A Limelight munkáit elnézve nehéz nem arra gondolni, hogy az alapítók, Dávid István és Vicsek Viktor pszilocibingombás omlettel indítják a napot. Pedig történetük nem erről szól, hanem arról, hogyan jutottak el vetítéseikkel az underground bulikról az összes kontinensre.Mint a fényművészet úttörői húsz éve a világ élvonalához tartoznak. „Sokszor előfordult, hogy a potenciális külföldi megrendelő nagyon komoly csapatot meg céget vizionált […]
A Limelight munkáit elnézve nehéz nem arra gondolni, hogy az alapítók, Dávid István és Vicsek Viktor pszilocibingombás omlettel indítják a napot. Pedig történetük nem erről szól, hanem arról, hogyan jutottak el vetítéseikkel az underground bulikról az összes kontinensre. Mint a fényművészet úttörői húsz éve a világ élvonalához tartoznak.
„Sokszor előfordult, hogy a potenciális külföldi megrendelő nagyon komoly csapatot meg céget vizionált mögénk, miközben valójában csak ketten voltunk. Voltak helyzetek, hogy mondták, jönnének ide, megnéznék a stúdiónkat, és üljünk le ott tárgyalni. Közben nem volt se stúdiónk, se semmi. Ment a tanakodás, hogy mi legyen, béreljünk ki egy tárgyalót?” – meséli Dávid István a Limelight korai éveiről. Most már nyolcfős állandó stábbal dolgoznak a saját stúdiójukban, és Dél-Amerikától Ausztráliáig mindenhol sikert arattak.
A Limelight fényművészettel foglalkozik, és túlzás nélkül a világ élvonalába tartoznak, nagyszabású vetítéseik mellett immerzív tereken és interaktív installációkon dolgoznak. Az alap ugyanaz: művészi animációkat vetítenek különböző felületekre. Ám az adott épületet nem szimplán vászonnak használják, nemcsak filmet vetítenek rá, hanem pontosan ráigazítják a vetítést, és magát az alapot animálják meg. Vagyis kapcsolatba kerül az épület és az animáció.
Fürge tech cégként törtek be a biztosítói piacra, egy év alatt hétszázalékos piaci részesedést szereztek a kgfb-szerződéseknél. A neheze még hátravan, de a teljesítményt már egy külföldi nagyágyú is elismerte. Tízmillió dollárral vághatnak neki az európai terjeszkedésnek. Az Ominimo előtt éveken át elemezték a piacot az alapítók, a McKinsey tanácsadói lévén tucatnyi biztosítóval dolgoztak Európa-szerte. A tapasztalatuk ugyanaz volt a horvát, a belga vagy […]
Fürge tech cégként törtek be a biztosítói piacra, egy év alatt hétszázalékos piaci részesedést szereztek a kgfb-szerződéseknél. A neheze még hátravan, de a teljesítményt már egy külföldi nagyágyú is elismerte. Tízmillió dollárral vághatnak neki az európai terjeszkedésnek.
Az Ominimo előtt éveken át elemezték a piacot az alapítók, a McKinsey tanácsadói lévén tucatnyi biztosítóval dolgoztak Európa-szerte. A tapasztalatuk ugyanaz volt a horvát, a belga vagy a cseh piacon: a biztosítók korszerűtlen rendszerekkel dolgoznak,és lassan reagálnak a változásokra. Így jött az ötlet, az elején még csak Dusan Komarnak, Dennis Weinbendernek és Laslo Horvathnak, lehetne ezt jobban csinálni. Zsarnóczi Gábor, a magyarországi ügyvezető és a holding növekedési vezetője, valamint Luka Bucan kicsivel később csatlakoztak, most ők öten vezetik a céget, négyük a McKinsey-nél dolgozott előtte. Erős váltás volt, tanácsadóként ők voltak a Góliátok a mindenki által ismert menő cégben. Itt hirtelen Dávidok lettek, és mindennap meg kell dolgozniuk érte, hogy komolyan vegyék őket. Mint tanácsadók nem kellett implementálniuk az ötleteiket, a cégükben viszont naponta hoznak a következő öt évet meghatározó döntéseket. „Meg kellett tanulnunk félmegoldásokkal élni – mondja Zsarnóczi Gábor. – Naponta tizenhat döntést kell meghozni, és nincs kapacitásunk mindent tökéletesen csinálni.”
A szemlélet a legnagyobb érték Legutóbbi fintech listánk készítésekor (Forbes, 2025/4) arra jutottunk, hogy a biztosítás világába új játékosoknak szinte lehetetlen betörniük, az eddigi insurtech ötletek mind elbuktak. Sőt egy kezemen meg tudom számolni, hányan indultak újító technológiai ötlettel a piacon, és őket sem lehet klasszikus insurtechnek értelmezni, végképp nem lehet összehasonlítani őket vagy a bukásuk okát.
Az Ominimo csapata jól ismerte fel, hogy már az első pillanatban szükségük van egy nagy biztosító partnerre kellő tőkével és biztosításszakmai tudással. Kezdetben senki sem akart beállni mögéjük, legalább húsz jelöltnél jártak, de mindenki kikosarazta őket. A Signal Iduna Biztosítónak viszont gyenge volt az autós portfóliója. Bár harminc éve vannak az országban, az Ominimo előtt mégis csupán kétszázalékos volt a piaci részesedésük. Sokat nem veszíthettek a próbával, belevágtak, és nem bánták meg.
Az első év alapján sikeres a projekt. A magyar személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piacán több mint háromszázezer kötvényt adtak el hétszázalékos piaci részesedést szerezve. Jogilag a Signal vezérügynökei, tehát a német hátterű biztosító viseli az ügyfél kockázatát, és fizet kár esetén. A terméket a biztosító tanácsadóival rakják össze, a szakmai tudást a signalosok adják, a technológiait az Ominimo. Az ő csapatuk kezeli a szerződéseket, és az ügyfelekkel is ők állnak kapcsolatban.
A gyors térnyerés oka, hogy a kgfb-nél a legtöbb autósnak egy dolog számít: az ár. Ebben tudnak alávágni a versenytársaknak, még ha egyelőre nem is látjuk, hosszú távon milyen kárhányad mellett sikerült megszerezniük az ügyfeleket, vagyis hogy esetenként alacsonyabb tarifáikkal nem csábítottak-e be kockázatosabb sofőröket. Elmondásuk szerint vannak időszakok, amikor az új szerződések negyven százaléka náluk köt ki.
Bár térnyerésük tagadhatatlan, biztosítós berkekben nem is annyira ezt tartják az Ominimo sikerének, hanem azt a hozzáállást, amivel fel akarják rázni a piacot. Utóbbin évtizedek óta ugyanazok a szereplők vannak, valós innováció nélkül – ők maguk sem biztosítónak, sokkal inkább technológiai cégnek tartják magukat. „Hatalmas titkok a biztosításban nincsenek, sokkal inkább a kivitelezésen múlik minden” – mondja Gábor. Esetükben elsősorban két tényezőn: a magyar és a nyugati szinthez képest végképp olcsó, de jól képzett szerb programozókkal dolgoznak, és mindent automatizálnak.
A biztosítók többsége harminc–negyven éves technológiai rendszereket használ, az Ominimo viszont lefejlesztett egy újat. Kizárólag adatvezérelt megoldásokat alkalmaznak, mindent mérnek, és mindent belevesznek az árazásba, amit csak lehet – az utcák ívét, fekvését, egyes régiók eltérő időjárási viszonyait –, a megérzéseket teljesen kizárják az árazásból (ahogy egyébként több más biztosító is teszi).
Aktívan kezelik a szerződéseket, de partnereik valójában a biztosítók, nekik ultraszofisztikált tarifálást és automatizált, gyors ügyfélszolgálatot adnak. Utóbbiban központi szerepet játszik a mesterséges intelligencia, a beérkezett adatokat az MI dolgozza fel, a problémákra megoldást is javasol, amihez aztán emberi jóváhagyásra van szükség.
Valójában tehát nem valamiféle forradalmi technológiai újítással tarolnak, csak sokkal jobban megy nekik az új rendszerek és az automatizálás miatt a meglévő technológia használata. Frissebb, fejlettebb rendszert működtetnek, és ehhez értő frissebb tehetségekkel tudnak árazni végeredményben olcsóbb termékeket.
Az egyik alapító, Zsarnóczi Gábor.
Az egyik alapító, Zsarnóczi Gábor.
A nagyja még hátravan A magyar piacon kezdtek – ideális volt, az értékesítés kétharmada brókereknél és a Netrisk-féle összehasonlító portálokon zajlik, így nem kellett felvenniük értékesítőket –, de nem állnának meg itt. Európában terjeszkednének tovább, hasonló modellel.
Egy nagyágyú már felfigyelt rájuk. A Zurich Insurance Group – Európa második legnagyobb biztosítója, az amerikai Forbes Global 2000 listáján a 98. legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalat a világon – is felismerte a teljesítményüket. A Crunchbase (az egyik legnagyobb startupadatbázis, a szakmában meghatározó platform) szerint tízmillió eurót fektettek a cégbe, kétszázmilliós értékeltség mellett.
Stratégiai befektetésről van szó, az Ominimónak sem a fennmaradáshoz kellett a pénz, hiszen már az első évükben nyereségesek voltak. A svájci céggel viszont idén beléphetnek a lengyel, a holland és a svéd piacra. A kivitelezés hasonló lesz, mint itthon: az insurtech fejleszt és kezeli a szerződéseket, és a Zurich lesz a biztosítópartner, kgfb- és cascotermékekkel.
Itthon idén indították el a casco értékesítését a Signallal. Gábor szerint eddig sikernek mondható, de azt látják, hogy itt már nagyobb szerepet játszik a márka, mint a kgfb-nél, ami mindenki szemében nyűg, és amúgy is, csak a másik kocsijára kötöd. Hosszú távon szóba jöhet a lakásbiztosítás is, de nem akarnak fókuszt veszíteni. Úgy vannak vele, hogy ha most előhúznának még négy-öt terméket, elveszítenék az előnyüket mostani piacaikon.
„Most nagyon sikeresek vagyunk, de lehet, hogy öt év múlva úgy ülünk le beszélgetni, hogy nem működött” – jegyzi meg Gábor. Az eredményeket a csapat sem veszi készpénznek, a biztosítási piacon nem egy év teljesítménye alapján lesz valaki sikeres. Egy szeletét viszont már sikerült felrázniuk.
Írta és rajzolta: Jelinek Míra India városainak utcáin körüllengett a füstölő, a bazár, a curry és a tehenek szaga vagy illata.Két hét kintlét után, hazajöttömkor nagyon hiányzott Delhi vibrálása, az ételek, a ruhák és a sok-sok hagyomány. Elindultam felfedezni Budapest utcáit teljesen új szempontból, autentikus indiai helyeket keresve. Amikor a Kashmirt (azóta kedvencemet) megtaláltam, ujjongva jártam végig a tömött, fűszeres sorokat, kerülgettem a turbános […]
Írta: William Baldwin / Fordította: Zsadon Béla MICHAEL TAYLOR virológus önkéntes munkával segít a rákbetegeknek.Egészségügyi részvényekből válogat. „Még nem vettem észre, hogy túl sok jót tettek volna a színleg a köz javára üzletelők” – mondta Adam Smith. A Simplify Health Care tőzsdén kereskedett alappal (ETF-fel) lehet, hogy kivételt tett volna. Az alap 0,5 százalékos díjbevételét, a költségek levonása után, egy az […]
Szabadon élek. Ki mered már mondani? Mi egy egész napot szenteltünk erre Közép-Európa legnagyobb női üzleti fesztiválján, az április eleji Forbes Power Women’s Summiton. Két nagyszínpad nyolcvannégy előadóval – ebből öt nemzetközi –, workshopok, foodtruckok, kiállítók és a szabadság mindent átható ereje.
Péterfy Gergely és Péterfy-Novák Éva íróházaspár az utóbbi években szerteágazó független kulturális üzleti vállalkozást és egyre növekvő közösséget épített fel. A magyar kultúráért, de függetlenedve Magyarországtól – Olaszországból. Évuka, hogy is kezdődött ez az egész?” – kérdezi Péterfy Gergely kávéját kortyolgatva egy római kávéház napsütötte teraszáról, ahonnan online csatlakozik a beszélgetéshez. „Gondoltam, hogy nekem kell beszélni” – válaszol […]
Szabó László legalább annyit tud beszélni a regeneratív mezőgazdaságról, mint a határidős tőzsdei ügyletekről. A spekuláció melletti élete több mint tíz éve: bivalyok, szántóföldek, nemnövekedés. Buszbérletet azért még kell vennem” – mondja a magát nyugdíjasnak valló, egy rövid vissza- majd újabb kitérés miatt mások szemében duplanyugdíjas Szabó László. Rögtön mondja azt is, mit ért nyugdíj alatt: már nem a pénzért dolgozik, […]