Forgács Mariann a BeSocial digitális ügynökség társalapítója és ügyvezetője, február óta az IAB Hungary szakmai szervezet influenszercsoportjának vezetője, egyben az influenszerlista zsűrijének oszlopos tagja. Szakmai interjúnkban kiveséztük vele a piac méretét, a hatósági vizsgálatok valós hatásait, hogy mi hajtotta fel a tartalomgyártók gázsiját, és még a Nissan nőgyalázó reklámkampányára is kitértünk. Idén is megjegyezted, hogy sajnálod, de a mi listánkra is […]
Forgács Mariann a BeSocial digitális ügynökség társalapítója és ügyvezetője, február óta az IAB Hungary szakmai szervezet influenszercsoportjának vezetője, egyben az influenszerlista zsűrijének oszlopos tagja. Szakmai interjúnkban kiveséztük vele a piac méretét, a hatósági vizsgálatok valós hatásait, hogy mi hajtotta fel a tartalomgyártók gázsiját, és még a Nissan nőgyalázó reklámkampányára is kitértünk.
Idén is megjegyezted, hogy sajnálod, de a mi listánkra is felkerülnek olyanok, akik ímmelámmal vagy sehogy sem jelölik a szponzorációkat. Az, hogy vannak, akik nem felelnek meg a Gazdasági Versenyhivatal iránymutatásának, nem inkább a piacról árul el valamit? A meglebegtetett vizsgálatok valóban rettegést keltenek az influenszerekben? Nem pont ők feszegetik a határokat? Elvégre a GVH sem frissíti túl gyakran az influenszermarketinges útmutatását – legutóbb 2022-ben tették –, nem igazán követik a trendeket. Utóbbit te mondtad ki, nem én, de egyet tudok érteni a megállapítással. A GVH tájékoztatója nem jogszabály, hanem, mint mondod, iránymutatás. Segít megérteni a hatóság jogértelmezését, hogy mi az elvárása a reklámláncolat szereplőitől. A jogszabályi környezet nem változott az influenszermarketing megjelenése óta, hanem ennek a marketingterületnek az értelmezése illeszkedett bele a meglévő jogszabályokba. A GVH tájékoztatója, és hogy azt időközönként frissítik, a hatóság segítő szándékát mutatja. Hat ismert influenszert vizsgál tavaly május óta a hatóság hasonló váddal, ugye ennek kattintásvadász ereje is lehet, mert majd többen észbe kapnak, ha kiderül, hogy a nagyok valamit rosszul csináltak.
Még jogi tudás nélkül is érthető, miért problémás, ha a fogyasztó – legyen akár egy tizennégy éves fiatal – a hírfolyamot görgetve meglát valakit ilyen vizet inni meg olyan táskával edzeni járni, de nem látja mögötte, hogy csak jófejségből tette-e ki a tartalomgyártó, vagy mert kapott érte valamit. Ezért nemcsak az influenszer, de az ügynökség és a reklámot megrendelő vállalkozás is pénzbírságot kaphat.
A magyar gazdaság megszokott útvonalán haladt az első negyedévben: újra elnapolták a repülőrajtot, romlottak a kilátások. Donald Trump bónusznak elhozta az őrületet, a soha nem látott bizonytalanságot. A Forbes negyedéves makrogazdasági összefoglalója. Az év eleje még feszült várakozással telt, senki sem tudhatta, hogy a visszatérő amerikai elnök mit gondol komolyan abból, amit kampányában beígért. Amint beiktatták, már látszott, hogy sok mindent, […]
A magyar gazdaság megszokott útvonalán haladt az első negyedévben: újra elnapolták a repülőrajtot, romlottak a kilátások. Donald Trump bónusznak elhozta az őrületet, a soha nem látott bizonytalanságot. A Forbes negyedéves makrogazdasági összefoglalója.
Az év eleje még feszült várakozással telt, senki sem tudhatta, hogy a visszatérő amerikai elnök mit gondol komolyan abból, amit kampányában beígért. Amint beiktatták, már látszott, hogy sok mindent, amit az első ciklusában még nem mert megtenni, most mindenképp megtesz, mégis meglepte a csak simán józanul gondolkodó világot azzal, hogy felrúgja a második világháború óta érvényes világrendet és kereskedelempolitikájában is a legdurvább (és Amerikának is kifejezetten káros) megoldások felé hajlik.
Az amerikai elnök környezetében is nagyon kevesen voltak, akik épeszű gondolatnak tartották, hogy minden országra kereskedelmi mérlegük alapján vessen ki akár brutális vámokat abban bízva, hogy ezzel majd egyensúlyba tudja hozni az amerikai behozatallal a kivitelt. Ez a lépés viszont már akkora piaci felfordulást okozott (a részvények érthető szakadása mellett az amerikai kötvénypiacról is elindultak kifelé a befektetők), hogy Trump meghátrált. Elhalasztotta a magas vámokat, időt nyert, de a bizonytalanság nem csökkent azzal kapcsolatban, hogy mit fog még bevállalni, meddig megy el, és ennek milyen hatása lesz.
Ami biztosnak látszik, hogy a feje tetejére állított világban a cégek leállnak a beruházásokkal. Senki sem tud tervezni, ha napról napra változnak a szabályok, ilyenkor mindenki biztonságra törekszik, a döntéseket elhalasztják. Az amerikai cégvezetők abban bíznak, hogy a piacok negatív reakciója és népszerűségének zuhanása hamarosan abba az irányba tereli az elnököt, hogy hagyjon fel az extrém gazdasági kísérletezgetéssel, és koncentráljon a nagyobb támogatottságú társadalompolitikai ügyekre.
A világ ma azt találgatja, hogy az Egyesült Államok elveszíti-e a legerősebb hatalom szerepét, és maradhat-e világvaluta a dollár. Az év első hónapjainak ármozgásai arra utalnak, hogy Trump Amerikájától elfordulnak a befektetők. A Wall Street látványosan alulteljesít, a dollár stabilan gyengül, menekülődevizának az eurót, a svájci frankot és a japán jent használják. Az amerikai eszközök többször is úgy viselkedtek, ahogy a feltörekvő piacok gyenge láncszemei szoktak: apró rossz hírre is nagy pénzkivonás, eladások a devizából és a kötvényekből is.
A politikai kommunikációs maszlagot mindig célszerű leválasztani a valós folyamatokról, de azt érdemes megemlíteni, hogy a negyedév végére arról még a magyar kormány mondókája is megváltozott, hogy mit hoz nekünk Trump. Sokáig ment a mantra, hogy aranykor kezdődik a magyar–amerikai kapcsolatokban, meg hogy majd a Trumppal kötendő kétoldalú megállapodások segítik a magyar gazdaság repülőrajtját, de áprilisra megjelentek az őszinte hangok is: a vámháború bizony negatív hatású lehet, legalábbis bizonytalanságot okoz. Magyarországnak amúgy is alig van mozgástere, az unióban közös kereskedelem- és vámpolitika működik. Trump ráadásul meg is erősítette, hogy nem lehetnek különmegállapodások országokkal, uniós szinten tárgyal a vámokról.
Az, hogy Trump országa érdekeivel ellentétben cselekszik, Európának kifejezetten kedvező lehet, hiszen a kiszámíthatóan unalmas megbízhatóság abszolúte felértékelődik, ha vele szemben az egyetlen személy által diktált totális őrület, csapkodás, bizonytalanság áll. Persze még nem látni, hogy Európa él-e ezzel az eséllyel, kis lépéseket azért már látni ebbe az irányba.
Látjuk, mivel álmodik a kormány Mindenesetre ez az őrült bizonytalanság lehetőséget adott volna a magyar kormánynak, hogy világos és érthető magyarázattal visszatérjen a normális, őszi költségvetési tervezéshez, de nem tették meg. Tavaly csak azért, mert ősszel volt az amerikai választás, megvárták azt az idei költségvetés megalkotásával, de az volt a szabályt erősítő kivétel. Most, amikor két hónapra alig látni előre, elkészítették a 2026-os büdzsét.
Értelme semmi, át lesz írva sokszor, ahogy az ideit is átírták, de legalább vannak friss számok arról, hogy mivel tervez, vagy inkább mivel álmodik a magyar kormány. Repülőrajt ismét jövőre, a terv 4,1 százalékos GDP-növekedés, 3,6 százalékra visszaszoruló infláció és 3,7 százalékos hiánycél. Csakhogy ez az idei évre is hasonlóan indult, de most már a hiány a piaci várakozások szerint 4,5 százalék felett lesz, az infláció öt százalék körül, a növekedés pedig két százalék alatt.
A 26-os költségvetésből kiderül még, hogy a kormány úgy teremt magának mozgásteret, hogy ígéretével ellentétben nem vezeti ki az extraprofitadókat. Ez a bevételi oldalon természetesen segít, de a növekedést és az inflációt rontja. A cégek terheinek áthárítása emeli az árakat, ez csökkenti a keresletet. Az összevissza változó szabályozás elveszi a beruházási kedvet, ez is a növekedés ellen hat. A negyedévben bevezetett árrésstop hatása hasonló, a kiskereskedelmi cégek szigorításokkal, akár elbocsátásokkal reagálnak arra, hogy beleavatkoznak a piaci folyamatokba, és mesterségesen összenyomják az árrésüket.
Az utóbbi hónapok legnagyobb negatív meglepetése a februári inflációs adat volt, szerencsére a márciusi már jobb lett, de így is öt százalék környékére kúsztak fel az idei éves átlagos inflációs várakozások. A vergődő ipar sem küldött életjelet, továbbra is a covidmélypont körüli szintek jellemzőek, és még csak most jön a vámháború hatása.
Ami a pozitívumokat illeti, tavaly többször nagy értékben elmaradtak az áfabevételek a várakozásoktól, legalább ebben pozitív változást láttunk idén év elején. Egy darabig hasonló volt a helyzet a forinttal, az euróárfolyam 415 környékéről 390 körülre erősödött, amikor a piac elhitte, hogy közel a béke az orosz–ukrán háborúban, és az is jótékonyan hatott, hogy a pocsék inflációs adat nyomán a befektetők elkezdték kiárazni az idei kamatcsökkentéseket. Később aztán a békeremények halványulása és Trump elszabadulása visszavetette a forintot is, újra a 410-es régió lett az árcentrum április közepén.
Március elején megtörtént a váltás a jegybank élén, és egyelőre semmi jele, hogy a Varga Mihály vezette MNB lazább monetáris politikát merne folytatni, mint amit Matolcsy György idejében láttunk az utóbbi egy-két évben. Igaz, erre vonatkozó beszólogatásokat se kapott még a jegybank Nagy Márton gazdasági csúcsminisztertől. Érdekes párhuzam, hogy közben Trump viszont hangosan nekiesett Jerome Powell Fed-elnöknek (akit még előző ciklusában amúgy ő nevezett ki), de kamatcsökkentési követelésének és a jegybankelnök lelúzerezésének csak újabb vaskos tőzsdei áresés lett a következménye.
Továbbra is igen bizonytalan gazdasági helyzetben kell tehát lavíroznia a magyar gazdaságpolitikának, ráadásul még a Standard & Poor’s is küldött egy figyelmeztetést azzal, hogy negatív kilátást adott a magyar hitelminősítésnek – ha leminősítés követi, azzal bóvliba, befektetésre nem ajánlott kategóriába kerül az ország. Noha a hitelminősítések jelentősége jócskán csökkent a nagy pénzügyi válság óta, egy esetleges leminősítés megdrágíthatja az ország finanszírozását épp akkor, amikor nagyon úgy tűnik, hogy csökkenő népszerűsége miatt komoly választási osztogatást tervez a kormány.
Különösen nehéz volt betörnie a tradicionális japán késkovácsok világába, több helyről is elutasították azzal, hogy ez férfiaknak való szakma. Michiko Kubota először csak irodai munkát kapott, mellette két éven át titokban gyakorolta a művészi gravírozást. Hat évvel később már világhírűvé vált munkáival. Ahhoz, hogy megértsük, miért nagy szó, és miért ír a Forbes arról, hogy egy japán nő […]
Kicsit kifőzdés hangulatban, hullámzó kiszolgálás mellett egyáltalán nem kifőzdés ételek érkeznek Huszár Krisztián és társainak szerdánkénti globalista örömkonyhájáról. – A baszk habzóborból kérnék egy pohárral.– Az sajnos elfogyott.– Kár, érdekesen hangzott, de akkor a magyarból.– Abból most csak üveggel tudok hozni.– Akkor egy sima spanyol fehérbort – ezen a ponton már totózok a nem túl hosszú borlapon.– Az a másik, ami kifogyott. […]
Írta: Árvai Eszter Tavaly háromszor akartam felmondani” – mondta egy felsővezető ügyfelem. Nem panaszkodott. Csak kimondta. „A gyerekem már nem is kérdezi, mikor érek haza” – mondta egy másik. „Járok terápiára, de a kollégáim előtt úgy kell tennem, mintha minden rendben lenne” – vallotta be a harmadik. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Júniusban Nagy Szabolcs tér […]
Holló Gáborral, a Hírkereső és a Kapu.hu különc milliárdosával interjúzni nem, csak beszélgetni lehet. Tervezett kérdéseimből a negyvenedik percben még egyet sem tettem fel, de beszéltünk vegasi bulikról, nárcisztikus vezetőkről, nemnövekedési kapitalizmusról, mérgező munkakultúráról és kihagyott lehetőségekről. Mit tud Vegas ilyen jól, hogy a legjobban megfogott egész Amerikában?Én jól szét tudtam választani a helyet, ahol élek, attól, ahol szórakozom. A striptől tíz […]