A vézna gyereklemegy a játszótérre

A piaci szereplők mellett az adósságfinanszírozáson aggódó gazdasági csúcsminiszter is lélegzetvisszafojtva figyeli, milyen irányba mozdulnak a lakossági százmilliárdok a gigantikus kamatát eldobó inflációkövető állampapírból. Mit láttok az első kifizetési hullám után, a második közepén?  
Nagyon kevés információnk van még a piac egészét illetően, mert általában jó pár hét csúszással tudjuk meg a hivatalos adatokat. Amit már látunk a januári kamatfizetésű papírokról, annak alapján a várakozásainkhoz képest egy picit több pénz maradt a Prémium Állampapírokban (PMÁP), vagy ment vissza más lakossági állampapírba. Ennek egyik oka lehet, hogy úgy érezzük, noha üzletileg az lenne racionális, a bankok valamiért sokkal kevésbé aktívan beszélik rá az ügyfeleket az állampapírtól eltérő befektetésre.


Fontos az is, hogy nem látunk még adatot, mekkora az ügyfelek által a banki forgalmazóknak visszaadott lakossági állampapír-állomány. Kérdés az is, hogy azt mind megveszi-e tőlük az ÁKK, ahogy azt eddig havonta tette. Tehát összességében még nem tudni, hogyan reagált a lakosság az eddigi kamatfizetésekre, amiből a februári jóval nagyobb volt, mint a januári.


A januári kör a legkisebb prémiummal, de leginkább kisebb összegekkel rendelkező kisbefektetők kezében levő sorozatokat érintette, ezért később nagyobb lehet a kiáramlás? 
Valóban, a legkevésbé tudatos befektetőknek ebben a két papírsorozatban volt a legnagyobb az arányuk, ami nyilván azt feltételezi, hogy a januárban kamatot váltó sorozatoknál kevesebben szállnak ki, mint a többi papírnál. Pedig ezeknek a papíroknak a legkisebb a prémiumuk, ezeknél látszik a legjobban, hogy mennyivel rosszabb hozammal kecsegtetnek mostantól, mint bármelyik másik lakossági vagy akár nem lakossági állampapír. Tehát ha racionálisan cselekednének a befektetők, mindenképp többet kellett volna visszaváltaniuk.