Ömlik a gigakamat a kisbefektetőkre, közben Trump épp felrúgja a fél évszázados világrendet. Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója arról is beszél, hogy mikor váltanak devizára a magyar megtakarítók, illetve változnak-e a profik befektetési módszerei a nagy zajban.
A piaci szereplők mellett az adósságfinanszírozáson aggódó gazdasági csúcsminiszter is lélegzetvisszafojtva figyeli, milyen irányba mozdulnak a lakossági százmilliárdok a gigantikus kamatát eldobó inflációkövető állampapírból. Mit láttok az első kifizetési hullám után, a második közepén? Nagyon kevés információnk van még a piac egészét illetően, mert általában jó pár hét csúszással tudjuk meg a hivatalos adatokat. Amit már látunk a januári kamatfizetésű papírokról, annak alapján a várakozásainkhoz képest egy picit több pénz maradt a Prémium Állampapírokban (PMÁP), vagy ment vissza más lakossági állampapírba. Ennek egyik oka lehet, hogy úgy érezzük, noha üzletileg az lenne racionális, a bankok valamiért sokkal kevésbé aktívan beszélik rá az ügyfeleket az állampapírtól eltérő befektetésre.
Fontos az is, hogy nem látunk még adatot, mekkora az ügyfelek által a banki forgalmazóknak visszaadott lakossági állampapír-állomány. Kérdés az is, hogy azt mind megveszi-e tőlük az ÁKK, ahogy azt eddig havonta tette. Tehát összességében még nem tudni, hogyan reagált a lakosság az eddigi kamatfizetésekre, amiből a februári jóval nagyobb volt, mint a januári.
A januári kör a legkisebb prémiummal, de leginkább kisebb összegekkel rendelkező kisbefektetők kezében levő sorozatokat érintette, ezért később nagyobb lehet a kiáramlás? Valóban, a legkevésbé tudatos befektetőknek ebben a két papírsorozatban volt a legnagyobb az arányuk, ami nyilván azt feltételezi, hogy a januárban kamatot váltó sorozatoknál kevesebben szállnak ki, mint a többi papírnál. Pedig ezeknek a papíroknak a legkisebb a prémiumuk, ezeknél látszik a legjobban, hogy mennyivel rosszabb hozammal kecsegtetnek mostantól, mint bármelyik másik lakossági vagy akár nem lakossági állampapír. Tehát ha racionálisan cselekednének a befektetők, mindenképp többet kellett volna visszaváltaniuk.
Van, aki most köti élete üzletét, más pont az után próbál meg lassítani. Négy letehetetlen sztori a Forbes.hu-ról.
Józsi, ez pont ugyanolyan, mint eddig” – mondta a felesége Szigetvári Józsefnek 2023 őszén. Aztán másnap minden megváltozott.
Pokoli nehéz egy ezer éven át tízezer fokon pörgő, munkáját imádó, ráadásul kiemelkedően sikeres cégvezetőnek kiszállni a mókuskerékből. „Annyira tudok lelkesedni, hogy ha nem kapok pofont, nem térek észhez” – mondja a Szallas Group ex-vezérigazgatója, akinek ez a talán jelentéktelennek tűnő hitvesi beszólás bizonyult annak a maflásnak. A céget több mint két éve vásárolta fel az új, lengyel tulajdonos, József pedig a 33 milliárdos nagy üzlet után azt gondolta, valamivel könnyebb lesz, ezt is ígérte a családnak.
Kellett pár hónap, mire ráébredt, hogy nagyon nem. Egy dolog az operatív vezetés meg a lengyel cég átállítása új pályára, de az új szakmai befektetővel újabb próbatétel is érkezett: vezető európai turisztikai portállá válni, ez pedig rengeteg utazást hozott, égést tovább az elmúlt tizenöt év hőfokán. Ezen a ponton annyira betaláltak nála feleségének szavai, hogy másnap reggel felkelt, és annyit mondott neki: igazad van, beszélek a tulajdonosokkal, kiszállok.
Elkezdett ellenben cégeket elemezni, értékelni magának, 2024 eleje ezzel ment el. „Lassan tudatosult bennem, hogy én már soha többet nem akarok CEO lenni.” Augusztusban beszélt Molnár Andrással, a Portfolion vezérigazgatójával, elindultak az egyeztetések, a közös munka, ennek eredményeként József szakértőnek, venture partneri szerepben csatlakozik az OTP csoport befektetőcégéhez. A magyar Pepita piactér segítése mellett a lengyel 4fizjo fejlesztését támogatja, és részt vesz az újabb cégek felkutatásában is. Azt mondja, heti egy napot így már valami teljesen másra tud szánni. Na, de ugyanígy látja ezt a felesége is? „Annyit mondott: haladok.” Írta: Ács Gábor
Gyere át, együnk egy hamburgert!
Ezzel a felütéssel hívta át öt éve Nemes Dániel, a Biztributor alapítója, elnöke (jobbra) Zelena Gergelyt, az AccessPoint ügyvezetőjét és eddigi társtulajdonosát. Ezer éve ismerték egymást, Dániel pedig a hamburger mellett diszkréten rákérdezett, nem egyesülnének-e. Utána évente újrapróbálkozott, legutóbb pár hónapja kérdezett rá ugyanerre, megint hamburgerezés közben. Ekkor már az AccessPoint-tulajok is a kiszálláson gondolkodtak, így végül a Biztributorral ráztak kezet. Több százmilliós nagyságrendű ügyletről van szó, és már a felvásárlás után is a legnagyobb, magyar tulajdonú IT-biztonsági, hálózati és üzemeltető disztribútorrá válnak így, együtt. A cél ambiciózus, 2026-ot legalább tízmilliárdos összbevétellel szeretnék zárni. Írta: Vaszkó Iván
Kertészmérnökből világhírű illusztrátor
Első illusztrációját géppapírra rajzolta és Painttel színezte, mára a világ egyik legnagyobb kiadójának, a New York-i Harper Collinsnak a megrendelésére is rajzolt a magyar illusztrátor, Dudás Gergely, művésznevén Dudolf. Egy pandás-hóemberes rajzzal futott be – annyira, hogy meg is ijesztette a hirtelen jött népszerűség. Ezek azok a rajzok, ahol több tucat hasonlónak tűnő alak között kell kiszúrni azt az egyet, ami kicsit más. Böngészői és az általa illusztrált mesekönyvek tízezrével kelnek el világszerte. Mint kertészmérnök sosem helyezkedett el, és klasszikus rajzképzésre sem járt. „Valószínűleg azért rajzolok úgy, ahogy – és azért tetszik ez az embereknek –, mert magamtól találtam ki, nem pedig tanultam.” Ritkán ad interjút, velünk kivételt tett. Írta: Kis Judit
A nézőket nem elringatni kellene, hanem felébreszteni
„Óriási vesztesége van az egyetemfoglaló generációnak, hiszen komoly hátránnyal indultak. Az ország bűnös módon veszi el a fiatalok önbizalmát és sikerélményét” – mondja Bodó Viktor színész, rendező. Éppen emiatt érezte szükségét egy szabad, kreatív műhelynek, ahol egyetemi szinten képzik a színészeket. Még a modellváltás előtt felkérték az SZFE-n, hogy indítson színészosztályt, de az egyetem szétverése után elhalni látszott a projekt. Viktor végül tavaly ősszel a Jurányi Házban indította el a Budapesti Színészképzőt, neves oktatói gárdával, Mácsai Páltól Máté Gáboron és Rába Rolandon át Székely Krisztáig. Interjú Csányi Sándorokról, függőségekről, önfejlesztő anonim csoportokról, biztonságos díszletekről és enervált színházi világról. Kérdezett: G. Tóth Ilda
„Gépeket gyártunk, és fémet munkálunk meg” – így foglalja össze a Strigon szerszámgépgyártó tevékenységét Szabó Zoltán tulajdonos. Egy nagy múltú, mára kétmilliárd forintos árbevételű, vásárlóit a világpiacon megtaláló családi vállalkozás sztorija, a fővárostól alig egy órára.
A JTI Hungary 17 éve meghatározó szereplője a hazai dohánypiacnak, ahol hagyományos dohánytermékeket és potenciálisan csökkentett kockázatú alternatívákat kínál, miközben komoly adóbevételt generál, jelentős mértékben hozzájárulva a nemzetgazdasághoz. A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, így nagyobb teret adunk a hevített dohánytermékeknek, miközben egyre hangsúlyosabb a társadalmi felelősségvállalásunk – emelte ki a japán gyökerekkel rendelkező nemzetközi vállalat, […]
„Ennyi pénzből akár nyolc-tíz párizsi vagy bécsi éttermet nyithattunk volna” – mondják a magyar Simon’s Burger tulajdonosai, Tóth Máté és öccse, Simon. A fiúk gyerekkori álma minden Excel-táblát felülírt, és márciusban New York közepén nyitnak hamburgerezőt. Saját forrásból, befektető nélkül. Egyelőre egyik almárkájukat, a Smashyt viszik ki az Egyesült Államokba, és ha bejön, megalapozhatja a fő márka, a Simon’s Burger külföldi terjeszkedését.
