A semmiből jött, és szempillantás alatt recesszióba taszítja a világot a koronavírus, amire mentőlépésekkel reagált a magyar kormány és jegybank is. Mit tehetünk megtakarítóként, hitelfelvevőként, kisvállalkozóként?

Nassim Taleb hajdani derivatív tréder ünnepelt gondolkodó és bestsellerszerző lett azzal, hogy leírta a feketehattyú-jelenséget: a rendkívül alacsony valószínűséggel bekövetkező, hatalmas hatással bíró eseményeket. Nem mellesleg meg is gazdagodott abból, hogy ezekre játszott, könyve pedig kitűnő időzítéssel épp a 2008-as összeomlás előtt jelent meg. 

Visszatekintve mulatságos látni, hogy akkoriban, a válság közepette a nagyot bukó korabeli Wall Street-i nagyágyúk is fekete hattyút láttak és azzal vígasztalták magukat, hogy semmit sem lehetett előre jelezni az akkori eseményekből. Utólag viszont az lett a konszenzus, hogy az extrém méretű hitelbuborék, a durván féreárazott és túltolt értékpapírosítás törvényszerűen és előre láthatóan okozott krízist attól függetlenül, hogy jó döntés volt-e hagyni bedőlni a Lehman Brotherst. 

Ma újra a legnépszerűbb kifejezések egyike a fekete hattyú, és miközben Nassim Taleb a válságot alulbecslő Elon Muskot osztja a Twitteren, nyilatkozataik alapján a legtöbb amerikai piaci szereplő meg van győződve róla, hogy ezt a járványt nem láthatta jönni senki se, a semmiből érkezett. De talán közelebb jár az igazsághoz az a bróker, aki azt mondta: lehet, hogy ez fekete hattyú, de az is biztos, hogy végignéztük, ahogy átúszik az óceánon, mégse készültünk semmire. Tény, hogy az európai és az amerikai piacok a fülük botját se mozgatták a koronavírus kínai pusztítására, és csak akkor ijedtek meg, amikor Olaszországban kezdett komoly méreteket ölteni a járvány, és durván akadozott a globális ellátási lánc.

Az elmúlt hetek tőzsdei esése sok rekordot megdöntött, ezek közül a legfigyelemreméltóbb, hogy még sose zuhant ennyire gyorsan történelmi csúcsról bessztartományba, vagyis húszszázalékos esésbe a Wall Street. Sokkoló módon, pár nap alatt jutott el a világ a „minden rendben, nincs itt semmi látnivaló” hozzáállásból annak felismeréséig, hogy súlyos recesszió, tömeges munkanélküliség jöhet szerte a világban, és halvány fogalmunk se lehet, milyen gyorsan sikerül leküzdeni a járványt annyira, hogy visszatérjen az életünk a korábban megszokott kerékvágásba.

A világ kormányai és jegybankjai hatalmas mentőcsomagokkal próbálják biztosítani, hogy miközben karanténba zárja magát szinte egész Európa és Észak-Amerika, ne álljon le teljesen a gazdaság, túléljenek a kifeszített likviditású vállalatok. Magyarországon is bejelentettek két csomagot, összesen kilenc pontban, de ezek GDP-arányosan még elég csekély súlyúak azokhoz képet, amiket más országoknál látunk. Valószínűleg újabb bejelentések is lesznek majd lapzártánk után, mi most a március 25-ig kiderült információk alapján gyűjtöttünk össze kilenc olyan kérdést és választ, amiket talán a leggyakrabban tesznek fel a pénzügyek iránt érdeklődő magyarok, miközben otthon ülve a vírushíreket olvassák, és hol hitetlenkedve, hol elbambulva néznek ki a fejükből.

1. Mi lesz így a nyugdíjammal?

Semmi. A társadalombiztosítás rendszere nem fog megváltozni a járvány elvonultával. Bár a vírus az időseket, azaz a nyugdíjas korosztályt érinti, ez nem jelenti azt, hogy a demográfiában érdemi változás fog bekövetkezni. A statisztikák alapján évente hozzávetőleg kilencvenezer honfitársunk hal meg, ez naponta átlagosan 246 haláleset. A vírus következtében az eloszlás várhatóan nem egyenletes lesz, azaz a következő hetekben, hónapokban a halálozási görbe meg fog ugrani, ám aztán ki fog simulni. Ami a költségoldalt illeti, az államnak eleget kell tennie a törvény adta kötelezettségének. Vagyis az állami nyugdíjrendszer egyetlen paraméterében sem fog sem sérülni, sem változni.

Az önkéntes és magán ággal kicsit más a helyzet, de hosszú távon ez sem tragikus. Csak nem jó. A jelenlegi krízis azonnal megütötte a pénztári hozamokat, még a klasszikus portfóliók egy–három hónapos hozamaiban is látszik, és még csak most jön a java. Az egyes portfóliók annál védettebbek, minél nagyobb arányú bennük az állampapír – a klasszikusban szinte csak ez van, a kiegyensúlyozottnál jócskán ötven százalék felett, a növekedésiben ötven százalék alatt van az aránya. 

Az is fontos ugyanakkor, hogy a hozamokat nem negyedévről negyedévre kell nézni, hanem hosszabb távon. A 2008-as válság idején hatalmas buktákat könyveltek el a pénztárak, de ezt már 2009 végére sikerült javarészt ledolgozniuk, a hosszú távú hozamok – a 10–15 évesek – pedig rendre pozitívak. Tehát a következő kimutatás láttán nem kell a szívünkhöz kapni, mert jó eséllyel le lehet dolgozni a most elszenvedett mínuszt. Azok esetében, akiknek már nincs idejük ezt kivárni – mert közeleg a nyugdíjba vonulásuk – pedig nincs nagy kockázat, hiszen a klasszikus portfóliók védve vannak a csapkodások ellen.

2. Kinek járnak a kisvállalkozói közteherkedvezmények, és meddig?

A kormány egy sor, az adófizetési kötelezettség csökkentését, átmeneti felfüggesztését lehetővé tevő intézkedést vezetett be. Érdemes ugyanakkor pontosan megnézni, melyik kire vonatkozik. Háromfajta enyhítésről van szó: katásoknak, munkáltatóknak és valamennyi cégnek szóló. 

Utóbbi a legegyszerűbb. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közlése szerint nem kell befizetni az esedékes kamarai tagdíjat, ha ez a cégnek gondot okoz. De ez csak ötezer forint. Minden cégre vonatkozik az is, hogy a NAV online számlaadat-szolgáltatásának július elsejéig a hatályos szabályok szerint kell megfelelni. Azaz áprilistól nem kell áttérni a minden számlára kiterjedő adatszolgáltatásra. A NAV ugyanakkor javasolja, hogy aki teheti, azért térjen át.

Fontos, hogy a katás átmeneti adómentesség (áprilistól június végéig nem kell katát fizetni) és a munkaadóknak, munkavállalóknak szóló járulékmentesség (a munkaadóknak nem kell szochót fizetniük áprilistól június végéig, a munkavállalóknak pedig csak szja-t és négy százalék egészségügyi hozzájárulást) kiválasztott TEÁOR-számok mellett működő cégekre vonatkozik. Van ugyan átfedés a katás és a nem katás cégek között, ám a két lista nem ugyanaz. Érdemes megnézni, pontosan milyen TEÁOR-számokra vonatkozik a mentesség, mert a katás lista bővebb, mint a nem katás. Ha pedig egy cég vét, és szabálytalanul nem fizet járulékot, súlyos bírságokra számíthat.

3. Továbbra sincs jobb a szuperállampapírnál? 

Tavaly júniusi bevezetése óta érthető módon tarolta le és torzította el durván a befektetési piacot az öt évre évi 4,95 százalékot kockázatmentesen kínáló Magyar Állampapír Plusz, lényegében minden más eszközosztályból áramlott a pénz a csodaállampapírba. Annak ellenére, hogy – mint ahogy arról többször is írtunk – magas infláció esetén a Prémium állampapír jobb megoldás lehet. Februárra nagy mértékben visszaesett a beáramlás, márciusban pedig valószínűleg az eddigi legkisebb értéket mérik majd. 

Az pedig egyéni élethelyzet függvénye, hogy kinek éri meg venni, illetve eladni. Akinek még maradt megtakarítása, és a legbiztonságosabb magas hozamú forintalapú eszközt keresi, annak továbbra is messze ez a legjobb – amíg a gazdaságpörgető likviditásnövelő intézkedések nem húzzák fel az inflációt. De így is csak többéves időtávon tuti, a sávos kamatozásra figyelni kell, az első fél évre még csak évi 3,5 százalékot ad, a másodikra négyet. Akinek a válsághelyzetben likviditása fenntartásához lesz szüksége tartalékra, jól teszi, ha a kamatfizetést követő ötnapos időszakban adja el a MÁP Pluszt, akkor ugyanis ennek nincs költsége. 

4. „Egyszer egy évtizedben” vételi lehetőség a részvényeknél?

Könnyű azt hinni, hogy a részvénypiacok szakadása kiváló vételi lehetőséget teremtett. A még emlékeinkben élő néhány válság tapasztalatai azt mutatták, hogy harminc–negyven százalékos zuhanások után mindig venni kellett, pontosabban aki itt vett minőségi részvényeket, két-három éven belül jókora nyereséget ért el. Néhány fontos apróságot azonban érdemes figyelembe venni, mielőtt rátenyerelünk a vétel gombra. 

A részvénypiac, különösen az amerikai, erősen túlértékelt volt az év első két hónapjában, további nagyon gyors gazdasági és profitnövekedést árazott. A gyors összezuhanás, majd némi visszapattanás után nagyjából a historikusan átlagos árazási szintekre estek vissza a részvények, és a piac V alakú recessziót áraz, gyors visszapattanással, de már lassuló kilábalással. A fejlett világban a jegybankok és az egyes kormányok soha nem látott méretű mentőcsomagokkal próbálják átlendíteni a leálláson, a krízisen a gazdaságokat, de a sikerhez ez kevés. A részvénypiac sorsa most a járvány megfékezésétől függ, márpedig ilyet még senki se látott az életében. 

Teljesen felesleges tehát bármilyen analógiát keresni az előző válságokkal és tőzsdekrachokkal, most minden azon múlik, hogy sikerül-e viszonylag gyorsan visszatérnie az emberiségnek korábban megszokott életéhez. Ha igen, nyerő lesz a mostani részvénybefektetés, ha nem, vagy csak lassan, több év alatt, akkor még nagy bukások jöhetnek.

5. Pesszimista vagyok, mibe menekítsem a megtakarításom? 

A mostani nagy összezuhanásban lényegében nem akadt olyan eszköz, amibe egyértelműen jó volt menekülni. Az arany február végétől előbb nyögvenyelősen emelkedett kicsit, majd bezuhant, és épp már jó hangulatban mászott vissza, így legalább szinten maradt. Az amerikai kötvénypiacra előbb beömlött a pénz, felhajtva az árfolyamokat, majd hiába lett a helyzet egyre súlyosabb, a mentőcsomagok finanszírozási szükségletére, rengeteg új papír kibocsátására figyelt a piac, ami eladásokat, hozamemelkedést hozott. A kriptopiacra is sokan tekintettek az elmúlt években olyanként, ami anticiklikusan viselkedhet, de ez sem igazolódott egyértelműen: a bitcoin előbb leszakadt ötezer dollár alá, majd a javuló hangulatban ugrott vissza. 

Úgy tűnik, a legnagyobb biztonságot továbbra is a legfejlettebb országok kötvényei nyújtják, a magyar MÁP csak akkor értékőrző, ha megáll a forint gyengülése.

Illetve azoknak, akik nem foglalkoznak a devizaárfolyam-változásokkal, bevételeik és kiadásaik is forintban jelentkeznek. Ha a piacra, a gazdaságokra öntött iszonyú stimulus inflációt okoz, az középtávon kedvező lehet az aranynak.

6. Mennyire bízhatunk a forintban, ha a saját jegybankunk folyamatosan gyengíti, és erre jön még rá a válság?

Tény, hogy a forint elmúlt években tartó szinte folyamatos gyengülése nagyrészt annak köszönhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank extrém laza monetáris politikát folytatott. Semmiféle előjele nem volt a járvány okozta gazdasági mélyrepülésnek, ezért a forintot történelmi mélyponton érte az a hatás, ami minden globális válságnál beüt: az elfordulás a kockázatosabb eszközöktől. Minden régiós deviza nagyot esett, csak a többiek magasról, a forint meg mélyről tovább. Csak feltételezhető, hogy az MNB kicsit más politikát folytat az elmúlt időszakban, ha látja jönni akár csak a válság előszelét. 

Így viszont harapófogóba került: élénkítenie kell, hozzájárulni a maga eszközeivel a gazdaság életben tartásához, a forint gyengülésének megállítása azonban nehezen képzelhető el kamatemelés nélkül. Amíg teljes a bizonytalanság, érdemes lehet devizaalapú megtakarításokat is eszközölni.

7. Mindenkinek érdemes élni a törlesztési moratóriummal?

Röviden: nem. Akinek kiesnek a bevételei, és aki a hiteltörlesztés szüneteltetése révén tudja előteremteni a napi megélhetéséhez szükséges forrásokat, annak nincs választása. Ők a célcsoport, az intézkedés célja az ő megsegítésük. De azt mindenkinek tudnia kell, hogy a moratórium idején be nem fizetett kamatokat később ki kell fizetni, alapesetben úgy, hogy a jövő januártól újra fizetendő törlesztőrészletek nem változnak, de a hitel futamideje kitolódik. 

Mivel a moratóriumot nem kötötték feltételekhez, azok is élhetnek vele, akiket nem érint negatívan a válság, és tudják tovább fizetni törlesztőiket. Ők dönthetnek arról, hogy ezt teszik, vagy inkább maguknál tartják a havi törlesztőt, és a válságban kialakult alacsony eszközárakat látva, a hitelkamatot jócskán meghaladó hozam reményében befektetik. De ez már lényegében a hitelből spekulálás kategóriája, nem ezzel a céllal találták ki a moratóriumot, noha erre is fel lehet használni.

8. Most akkor összedől a lakáspiac?

Nem valószínű, de az árcsökkenés szinte biztos. Már csak azért is, mert öt év gyors növekedés után már sok helyen elkezdődött, épp a csúcs utáni stagnálás-visszacsorgás időszakban érte a sokk a piacot. Elég sok tényezőtől függ az irány, de csak egy részük mutat lefelé. A döntő faktor természetesen a lakáspiacon is leginkább az, hogy milyen gyorsan sikerül megfékezni a járványt, és mekkora recessziót okoz. 

Az már biztosan látszik, hogy a turisták eltűnésével sok hónapra lefagyott a budapesti rövid távú lakáskiadás piaca, a hosszú távú kiadás hozama már magasabb. A rövid távú lakáskiadók egy része vagy megpróbál átállni időlegesen a hosszabb távra, vagy eladásra kínálja lakását. De ez egyelőre csak a budapesti belvárost érinti. Országos hatás viszont a komoly keresletcsökkenés, a vásárlások elhalasztása. Akinek veszélybe kerül a megélhetése, a lakása eladásával vagy kisebbre cserélésével is reagálhat, ez növeli a kínálatot. 

Viszont legalább a finanszírozással nincs gond, az állam és a jegybank minden eszközzel tolja az olcsó hitelezést, ami alacsonyabb árszinten támaszt adhat. Ha a járványt sikerül néhány hónap alatt megfékezni, csökken a bizonytalanság, újraindulnak a gyárak, akkor a kereslet is visszatérhet, a gyors áremelkedés idején sokan maradtak le, és várják, hogy emberibb áron vehessenek lakást. De az biztos, hogy több eladó ad a következő hónapokban nagy engedményt, lehet alkalmi vételekre vadászni. 

Meglepően nyugodt vagyok

A 38 éves Takács Szabolcs már öt éve nyugdíjas. Pontosan két éve, 2018. áprilisi számunkban mutattuk be, mi kellett ahhoz, hogy megalapozza mai életét, amikor kedvére hódolhat hobbijainak, olyan szakmát tanul kedvtelésből, amilyet akar. Komoly rajongótábort építve előadásai bevételeiből, de leginkább befektetései hozamából él. De hogyan éli meg a válságot, mit tesz, amikor pár hét alatt értékük harmadát–felét is elvesztették a részvények világszerte? Miniinerjú.

Működik a harmincas nyugdíjas modell egy ilyen semmiből jött omlásban is?

Mindig tudtam és mondtam, hogy ez a modell egyfajta emberkísérlet, és ezer helyen megbukhat. Lehetek beteg, vagy egy válság elsöpri a megtakarításomat. Ez most az első szakítópróba, és könnyen lehet, hogy olyan bukót hoz, amilyet még sose láttunk. Ehhez képest meglepően nyugodt vagyok. Arra számítottam, hogy az első válságot végig fogom parázni, ehhez képest teljesen jól viselem. Sok portfólióelemem mínusz ötven százalékban van, de a portfólió legvaskosabb részei még most is dupla áron mennek, ami megmenti az egészet. Tehát jól viselem, a napokban el is kezdtem veszegetni. 

Sose adsz el? Amikor hirtelen vészhelyzet látszik, akkor se?

Semmit sem adok el. Ez volt a terv, tartom. Kivéve, ha csődveszélyt látok egy cégnél, de erre nem volt eddig szükség. Egyébként az a véleményem a piacról, hogy pár napja elérkezett abba a helyzetbe, hogy óvatosan el lehetett kezdeni venni. Normál árazáson van az amerikai piac, de egyedi sztorikban megjelentek jó vételek. Persze innen még bőven eshetünk, főleg Európában nézelődök, itt alulértékeltebbek a részvények. 

Mivel szemezel?

Nálunk a Richter és a Telekom kifejezetten érdekes, a Mol és az OTP kezd az lenni, de ott vannak a Deutsche Telekom, a német prémium autógyártók, a biztosítók, például az NN, az amerikai olajfinomítók vagy a kajás cégek közül a Kraft, a Freeport-McMoRan rézbányacég.

Mekkora részvényarányban ülsz, és milyen a likvid hányad, amiből tudod most növelni?

Kábé 65 százalék a részvény, 30 százalék hosszú távra kiadott lakásingatlan, öt százalék cash. Ami folyamatosan nő, mert negyedévente érkeznek osztalékok meg a havi bérleti díjak. Ezekből tudok most gondosan kiválasztott részvényeket venni. Eddig is ebből tudtam, csak most sokkal olcsóbban.

A költségeidet, kiadásaidat is visszafogtad?

Nem kellett, az fiatalon, a felhalmozás időszakában volt fontos. Egyelőre minden terv szerint halad, tavaly vidékre költöztünk és nagyon jól érezzük magunkat. Egyébként könnyen elképzelhető, hogy sokan így fognak majd tenni, megfordulhat az urbanizációs trend. Érdemes megnézni ma Bill Gates pár évvel ezelőtti Ted-előadását, amiben arról beszél, mennyire nem vagyunk felkészülve egy nagy járványra. A városi ember jobban ki van téve a fertőzésveszélynek, és mivel egyre többen tudnak otthonról dolgozni, talán leállhat a városok gyarapodása. 

Digitalizálod az előadásaidat?

Igen, online platformra teszem. Eddig is sokan kérték, mert így szerte a világból követhő.