Ha középkorú vagy, muszáj feltenned magadnak a kérdést: hol és hogyan akarok élni hetven–nyolcvan évesen? – mondja Milánkovics Kinga, a Tudatos Öregedés mozgalom egyik alapítója. Válasznak nem receptet adnak, hanem új perspektívát: lakhatási modelleket, egészségtudatos közösségeket. „Majd lesz valami” – mondogatják a legtöbben, ha idős éveikről kérdezik őket. A statisztikák viszont könyörtelenek: egyre tovább élünk, Magyarország lakossága gyorsuló ütemben […]
Ha középkorú vagy, muszáj feltenned magadnak a kérdést: hol és hogyan akarok élni hetven–nyolcvan évesen? – mondja Milánkovics Kinga, a Tudatos Öregedés mozgalom egyik alapítója. Válasznak nem receptet adnak, hanem új perspektívát: lakhatási modelleket, egészségtudatos közösségeket.
„Majd lesz valami” – mondogatják a legtöbben, ha idős éveikről kérdezik őket. A statisztikák viszont könyörtelenek: egyre tovább élünk, Magyarország lakossága gyorsuló ütemben öregszik. A mai negyvenes–hatvanas generációnak csaknem hárommillió tagja van, húsz év múlva ők az akkorra prognosztizált 8,5 milliós népesség egyharmadát teszik majd ki – ez az arány ma huszonöt százalék. Ezzel együtt a legtöbben félnek az öregedéstől, a várható testi, egészségügyi hanyatlástól, a magánytól, a pénzügyi nehézségektől, és inkább nem is beszélnek róla. Milánkovics Kinga ezt a tabut akarta megtörni, amikor néhány évvel ezelőtt testvérével, Milánkovics Milénával elindították a Tudatos Öregedés mozgalmat.
Kinga Angliában, a világ egyik legfejlettebb idősgondozási rendszerében volt ápoló, és azt látta, hogy akár középosztálybeli, bőséges élettapasztalattal rendelkező emberek teljes magányban töltik utolsó éveiket. „A közösségekben van a megoldás” – mondja. Amellett, hogy a gödöllői Szent István Egyetemen tanított, már kisgyerekes anyaként is önsegítő csoportot szervezett, hospice-ban önkénteskedett. Később elvégzett egy idősgondozási tanfolyamot, és amikor családjával tíz évvel ezelőtt Máltára költöztek, egy idősotthonban kezdett dolgozni, később Angliában ápolt idős embereket az otthonukban.
Írta: Cseke Eszter és S. Takács András A piros ajtó titkai, avagy firenzei pillanatfelvétel Olaszország legöregebb szállodájából. Tikkasztó hőség és hömpölygő turistahordák elől menekülünk Firenze belvárosában a Via Porta Rossán megadott cím felé. Még gurulnak a bőröndjeink, amikor egy körszakállas, kerek szemüveges, kalapos ajtónálló széles mosollyal még szélesebbre tárja a Porta Rossa Hotel kapuját. A Fellini-filmbe illő figura ellentmondást nem […]
Írta: Cseke Eszter és S. Takács András
A piros ajtó titkai, avagy firenzei pillanatfelvétel Olaszország legöregebb szállodájából.
Tikkasztó hőség és hömpölygő turistahordák elől menekülünk Firenze belvárosában a Via Porta Rossán megadott cím felé. Még gurulnak a bőröndjeink, amikor egy körszakállas, kerek szemüveges, kalapos ajtónálló széles mosollyal még szélesebbre tárja a Porta Rossa Hotel kapuját. A Fellini-filmbe illő figura ellentmondást nem tűrő heves mozdulatokkal tessékeli be családunkat a döglesztően száraz kánikulából a reneszánsz palota hűs előcsarnokába. Mintha Dante poklából rántott volna ki a piros ajtón át.
Még sosem esett ilyen jól megérkezni egy hotellobbiba. Deus ex machina: a hőségriadó sújtotta firenzei forgatag után ez maga a mennyország. Az épület belső falait amúgy is törtfehér vakolat borítja, helyenként antik fa díszítőelemek és freskók törik meg. Megmentőnk, az ajtónálló bizonyára látja az arcunkon az elragadtatást, és az ég felé mutat. De mihelyst felemeljük a tekintetünket, rájövünk, hogy miért.
A könnyed reneszánsz oszlopok és boltívek mind egy irányba vezetik a szemet: a polikróm kazettás üvegmennyezeten át angyali szűrt fény ömlik be a lobbiba, ami valaha a palota belső udvara lehetett. Az üvegplafon évszázados ikonográfiai utalásait kémlelve kétségkívül megérkezünk Firenzébe. Középen ott az a bizonyos piros ajtó, a hotel és az utca névadója, a selyemszövőcéh, az Arte della Seta középkori szimbóluma.
Nem véletlenül: a 13–15. században Firenze volt Európa egyik legfontosabb selyemszövő központja. Az itt készülő brokát, damaszt, arany- és ezüstszálas szövetek a kontinens legelőkelőbb udvaraiban kötöttek ki, a vatikáni levéltárban őrzött levelezések szerint például Mátyás idején Budára és Visegrádra is érkeztek firenzei selyemszállítmányok.
A piros ajtóra a mennyezet négy sarkából a legendás firenzei kereskedődinasztia, a Bartolini Salimbeni família címere vigyáz. Arany pajzson három mákgubó, alatta három szó: „Per non dormire”. „Csak el ne aludj” – ironizál a szálloda mennyezete. De ha nagyon le szeretnénk fordítani a Bartolini család mottóját magyarra, inkább az lenne a legtalálóbb, hogy „ki korán kel, aranyat lel”.
A 14. században Giovanni di Bartolomeo Bartolini Salimbeni hírét vette egy észak felől közeledő mesés szállítmánynak. Fényűző bankettet adott a rivális firenzei kereskedőknek, akik itt is töltötték az éjszakát – ezért tartják a Porta Rossa Hotelt Olaszország első szálláshelyének. A legenda szerint Salimbeni ópiumot kevert a vendégek borába, így mindenki édes, hosszan tartó álomba szenderült, kivéve őt, és kora reggel egyedül kaparinthatta meg az egész szállítmányt.
Hát ezt a hétszáz éves történetet meséli a címer és az üvegmennyezet, a látványba az erős déli ellenfényben szinte beleszédülünk. A történet egyetlen finom kézműves szövetté folyna össze, ha az üveget nem tagolná fémrácsozás nagyvárosi passzázsok hangulatát idézve. De így, az acél- és öntöttvas szerkezet geometriája már-már modern keretet ad a kézműves céhes sztorinak – és ez már tulajdonképpen maga a liberty, az olasz art nouveau a századfordulóról.
Nem véletlenül: az egész napos fényjáték színpada a fejünk fölött Ulisse De Matteis műhelyéből származik. Az üvegesmester a 19. század második felében fontos szerepet játszott a város legkiemelkedőbb épületeinek restaurálásában, amikor megpróbálták visszahozni Firenze régi fényét. A firenzei dóm és az innen két perc sétára álló testőrpalota ólomüvegeit is Matteis műhelyében fújták.
Akkoriban, már az egységes Olaszország idején szándékosan keverték a történelmi múltat modern szerkezeti megoldásokkal, így aztán a Porta Rossa belsőépítészeti motívumai is egyszerre tisztelegnek az ipari forradalom hozta modernizáció és a reneszánsz előtt, és pont ettől a kettősségtől lesz ez az előcsarnok sokkal több mint hotellobbi: firenzei utazásunk nulladik kulturális kilométerköve. És még be sem csekkoltunk a szállodába.
Mesélő falak A Monaldi család középkori tornyát emeletről emeletre vásárolta fel a legendás Bartolini família. A torony és az azt övező reneszánsz palazzo lehetett az első vendégház Firenzében, sőt egész Olaszországban. Később testőrpalota lett belőle, majd a Bartolinik a 16. század közepén túladtak rajta, és azóta is ugyanaz az olasz család a tulajdonosa, már fél évezrede. Mégis a Bartolini család legendáiról mesélnek a hétszáz éves falak az NH Collection hetvenszobás luxushoteljében, ahol a különböző rétegeket mesterien restaurálták a firenzei műemlékvédelmi hivatal szigorú felügyelete mellett.
Mennyibe kerül? Az ötcsillagos Porta Rossa Hotel legkisebb szobái éjszakánként 160 euróért kelnek el szezonon kívül, a 13. századi középkori toronyban kialakított háromemeletes elnöki lakosztály, a Torre Monalda az eredeti fafödémekkel és gerendákkal, illetve a káprázatos 360 fokos kilátással Firenzére 600 euróba kerül per éj. Csúcsszezonban a számla kétszer ennyi is lehet. Cikkünk szerzői a szálloda vendégei voltak.
Mikor ne? A klímaválság hatására előbb-utóbb biztosan átalakulnak majd az utazási szokások, és Amerikától Japánig rájönnek, hogy Firenzébe utazni az európai nyárban kifejezetten kellemetlen, de ma még ez itt a csúcsszezon. Minden hotel kétszer annyiba kerül, mint bármikor máskor, és minden étterem dugig van turistával. Csak a helyiek tűnnek el a városból, amilyen gyorsan csak lehet.
Háromfai Balázs elnéz a lift melletti lépcsősorra, és mosolyogva csóválja fejét. Nem is olyan rég gurtnival a nyakában számos hűtőt, mosogatógépet vitt fel emeletekre, a nagy belmagasság néha különösen bosszantotta, kétemeletnyi szint, ugyanannyi vagy (egyre) kevesebb borravalóért. Nem volt ugyan a dolguk, de a leszállított gépeket be is kötötték. Miért? Értékteremtés, vágja rá azonnal. A lift, amire várunk, a Forbes Deal […]
Minden jel arra mutat, hogy szeptemberben gigászi kormányzati löketet kap a lakáshitel- és a komplett lakáspiac, indul az Otthon Start program. Ha kezdtél elveszni a napi hírözönben, itt vannak a legfontosabb tudnivalók. Mi a cél?„A fiatalok első otthonhoz jutásának támogatása” – olvasható a rendeletben, viszont a feltételek között nincs életkori megkötés, és olyan is igényelheti, akinek felesben van már lakása, például a házastársával. A beköltözés […]
Őszinte, kiakadós posztja megrengette a közösségi médiát, mára több százezren követik az Anyakivan humoros, ironikus és végtelenül őszinte bejegyzéseit. De nem csak a Semjén Nórával készített interjúnkat ajánljuk a Forbes.hu-ról. Semjén Nóra őszinte kiakadása elemi erővel robbant fel sok anya és nem anya Facebookján a covid első hullámában. Boros-jógás posztja, amivel némi iróniát és valódi érzelmeket engedett meg magának […]
Bíró Ágota, az Engame Akadémia vezetője szerint a magyar közoktatás legnagyobb bűne, hogy nem tanít társadalmi szolidaritásra. Lassan hároméves a ChatGPT. Mit jelent azóta a tudás?A felnőtteket a gyerekektől, diákoktól már nem a tudás vagy az ahhoz való hozzáférés fogja megkülönböztetni. Hanem például az élettapasztalat: több mindent láttak, többet próbálkozhattak azzal a tudással, amit a ChatGPT-vel mindketten elérnek. A másik az érzelmi intelligencia: igenis […]
Idősebb Sánta János harminc éve még egyetlen magyarként birkózott a multikkal a piszkos lobbival tarkított dohánypiacon. A „nemzeti nagytőke” felértékelődésével aztán lejteni kezdett a pálya cégének, a Continentalnak, és Sántáék ma már háromgenerációs dohánybizniszükkel ott vannak a leggazdagabb magyarok között. Mennyit adott hozzá a sikerükhöz a sajátos magyar kapitalizmus? Tíz év alatt felgyűlt kérdéseinket tettük fel a céget jelenleg vezető ifj. Sánta Jánosnak és […]
