Fürge tech cégként törtek be a biztosítói piacra, egy év alatt hétszázalékos piaci részesedést szereztek a kgfb-szerződéseknél. A neheze még hátravan, de a teljesítményt már egy külföldi nagyágyú is elismerte. Tízmillió dollárral vághatnak neki az európai terjeszkedésnek.

Az Ominimo előtt éveken át elemezték a piacot az alapítók, a McKinsey tanácsadói lévén tucatnyi biztosítóval dolgoztak Európa-szerte. A tapasztalatuk ugyanaz volt a horvát, a belga vagy a cseh piacon: a biztosítók korszerűtlen rendszerekkel dolgoznak,és lassan reagálnak a változásokra. Így jött az ötlet, az elején még csak Dusan Komarnak, Dennis Weinbendernek és Laslo Horvathnak, lehetne ezt jobban csinálni. Zsarnóczi Gábor, a magyarországi ügyvezető és a holding növekedési vezetője, valamint Luka Bucan kicsivel később csatlakoztak, most ők öten vezetik a céget, négyük a McKinsey-nél dolgozott előtte.
Erős váltás volt, tanácsadóként ők voltak a Góliátok a mindenki által ismert menő cégben. Itt hirtelen Dávidok lettek, és mindennap meg kell dolgozniuk érte, hogy komolyan vegyék őket. Mint tanácsadók nem kellett implementálniuk az ötleteiket, a cégükben viszont naponta hoznak a következő öt évet meghatározó döntéseket. „Meg kellett tanulnunk félmegoldásokkal élni – mondja Zsarnóczi Gábor. – Naponta tizenhat döntést kell meghozni, és nincs kapacitásunk mindent tökéletesen csinálni.”

A szemlélet a legnagyobb érték
Legutóbbi fintech listánk készítésekor (Forbes, 2025/4) arra jutottunk, hogy a biztosítás világába új játékosoknak szinte lehetetlen betörniük, az eddigi insurtech ötletek mind elbuktak. Sőt egy kezemen meg tudom számolni, hányan indultak újító technológiai ötlettel a piacon, és őket sem lehet klasszikus insurtechnek értelmezni, végképp nem lehet összehasonlítani őket vagy a bukásuk okát.

Az Ominimo csapata jól ismerte fel, hogy már az első pillanatban szükségük van egy nagy biztosító partnerre kellő tőkével és biztosításszakmai tudással. Kezdetben senki sem akart beállni mögéjük, legalább húsz jelöltnél jártak, de mindenki kikosarazta őket. A Signal Iduna Biztosítónak viszont gyenge volt az autós portfóliója. Bár harminc éve vannak az országban, az Ominimo előtt mégis csupán kétszázalékos volt a piaci részesedésük. Sokat nem veszíthettek a próbával, belevágtak, és nem bánták meg.

Az első év alapján sikeres a projekt. A magyar személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piacán több mint háromszázezer kötvényt adtak el hétszázalékos piaci részesedést szerezve. Jogilag a Signal ­vezérügynökei, tehát a német hátterű biztosító viseli az ügyfél kockázatát, és fizet kár esetén. A terméket a biztosító tanácsadóival rakják össze, a szakmai tudást a signalosok adják, a technológiait az Ominimo. Az ő csapatuk kezeli a szerződéseket, és az ügyfelekkel is ők állnak kapcsolatban.

A gyors térnyerés oka, hogy a kgfb-nél a legtöbb autósnak egy dolog számít: az ár. Ebben tudnak alávágni a versenytársaknak, még ha egyelőre nem is látjuk, hosszú távon milyen kárhányad mellett sikerült megszerezniük az ügyfeleket, vagyis hogy esetenként alacsonyabb tarifáikkal nem csábítottak-e be kockázatosabb sofőröket. Elmondásuk szerint vannak időszakok, amikor az új szerződések negyven százaléka náluk köt ki.

Bár térnyerésük tagadhatatlan, biztosítós berkekben nem is annyira ezt tartják az Ominimo sikerének, hanem azt a hozzáállást, amivel fel akarják rázni a piacot. Utóbbin évtizedek óta ugyanazok a szereplők vannak, valós innováció nélkül – ők maguk sem biztosítónak, sokkal inkább technológiai cégnek tartják magukat. „Hatalmas titkok a biztosításban nincsenek, sokkal inkább a kivitelezésen múlik minden” – mondja Gábor. Esetükben elsősorban két tényezőn: a magyar és a nyugati szinthez képest végképp olcsó, de jól képzett szerb programozókkal dolgoznak, és mindent automatizálnak.

A biztosítók többsége harminc–negyven éves technológiai rendszereket használ, az Ominimo viszont lefejlesztett egy újat. Kizárólag adatvezérelt megoldásokat alkalmaznak, mindent mérnek, és mindent belevesznek az árazásba, amit csak lehet – az utcák ívét, fekvését, egyes régiók eltérő időjárási viszonyait –, a megérzéseket teljesen kizárják az árazásból (ahogy egyébként több más biztosító is teszi).

Aktívan kezelik a szerződéseket, de partnereik valójában a biztosítók, nekik ultraszofisztikált tarifálást és automatizált, gyors ügyfélszolgálatot adnak. Utóbbiban központi szerepet játszik a mesterséges intelligencia, a beérkezett adatokat az MI dolgozza fel, a problémákra megoldást is javasol, amihez aztán emberi jóváhagyásra van szükség.

Valójában tehát nem valamiféle forradalmi technológiai újítással tarolnak, csak sokkal jobban megy nekik az új rendszerek és az automatizálás miatt a meglévő technológia használata. Frissebb, fejlettebb rendszert működtetnek, és ehhez értő frissebb tehetségekkel tudnak árazni végeredményben olcsóbb termékeket.

Az egyik alapító, Zsarnóczi Gábor.

A nagyja még hátravan
A magyar piacon kezdtek – ideális volt, az értékesítés kétharmada brókereknél és a Netrisk-féle összehasonlító portálokon zajlik, így nem kellett felvenniük értékesítőket –, de nem állnának meg itt. Európában terjeszkednének tovább, hasonló modellel.

Egy nagyágyú már felfigyelt rájuk. A Zurich Insurance Group – Európa második legnagyobb biztosítója, az amerikai Forbes Global 2000 listáján a 98. legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalat a világon – is felismerte a teljesítményüket. A Crunchbase (az egyik legnagyobb startupadatbázis, a szakmában meghatározó platform) szerint tízmillió eurót fektettek a cégbe, kétszázmilliós értékeltség mellett.

Stratégiai befektetésről van szó, az Ominimónak sem a fennmaradáshoz kellett a pénz, hiszen már az első évükben nyereségesek voltak. A svájci céggel viszont idén beléphetnek a lengyel, a holland és a svéd piacra. A kivitelezés hasonló lesz, mint itthon: az insurtech fejleszt és kezeli a szerződéseket, és a Zurich lesz a biztosítópartner, kgfb- és cascotermékekkel.

Itthon idén indították el a casco értékesítését a Signallal. Gábor szerint eddig sikernek mondható, de azt látják, hogy itt már nagyobb szerepet játszik a márka, mint a kgfb-nél, ami mindenki szemében nyűg, és amúgy is, csak a másik kocsijára kötöd. Hosszú távon szóba jöhet a lakásbiztosítás is, de nem akarnak fókuszt veszíteni. Úgy vannak vele, hogy ha most előhúznának még négy-öt terméket, elveszítenék az előnyüket mostani piacaikon.

„Most nagyon sikeresek vagyunk, de lehet, hogy öt év múlva úgy ülünk le beszélgetni, hogy nem működött” – jegyzi meg Gábor. Az eredményeket a csapat sem veszi készpénznek, a biztosítási piacon nem egy év teljesítménye alapján lesz valaki sikeres. Egy szeletét viszont már sikerült felrázniuk.