a támogatói azt hozzák fel, hogy pontosabb eredményt adnak egy-egy esemény bekövetkezési esélyeiről, mint a szakértői becslések. Ilyen esemény lehet bármi a kamatok alakulásától a meteorológiai adatokon át a sportesemények kifutásáig, de a politikai események valószínűségei keltik fel leginkább az átlagember figyelmét.
A választásoknál az összehasonlítási alapot a közvélemény-kutatások adják, ezeket kellően sok ember megkérdezéséből generálják. A jóspiac aktuális állása ugyanakkor azt mutatja meg, hogy a pozíciót felvevők, tehát a pénzüket kockáztató játékosok milyen arányban számítanak egy-egy esemény bekövetkeztére, például egy-egy párt vagy jelölt győzelmére.
Lejáratkor, tehát amikor az esemény bekövetkezik, nulla vagy egy dollár üti a markát annak, aki poziban van, az pedig, hogy milyen szinten lehet beszállni, megmutatja, hogy épp milyen esélyt adnak a résztvevők az esemény bekövetkeztének. Az amerikai választás előtti héten 58 százalék körül adták a jóspiacok Trump győzelmét. Aki hitt ebben, 0,58 dolláron szállhatott be, és egy dollárt kapott vissza, amikor kiderült az eredmény. Aki Kamala Harrisra fogadott, csak 0,42-t fizetett a beszállásért, de nem kapott vissza semmit, mert veszített a demokrata jelölt.
A választás után sokan ódákat zengtek, hogy a jóspiacok mennyivel jobban eltalálták a győztest, mint a közvélemény-kutatók, de az amerikai Forbes cikke jobban utánamenve az adatoknak inkább kudarcnak értékelte a teljesítményüket. A több egymással versengő piacon jó nagy árkülönbségek alakultak ki, többször előfordult, hogy az egyik Trumpot, a másik Harrist jelezte győztesnek. A hatékony pénzpiacokon ilyen nem fordulhat elő, mert az egyiken vételi, a másikon eladási pozíciót felvéve azonnal le lehet arbitrálni a különbséget. A magyarázat az lehet, hogy a befektetők nagy része nem tud több piacon jelen lenni, vagy könnyen manipulálhatók még a piacok.
Érdemesebb tehát inkább csak a többi prognózis mellett figyelembe venni azt, amit a jóspiacok mutatnak. A piac mindenesetre pezseg, az Interactive Brokers (IBKR) tavaly ősszel indította el platformját, a ForecastExet, amerikai ügyfelei az IBKR-számlájukról kereskedhetnek rajta. A Robinhood úgy szállt be, hogy az IBKR platformját használja, és a Kalshi is engedélyt kapott, hogy brókercégeknek kínálja a rendszerét. Több millió befektető csatlakozhat így be, ha ráéreznek a jóskereskedés ízére.
Egyelőre amerikai játék, de támogatói szerint gyorsan globálissá nőheti ki magát. Még Amerikában is csak amerikaiak kereskedhetnek (sőt, Nevada államban senki, ott egy helyi bíróság elmeszelte az egészet), de az IBKR áprilisban bejelentette, hogy átlépte a határt, megkapta az engedélyt az indulásra Kanadában.
David Žefran nem tipikus fine dining alapanyagokból főz Michelin-csillagos fogásokat. A szlovéniai Milka séfje még a nagyanyjától tanulta a savanyítást, igaz, azért elment megnézni a dániai Nomát is, mielőtt belevágott az étteremnyitásba. Nem dobnak ki semmit, mindent felhasználnak, még a pisztráng szálkáját is. David Žefran séf lecsíp egy fenyőrügyet. A szlovéniai Kranjska Gora erdejében járunk, még hósapkás csúcsok között, a Jasna-tó partján. […]
Bálint Boglárka mosólapját már vagy 35 ezren használják, és a becslések szerint a Magyarországon fejlesztett és gyártott újfajta tisztítószerrel idén tíz tonna műanyagot spórolnak meg. „Ha van egy elképzelésem, akarok valamit, olyan nincs, hogy nem sikerül. Addig megyek, míg megtalálom a megoldást” – mondja Bálint Boglárka. Művészeti középiskolás évei alatt még biztosan nem gondolta, hogy egyszer majd mosószergyártó […]
Az élboly a globális piacon versenyez, de a feltörekvők közül többen már induláskor, lendületből nekimennek Amerikának. Az utóbbi két év gigaexitek és bomba befektetési hírek helyett a csendes építkezésről szólt (többnyire), és meg is lett az eredménye. Fontos trend az is, hogy több exitált alapító fordítja vissza új projektbe korábban megszerzett tudását, tőkéjét és kapcsolatrendszerét. Így néz ki egy fiatal […]
Négy éve egy TEDx-eseményen slam műfajú Esküt mondtál, de azóta ritkábban hallunk ökokérdésekben megnyilvánulni. Kiábrándult a generációd? Vagy ahogy te fogalmaztál: „Előretekertük az élő adást, és kiderült, hogy nem nyertünk?”Csak annyi történt, hogy a közélet felpezsdülése elterelte kicsit a figyelmünket a világproblémákról. Mintha egyelőre beérnénk azzal, hogy előbb hozzuk helyre az országot, aztán foglalkozhatunk a világgal. Miközben persze a visszaszámlálás megy […]