Fürge tech cégként törtek be a biztosítói piacra, egy év alatt hétszázalékos piaci részesedést szereztek a kgfb-szerződéseknél. A neheze még hátravan, de a teljesítményt már egy külföldi nagyágyú is elismerte. Tízmillió dollárral vághatnak neki az európai terjeszkedésnek. Az Ominimo előtt éveken át elemezték a piacot az alapítók, a McKinsey tanácsadói lévén tucatnyi biztosítóval dolgoztak Európa-szerte. A tapasztalatuk ugyanaz volt a horvát, a belga vagy […]
Fürge tech cégként törtek be a biztosítói piacra, egy év alatt hétszázalékos piaci részesedést szereztek a kgfb-szerződéseknél. A neheze még hátravan, de a teljesítményt már egy külföldi nagyágyú is elismerte. Tízmillió dollárral vághatnak neki az európai terjeszkedésnek.
Az Ominimo előtt éveken át elemezték a piacot az alapítók, a McKinsey tanácsadói lévén tucatnyi biztosítóval dolgoztak Európa-szerte. A tapasztalatuk ugyanaz volt a horvát, a belga vagy a cseh piacon: a biztosítók korszerűtlen rendszerekkel dolgoznak,és lassan reagálnak a változásokra. Így jött az ötlet, az elején még csak Dusan Komarnak, Dennis Weinbendernek és Laslo Horvathnak, lehetne ezt jobban csinálni. Zsarnóczi Gábor, a magyarországi ügyvezető és a holding növekedési vezetője, valamint Luka Bucan kicsivel később csatlakoztak, most ők öten vezetik a céget, négyük a McKinsey-nél dolgozott előtte. Erős váltás volt, tanácsadóként ők voltak a Góliátok a mindenki által ismert menő cégben. Itt hirtelen Dávidok lettek, és mindennap meg kell dolgozniuk érte, hogy komolyan vegyék őket. Mint tanácsadók nem kellett implementálniuk az ötleteiket, a cégükben viszont naponta hoznak a következő öt évet meghatározó döntéseket. „Meg kellett tanulnunk félmegoldásokkal élni – mondja Zsarnóczi Gábor. – Naponta tizenhat döntést kell meghozni, és nincs kapacitásunk mindent tökéletesen csinálni.”
A szemlélet a legnagyobb érték Legutóbbi fintech listánk készítésekor (Forbes, 2025/4) arra jutottunk, hogy a biztosítás világába új játékosoknak szinte lehetetlen betörniük, az eddigi insurtech ötletek mind elbuktak. Sőt egy kezemen meg tudom számolni, hányan indultak újító technológiai ötlettel a piacon, és őket sem lehet klasszikus insurtechnek értelmezni, végképp nem lehet összehasonlítani őket vagy a bukásuk okát.
Szabó László legalább annyit tud beszélni a regeneratív mezőgazdaságról, mint a határidős tőzsdei ügyletekről. A spekuláció melletti élete több mint tíz éve: bivalyok, szántóföldek, nemnövekedés. Buszbérletet azért még kell vennem” – mondja a magát nyugdíjasnak valló, egy rövid vissza- majd újabb kitérés miatt mások szemében duplanyugdíjas Szabó László. Rögtön mondja azt is, mit ért nyugdíj alatt: már nem a pénzért dolgozik, […]
Szabó László legalább annyit tud beszélni a regeneratív mezőgazdaságról, mint a határidős tőzsdei ügyletekről. A spekuláció melletti élete több mint tíz éve: bivalyok, szántóföldek, nemnövekedés.
Buszbérletet azért még kell vennem” – mondja a magát nyugdíjasnak valló, egy rövid vissza- majd újabb kitérés miatt mások szemében duplanyugdíjas Szabó László. Rögtön mondja azt is, mit ért nyugdíj alatt: már nem a pénzért dolgozik, és azzal, amit csinál, nem a gazdasági hasznosságot maximalizálja. Mint aktív portfóliókezelő, annyira szerette a munkáját, hogy akár fizetés nélkül is csinálta volna, és amúgy is mindig többet keresett a maga szakállára végzett spekulációival.
Mindenesetre 2006 decemberében, ahogy fogalmaz, kinyitotta magát. A közgazdasági határhaszon elvének megfelelően felmérte, hogy a munka és a sikerek öröme már nem kompenzálja az időhiány okozta lemondásokat. A világ szép, színes, sok minden más is van, vonta le a következtetést, és családja, két gyereke felé fordult, kungfuzni és feleségével latin táncolni kezdett, elolvasott pár orosz klasszikust, és lassan rátalált arra, ami manapság heti több napját kitölti.
Bizonyos Pista bácsinak nagy szerepe volt benne, hogy most van körülbelül kétszáz bivalya és kétszáz–kétszázötven hektár földje a zalai dombok között. Szántóföldek, erdők, legelők. Természetes körülmények között, műtrágya és vegyszerek nélkül termeszt szántóföldi takarmánynövényeket, és hagyja, hogy bivalyai regenerálják a környezetet.
Úgy húsz évvel ezelőtt kezdett földet vásárolni az ősök Hévíz környéki szülőhelyén, ott ismerkedett a farmerélettel. Közben elolvasta, lefordíttatta, lektorálta és nonprofit céllal kiadta a regeneratív mezőgazdászok bibliáját (Gabe Brown: Porból élet), amikor is az őshonos, különleges állatokat is tartó szomszéd Pista bácsi nekiszegezte a kérdést: „Nem veszed meg a területemet?”
Így indult Laci farmja nagyjából ötven bivallyal, azóta négyszer annyian vannak. Kizárólag a húsukért tartja őket (tejfeldolgozással nem foglalkozik, az már ipar lenne), és csakis zalaköveskúti kertkapujában árulja a húst. Nagyobb igény is volna rá, de élete ezen szeletében szigorúan nemnövekedés-párti, egyrészt ökológiai megfontolásból, másrészt, hogy ne keverje az üzletet a hobbival.
És semmiképpen sem azért, mert megváltozott volna a véleménye a kapitalizmusról. Ellenkezőleg, szerinte a gazdaság és a természetközeli mezőgazdaság törvényei szinte ugyanazok, magyarul nemcsak az ember, hanem a búza is kapitalista (erről zöld podcastokban is szeret vitatkozni).
Felszabadult, közvetlen, tájékozott ember, és sokszor ráérez a közelgő világégésekre. 2020 legelején még senki sem izgatta magát a covidjárvány miatt, amikor egy téli reggelen a South China Morning Post kiolvasása és az edzés után vett egy egész doboz maszkot a patikában (két hétre rá hiánycikk lett), és ugyanakkor februárban, rekordmagas tőzsdeindexeknél szinte ingyen jutott SP500 put opciókhoz (szakadásra számított, amikor a világ még nagyon nem).
Az aktív alapkezelést 2019 nyarán befejezte, de a spekizést nem. Harmincéves tőkepiaci tapasztalattal, de negyedéves megfelelési kényszer nélkül teljes intellektuális szabadságban kockáztat, ha valami nem jön be, csak magával kell elszámolnia. Április 7-én délután, két nappal a Trump-tornádó után azért felhívott: a délelőtti interjúnk közben megbeszélt piaci mintázat ismét működött, így a hajnalban vett futures-öket szép nyereséggel lezárta.
NÉGY KÉRDÉS
Mi a befektetési stratégiád a vámháború és az elmúlt hetek tőzsdei fordulatainak fényében? Sok cash, inflációkövető kötvények (nem magyar lakossági papírokra gondolok), sell the rip (add el a túlértékelt részvényeket).
Hova vezet, és milyen veszélyeket rejt Magyarország kisodródása az EU politikai és gazdasági közösségéből? Remélem, hogy ez nem következik be. A globális kereskedelem átalakulása előtérbe helyezi a különböző szövetségi blokkokon belüli kereskedelmet, így az európai szövetségi rendszerből való kilépésünk-kidobásunk drasztikus következményekkel járna. Túl szegényes a fantáziám, hogy el tudjam képzelni, ebben az esetben mi tudná megakadályozni külkereskedelmünk és gazdaságunk teljes összeomlását és az ezzel párhuzamosan kialakuló erőteljes tőkemenekítést.
Mi volt az utolsó meghatározó könyv- vagy filmélményed? Ed Yong I contain multitudes című könyve letaglózó élmény volt. Rájöttem, hogy korábban fogalmam sem volt az ökológia és az evolúció működéséről. Mióta elolvastam, más szemmel nézem a világot.
Mi a legköltségesebb hobbid? A tőzsdei kereskedés – ha rossz passzban vagyok. Ilyenkor azonban gyorsan abbahagyom, és egyébként szerencsére többször vagyok jó passzban.
Dhillon Ranjeet Singh nagyobb céget akart építeni, mint India hatodik legnagyobb szállítmányozási vállalatát vezető édesapja. Nagyobb nem lett, ő mégis boldog – Budapesten. Új étteremlánca,az Indigo Express a gyorséttermi kiszolgálást és árakat ötvözi az indiai konyha receptjeivel. 1990 szeptemberében egy tizenkilencéves indiai fiatalember vékony pólóban és másfél ezer dollárral a zsebében fontos felismerésre jutott a hideg és szeles […]
Ránky Katalin a 90-es években az egyik első felsővezető nő volt Magyarországon, és bár a cégirányítást csak menet közben tanulta meg, ösztönösen tudta, hogy úgy ér el leginkább sikereket, ha törődik az alkalmazottak jóllétével. Húsz évig vezette a L’Oréal magyarországi leányát, és nagy művésze volt a nemet mondásnak is. Hetekig titokban, reggel hétre jártak be a L’Oréal óbudai központjába a munkatársak, […]
Holló Gáborral, a Hírkereső és a Kapu.hu különc milliárdosával interjúzni nem, csak beszélgetni lehet. Tervezett kérdéseimből a negyvenedik percben még egyet sem tettem fel, de beszéltünk vegasi bulikról, nárcisztikus vezetőkről, nemnövekedési kapitalizmusról, mérgező munkakultúráról és kihagyott lehetőségekről. Mit tud Vegas ilyen jól, hogy a legjobban megfogott egész Amerikában?Én jól szét tudtam választani a helyet, ahol élek, attól, ahol szórakozom. A striptől tíz […]
