A JTI Hungary 17 éve meghatározó szereplője a hazai dohánypiacnak, ahol hagyományos dohánytermékeket és potenciálisan csökkentett kockázatú alternatívákat kínál, miközben komoly adóbevételt generál, jelentős mértékben hozzájárulva a nemzetgazdasághoz.
A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, így nagyobb teret adunk a hevített dohánytermékeknek, miközben egyre hangsúlyosabb a társadalmi felelősségvállalásunk – emelte ki a japán gyökerekkel rendelkező nemzetközi vállalat, a JTI magyarországi Country Managere.

Olexander Farkosh elmondása szerint a vállalat innovatív megoldásokkal alkalmazkodik a változó fogyasztói igényekhez. Az elmúlt években kiemelten fókuszáltak a hevítéses alternatívák fejlesztésére Magyarországon. Ennek részeként a vállalat folyamatosan bővíti hevített dohánytermék-portfólióját. A kiskereskedők edukációjára szintén nagy hangsúlyt helyeznek, hogy megkönnyítsék a potenciálisan csökkentett kockázatú termékek bevezetését. Ennek egyik példája a „hevített etikett” társadalmi célú kampányuk, amely a dohányzók, az e-cigarettát használók és a nem dohányzók közötti kölcsönös tiszteletet és az együttélést hivatott erősíteni.
A folytatáshoz vedd meg
a Forbes magazin aktuális számát!
Ha már megvetted, csak jelentkezz be!
Ajánlott cikkek
Az élvezet forradalma
Írta: Halácsy Péter Somlai-Fischer Ádám, a Prezi társalapítója a cég lisszaboni találkozóján rövid, de nagyon inspiráló előadást tartott a munkatársaknak arról, hogyan formálhatja át a mesterséges intelligencia a következő harminc évünket. A Preziben szeretjük a metaforákat, mégis meglepő volt, amikor József Attila Anyám című versét vetette össze a ma divatos erőnléti edzésekkel. Ezzel érzékeltette, hogyan alakulhat át világunk, és miért válhat az öröm […]
Írta: Halácsy Péter
Somlai-Fischer Ádám, a Prezi társalapítója a cég lisszaboni találkozóján rövid, de nagyon inspiráló előadást tartott a munkatársaknak arról, hogyan formálhatja át a mesterséges intelligencia a következő harminc évünket. A Preziben szeretjük a metaforákat, mégis meglepő volt, amikor József Attila Anyám című versét vetette össze a ma divatos erőnléti edzésekkel. Ezzel érzékeltette, hogyan alakulhat át világunk, és miért válhat az öröm a jövő központi értékévé.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Áprilisban Iglódi Csaba tér vissza!
A vers sorai megrendítően idézik fel azt a kort, amikor a fizikai munka szó szerint felemésztette az emberek életét: „Anyám volt, apró, korán meghalt, mert a mosónők korán halnak, a cipeléstől reszket lábuk és fejük fáj a vasalástól.” Az ipari korszakban a munka a túlélés kérdése volt, az ember fizikai ereje határozta meg a mindennapjait, és a pihenés luxusnak számított. Ma már nem így élünk. A fizikai munka a gazdaság egyre kisebb szeletét teszi ki, és a mozgás, ami egykor létfeltétel volt, ma választott örömforrás: sportolunk, mert szeretjük, és mert tudjuk, hogy hozzájárul a hosszú és egészséges élethez.
Hasonló folyamat zajlik a szellemi munka és a tanulás terén is. A mesterséges intelligencia beköszöntével a tudás megszerzése és alkalmazása átalakul. Az MI mindenkit kicsit okosabbá tesz, vagy legalábbis hozzáférhetővé teszi azt a tudást, amit korábban hosszú évek tanulásával kellett megszerezni. De ez nem csökkenti a tudás iránti vágyat – épp ellenkezőleg. Ahogy a fizikai munka háttérbe szorult, és a sport örömforrássá vált, úgy a tanulás is egyre inkább élvezet lesz.
Gondoljunk a sakkra. 1997-ben a Deep Blue legyőzte Garri Kaszparovot, és ezzel véget vetett annak az illúziónak, hogy az emberi elme verhetetlen. Ma egy telefonban futó sakkmotor jobb, mint bármely világbajnok valaha volt. És mégis, a sakk népszerűbb, mint bármikor. Több százezren nézik élőben a sakkbajnokságokat, a legnagyobb sakkozók sztárok lettek, és a játék kultusza az internet korában sosem látott magasságokba emelkedett. Miért? Mert nem az érdekel minket, hogyan kell megoldani a problémát – ebben az MI már jobb –, hanem az, hogyan viselkednek az emberek kihívással teli helyzetekben. Nem a sakkot nézzük igazán az élő közvetítésben, hanem az embert.
Ugyanez történik a tanulással is. Hagyományosan az iskolai tanulásnak volt egy jól meghatározott célja: jobb jegyek, jobb felvételi eredmények, jobb állás. De ahogy a mesterséges intelligencia egyre több feladatot vesz át, a tudás értéke nem a puszta alkalmazhatóságban, hanem a tanulás élményében rejlik majd. Egyre több ember tanul majd nem azért, mert „kell”, hanem mert örömöt talál benne.
Az MI nemcsak a tudáshoz való hozzáférést könnyíti meg, hanem a munkánkat is átalakítja. A gépek egyre több feladatot végeznek el helyettünk, és így felértékelődik a munka örömfaktora. Kreativitást, problémamegoldást és emberi kapcsolódást igénylő munkák válnak dominánssá – itt emberként viselkedünk, nem mint egy nagy gyár vagy multi fogaskereke. Most már például fontos, hogy a munkában érezzünk, megérezzünk, együtt érezzünk, mint egy ember. Száz éve csak az volt a fontos, hogy pontos, megbízható és terhelhető legyél, mint egy gép. A tanulás sem lehet kivétel. Ha a munka örömforrássá válik, az iskolák sem tarthatják fenn a régi, kényszerített tudásmodellt. A tanulásnak is élvezetesnek kell lennie.
Szülőként lehet félni, hogy mindjárt elérjük azt az állapotot, ahol minden jól definiálható, zárt kérdésre az MI gyorsabban fog pontos választ adni. És akkor mi lesz a gyerekeink jövője? Lesz munkájuk? Én inkább annak örülök, hogy örömmel választhatják, hogy teljes emberként éljenek.
Nem tudjuk biztosan, hogy ez lesz-e a jövő. Nem tudjuk, hogy a tanulás valóban teljesen átalakul-e. De dolgozhatunk érte, hogy így legyen. Ahogyan a sport, a sakk és a kreatív munkák egyre inkább az önkifejezés és a boldogság forrásaivá váltak, úgy a tanulás is lehet a jövő egyik legnagyobb élménye.
A szerző a Budapest School magániskola, valamint a Prezi társalapítója.
A Forgó tagjai: Árvai Eszter, Nagy Szabolcs, Halácsy Péter, Iglódi Csaba.

A mi szakmánk másról sem szól, csak a néző manipulálásáról
Híres filmes családba született, és bár szülei megpróbálták lebeszélni a szakmáról, Jancsó Dávid mára világhírnevet szerzett vágó. Mundruczó Kornél rendező fedezte fel a főiskolán, azóta több százmilliós utómunkás cége lett, most pedig A brutalista vágásáért Oscar-díjra jelölték.
(A díjkiosztót lapzártánk után tartják.)
Mi jár a főnök fejében?
Borúlátóbbak, mint az elemzők, pedig még sohasem hittek ennyire a fellendülésben. A PwC tizennegyedik Magyarországi Vezérigazgatói Felmérésének izgalmas megállapításai.
Durva vagyok,és eszem ágában sincs megváltozni
Meg akar egyezni Donald Trumppal, nem érdekli, mit gondolnak a stílusáról, és – szó szerint – láncfűrésszel esett neki a gazdaságnak. A populista-libertárius Javier Milei hisz a kis államban és a szabadpiacban. Több évtizednyi tüneti kezelés után rendbe tenné Argentínát – egyszer és mindenkorra. Az argentin Forbes interjúja az argentin elnökkel.

A vézna gyereklemegy a játszótérre
Ömlik a gigakamat a kisbefektetőkre, közben Trump épp felrúgja a fél évszázados világrendet. Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója arról is beszél, hogy mikor váltanak devizára a magyar megtakarítók, illetve változnak-e a profik befektetési módszerei a nagy zajban.