Túljárhat-e az emberi találékonyság a természet erején? Az időjárási szélsőségek megszaporodásával egyre több kihívás elé néz a mezőgazdaság – de közben egy csomó érdekes válasz is születik. A Growberry az algoritmusok erejét ötvözné a kontrollált termesztéssel.
Bocs a kupiért, csapatépítő síelésből jöttünk vissza – szabadkozik Hudecz Attila, miközben a következő dolgok történnek szimultán: emberek kicsit földes kertésznadrágban ide-oda cikáznak növényről növényre, vagy melósgúnyában egy fémlemezből vágnak ki egy elemet, míg van, aki a laptopja mögé bújva pötyög. Az eklektikus hangulatot kisebb-nagyobb elektronikus berendezések garmadája növeli, szemérmesen előkandikáló vezetékek, biztosítéktáblák, 3D nyomtatók és persze palánták minden sarokban. Aláfestő zenének szivattyúk zümmögnek kánonban, és halk vízcsobogás társul melléjük.
Megjelenik Brúnó, a cég kertészeti szakija, lehajol az ablak alatt álló, lámpával megvilágított szekrénykéhez, amelyből zöld levelek kandikálnak elő, és némi kotorászás után két érett szamóca landol a tenyeremben. Februárban. A fővárosban.
Az ikonikus pandalogó nem, de a WWF tevékenysége sokat változott az elmúlt évtizedekben. A cél most is a Föld egészségének megmentése – például ökológiai beruházásokkal.
A WWF a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezeteként 1961-es megalapításakor a veszélyeztetett fajok védelmére indított programokat – innen, s ikonikus logójából ered a tévhit, hogy állatvédő szervezet –, de már az alapítók is felismerték: a természetvédelem kulcsa az élőhelyek megóvása. A WWF itthon 1991 óta közhasznú alapítványként, a nemzetközi törekvésekkel összhangban hazai célok mentén dolgozik. „Két, egymással összefüggő, de külön is gyilkos problémával állunk szemben. A klímaváltozással, amit a szén, a kőolaj és a földgáz égetéséből a légkörbe jutó többlet-CO2 okoz, és a természeti környezet rombolásával, ami a túlzott területhasználat és a pazarló erőforrás-gazdálkodás következménye. Itthon négy területre fókuszálunk: éghajlatváltozás és energia, nagyragadozók, erdeink, illetve élővizeink megóvása” – mondja a WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin. „Együttműködünk kormányokkal, vállalatokkal és magánszemélyekkel is, hiszen az élhető jövő szempontjából a szemléletváltás a kulcs. A felelős gondolkodás nem állhat meg a szelektív hulladékgyűjtésnél, faültetésnél, és maga a természet sem csak Instagram-háttér. A közelmúlt történései azt is megerősítik, hogy ha a körülöttünk lévő természet egészsége törékeny, a mi egészségünk is veszélybe kerülhet” – veszi át a szót Klacsán Csaba kommunikációs vezető.
A WWF Magyarország adományokból és pályázatokból működik. A magánadományozók mellett rendületlenül hisznek a hazai vállalkozások erejében. „Segítségükkel képesek vagyunk nagyobb területeken, komplex terepi projektek megvalósítására is, az ilyen együttműködések révén partnereink is felelősebben és gazdaságosabban tudnak érvényesülni az üzleti életben” – mondja Bogschütz Dániel adománygyűjtési vezető. „A közös munkára egyre többen nyitottak. A Budapest Bank tavaly a WWF szakértői segítségével jelentős vállalásokat tett a cég ökológiai lábnyomának csökkentésére, míg a Magyar Nemzeti Bank élőhely-rehabilitációval ellentételezi mindhárom nagy, nemzetközi konferenciájának karbonlábnyomát.” Távközlési cég, nemzetközi sportesemény és zenei fesztivál lábnyomcsökkentésén és karbon-ellentételezésén is dolgoznak majd, s remélik, ez hamarosan a vállalatok működésének része lesz. Ahogy Sipos Katalin mondja: „A természet nyújtotta szolgáltatások létünk alapjai, így az ökológiai beruházásokkal sem maradhatunk adósak.”
0-50-0
A WWF 2020-ban indította el a New Deal for Nature and People kezdeményezést, melynek célja, hogy 2030-ig elérjük a zéró nettó élőhelyvesztést, globális ökológiai lábnyomunk 50%-os csökkentését és a zéró fajkihalást. Ehhez az országoknak és vállalatoknak számos döntést kell meghozni a természetvédelem terén. A WWF arra kéri az üzleti élet szereplőit is, hogy vállaljanak szerepet a kezdeményezésben.
Kihaló őshonos fajok, természeti extrémitásoknak kitett mezőgazdaság: az Ökológiai Kutatóközpont Környezeti Jövőkutatás – Magyarország 2050 című tanulmányában azt vizsgálták, milyen lehet hazánk biodiverzitása harminc év múlva. Az eredményekről és a lehetséges szcenáriókról beszélgettünk a kutatás egyik vezetőjével, Báldi András ökológussal.
A semmiből jött, és szempillantás alatt recesszióba taszítja a világot a koronavírus, amire mentőlépésekkel reagált a magyar kormány és jegybank is. Mit tehetünk megtakarítóként, hitelfelvevőként, kisvállalkozóként
Két fővárosi étterem, akik eddig nem szállítottak házhoz, a social distancing idejére most kényszerből belevágtak. Kiderült, hogy az Igennek és a Kiosknak is jól áll.
A jövő orvosa nem elefántcsonttornyot őriz majd, a WHO pedig kevés lesz ahhoz, hogy még egy világjárványt kezelni tudjon. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató fizikus és Meskó Bertalan orvos-futurológus az egészségügy újjáépítésének kihívásairól és arról, elkél-e kormányok feletti, drákói szigor.
