Kovács Emese és Tóth Nelli, az MN6 Energiaügynökség alapító tulajdonosai olyan nagy cégeknek adnak tanácsot energiamenedzsment kérdésekben, mint a Wizz Air, a BMW vagy az AutoWallis, korábban dolgoztak a H&M, a Lufthansa Systems és a Burberry magyarországi leányaival is.Íme néhány példa, miből adódhat a vártnál is nagyobb energia- és költségmegtakarítás, ha egy kicsit jobban odafigyelnek a vállalatok. Vagy akár mi is, otthon. […]
Kovács Emese és Tóth Nelli, az MN6 Energiaügynökség alapító tulajdonosai olyan nagy cégeknek adnak tanácsot energiamenedzsment kérdésekben, mint a Wizz Air, a BMW vagy az AutoWallis, korábban dolgoztak a H&M, a Lufthansa Systems és a Burberry magyarországi leányaival is. Íme néhány példa, miből adódhat a vártnál is nagyobb energia- és költségmegtakarítás, ha egy kicsit jobban odafigyelnek a vállalatok. Vagy akár mi is, otthon.
Rendszeres mérőóra- leolvasás
A nagyvállalatoknak azt javasolják, hogy még ha bérleményben működnek is, a bérbeadó mellett ők is olvassák le a mérőórákat. Nemcsak azért, hogy biztosan korrekt legyen az elszámolás, hanem azért is, mert az adatokból képet kaphatnak fogyasztásuk változásairól, és ezeket az információkat hatékonyságuk javítására, mérésére használhatják. Gyorsan felfedezhetnek látványos tünetekkel még nem járó műszaki hibákat (például a vízvezetékben). Ezeket érdemes jelezni a bérbeadónak.
Pazarló takarítók
Az irodaházaknál a villamosenergia-fogyasztási adatok napi lefutását is érdemes megnézni. Az MN6 praxisában előfordult, hogy ezekből látták: egy irodaházban hajnali háromtól ötig mindennap, még hétvégén is megugrott a fogyasztás. Kiderült, hogy akkor jönnek takarítani az irodaházat, de úgy, hogy az épület összes világítását felkapcsolják, és közben a takarítóeszközök is működtek.
Tarifák. Elnöki rendeletek. A mocsár leszívása. Mindezt másnapra. Sok milliárd dolláros állami adományok bezúzása túlzó, felesleges inklúzióra hivatkozva. A DOGE kezei között elbocsátott, majd újra felvett alkalmazottak. Várható áremelkedések, és persze tőzsdei értékelések a pincében. Donald Trump nemrég telibe trafálta a gyógyszergyártást. Még az is lehet, hogy ez végül pont a betegek hasznára válik. A felvetés meglepő, hiszen az Egyesült […]
Tarifák. Elnöki rendeletek. A mocsár leszívása. Mindezt másnapra. Sok milliárd dolláros állami adományok bezúzása túlzó, felesleges inklúzióra hivatkozva. A DOGE kezei között elbocsátott, majd újra felvett alkalmazottak. Várható áremelkedések, és persze tőzsdei értékelések a pincében. Donald Trump nemrég telibe trafálta a gyógyszergyártást. Még az is lehet, hogy ez végül pont a betegek hasznára válik.
A felvetés meglepő, hiszen az Egyesült Államok finanszírozza a globális gyógyszerpiaci innováció jó részét. A teljes iparág globális bevételének negyven, a profitjainak több mint hatvan százaléka termelődik náluk. Enélkül nehezen elképzelhető, hogy tudná fenntartani a piac a mára már átlagosan 2,6 milliárd dolláros (kb. egybillió forintos) költségét minden egyes piacra vitt, újonnan kifejlesztett készítményének. Sajnos jelenleg Amerika hatalmas gyógyszerkiadásainak köszönhetjük a néha még itthon is kapható, sokszor életmentő gyógyszerkészítmények elérhetőségét. Ráadásul a tengerentúlon nemcsak finanszírozzák, de lehetővé is teszik ezeket az innovációkat. Az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság a nemzetközi sztenderd, hogy egy új készítmény elég biztonságos és hatásos-e ahhoz, hogy piacra kerüljön bárhol a világon – mindenki az ő törzskönyvükbe szeretne bekerülni. Épp elbocsátják a szervezet egyötödét, pedig szorosan egybefonódott biotechnológiai piacuk, egyetemi kutatói hálózatuk és világelső ellátó intézményeik ontják magukból az újabbnál újabb, hihetetlen innovációkat.
Nemrég gyógyítottak meg a világon először egy újszülöttet személyre szabott génterápiával, átírva a veleszületett genetikai hibáját, mielőtt az életét veszélyeztette volna. Az ehhez szükséges, ma már Nobel-díjas génmódosítási technológiát, a tűpontos CRISPR-t is azok a dollármilliárdok fedezték, amiket alapvető kutatásra adott az állam – eddig.
A káosz mégis lehetőséget rejt magában. Nem véletlenül kerül ennyibe egy új gyógyszer kifejlesztése: az emberi szervezet hihetetlenül bonyolult. Minden ember genetikai kódja egyedi, több milliárd „karakterből” áll, és több tízmillió fehérjének, apró, molekuláris masinának ad utasítást a sejt működtetésére. Ha csak egyetlen utasítás is hibásan másolódik le a több billió (milliónyi millió) sejt valamelyikében, halálos betegség is előállhat. Érthető így, miért buknak el 90–95 százalékban a gyógyszerkutatási projektek. Ennek viszont hatalmas költsége van, amit a gyógyszeriparnak azon a pár kis túlélő, sikeresen piacra vitt szeren kell visszahoznia. És eddig nem is panaszkodott.
Trump tektonikus hatása és Kína gyógyszeripari felemelkedése – tíz év alatt szinte a nulláról nőtt az USA-énak felére a klinikai kutatásokban vizsgált szerek száma – megpecsételheti a sorsát ennek az állatira nem hatékony modellnek. Épp időben. Ha a dolgok így mennek tovább, az iparág elképesztő áron tudná csak kiszolgálni a bolygón rászorulók csupán kis százalékát. Kinek fér bele egymilliárd forintot súroló gyógyszer itthon, ha a tb nem fizeti (mert nem tudja)?
Szerencsére időben találkozik most több technológiai hullám, hogy a kényszerítő hatások között utat nyisson a gyógyszerkutatóknak hatásosabb, olcsóbb gyógyszerek kifejlesztése felé. A betegek sejtjeinek molekuláris szintű feltérképezése, az emberi gének szekvenálása a Moore-törvényt is meghaladva tízmilliószor olcsóbb lett az elmúlt húsz évben. A CRISPR feltalálásának, képalkotási és robotikai áttöréseknek köszönhetően elképesztő tempóban és pontossággal lehet kísérleteket végezni. Ráadásul a ChatGPT-ben népszerűsített gépi tanulási megoldások lehetőséget adnak az emberi biológia átfogóbb megértésére képes modellek kifejlesztésére.
Mint minden szorosan szabályozott, magas belépési küszöbbel rendelkező, már-már oligopol piac (az elmúlt húsz évben csupán egy vezető vállalat lépett piacra, a Moderna), a gyógyszeripar is nehezen gondolja újra a működését. Most viszont az USA megzavarodott politikai immunrendszere, a geopolitikai nyomás és a technológiai áttörések együttes hatására alapjaiban remeghet meg, majd épülhet újra a kutatás-fejlesztési folyamat, erősödhet az új gyógyszerre eső befektetési igény, és mindezzel a betegek kezébe kerülhet számos megfizethető gyógyszerkészítmény szerte a világon.
Vonattal, autóval és biciklivel is mentem már Bécsbe és Pozsonyba, hajóval eddig még nem. Ezen sürgősen változtatni kellett, ezért tavasszal két éjszakára beköltöztem egy dunai szállodahajóra. A dunai folyamjárók a budapesti városkép részei, eddig mégsem utaztam ilyen hajón. Pedig mániákusan szeretem a hajózást, felfújható csónak, vitorlás, nagyhajó – szinte mindegy is, csak vízen legyek. Nem kellett kétszer […]
Péterffy Tamás, a világ messze leggazdagabb magyar dollármilliárdosa kiváló magyarsággal érvel a trumpi világkép mellett. Egyszerre beszél belőle a csúcsra ért Krőzus és az egykori nincstelen bevándorló, amikor azt mondja, ma sem nagyobbak az egyenlőtlenségek, mint korábban, és aki érdemes és ambiciózus, ugyanúgy elnyeri jutalmát. Szerinte kevés a magyar cég, pedig szívesen finanszírozna magyar sikersztorikat. Mi az, ami nagyobb […]
Kérdezett: Szalai Péter / Közreműködött: Ács Gábor Simonyi Károly még sohasem mesélte el, hogyan disszidált Magyarországról. Amerikában Charles Simonyi a Word és az Excel atyja lett, pedig nem tűnt logikusnak, hogy épp Bill Gatesszel álljon össze. Hogyan lesz a 60-as években Magyarországon egy középiskolásból egy URAL-2 számítógépre vigyázó éjjeliőr? Ez egy közismert történet a karrierje kezdetéről, de magyarázatért […]
