A takarító szektort sújtó munkaerőhiány és fluktuáció nem csupán az iparág, a takarító cégek belső problémája, hiszen ezt a helyzetet nagyban befolyásolja a társadalmi megítélés is. Miközben a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben sokan meg tudják oldani, hogy otthonról dolgozzanak, addig a takarítók ezt nem tehetik meg, hiszen most van rájuk a legnagyobb szükség. 

„Tavaly óta terveztük, hogy elindítunk egy olyan komplex kommunikációs kampányt, amely egyformán szól minden célcsoporthoz, egyformán releváns mindenkinek. Természetesen a cég ismertségét és imidzsét is szeretnénk növelni, de elsődleges célunk a munkáltatói márkaépítés (employer branding) mellett a társadalmi megítélés megváltoztatása – mondja Kis-Szölgyémi Ferenc, Magyarország legnagyobb létesítményüzemeltető vállalata, a B+N Referencia Zrt. vezérigazgatója. – Hosszú hónapokig folytak az előkészítő munkák, és mire készen lettünk, hazánkat is épp elérte a COVID-19 fertőzés. De ha valamikor, akkor ma százszorosan igaz, hogy a megbecsülés a Magyarországon dolgozó hivatásos takarítóknak is jár. Szeretnénk, ha ezt a több mint 45 ezer „láthatatlan” embert észrevenné a társadalom, hiszen a foglalkoztatottak közel 1%-át teszik ki, és jelen vannak minden munkahelyen, középületben vagy közterületen. Mi 4100 takarítót foglalkoztatunk, akik ma is helytállnak a közlekedési eszközök, vonatok vagy akár kórházak takarításával, a rengeteg irodaház mellett, mint ahogy eddig is tették. A cég nem titkolt szándéka az érzelmekre is hatni, egy olyan problémát a középpontba helyezni, amit eddig senki sem tett meg.” 

„A társadalom többsége a rendet és tisztaságot természetesnek veszi, de az ezt megteremtő embereket nem becsüli meg.  A „Vedd észre!” kampányunkkal szeretnénk megmutatni, hogy másképp is lehet. Az érdekében szeretnénk tenni valamit, hogy ez a foglalkozás ne kényszerpálya legyen, hanem inkább tudatos választás. Jó lenne azt elérni, hogy a dolgozók ismerjék azokat, akik rendet tesznek, akik leviszik a szemetet, akik felelnek a kórházak, az irodák, a repterek fertőtlenítéséért – folytatja Kis-Szölgyémi Ferenc. – Ha összefutnak velük munka közben, akkor legalább köszönjenek nekik, verbálisan fejezzék ki, hogy észrevették őket, és értékelik a munkájukat.” 

A takarítás bizalmi munka

A megbízó cégek a lehető legolcsóbban szeretnék a takarítói szolgáltatást megvásárolni. Sok esetben a kiírt pályázatok és ajánlatkérések is erősen árazás fókuszúak, arra sem gondolva, hogy az adott telephelyen, irodában milyen takarító technológia és humán erőforrás alkalmazása szükséges az elvárt minőségű szolgáltatás elvégzéséhez. Nem beszélve arról, hogy a megbízók üzletmenete szempontjából a cégről az ügyfeleikben kialakult pozitív imázst, vagy a jó dolgozói közérzetet alapvetően befolyásolja a tisztaság, a rendezett cégkörnyezet. – A megrendelők nem számolják ki, hogy a takarító cég, akit a feladattal megbíznak, vajon képes-e a megbízási díjból legalább a minimálbért kifizetni a dolgozóknak – magyarázza Kis-Szölgyémi Ferenc. – Ha nem, akkor amellett, hogy bújtatottan támogatják a szürke- vagy feketegazdaságot, kockázatot is vállalnak. Sokan ugyanis nem gondolnak bele, hogy ez a munkakör erősen bizalmi, hiszen a lakásunkba sem engedünk be takarítót ellenőrizetlenül. Fontos az olyan baráti vagy ismerősi ajánlás, amely garanciát ad a takarító megbízhatóságáról, munkájának minőségéről és arról, hogy az illető nyomon követhető.”

Ez is egy szakma

A professzionálisan végzett takarítás is szakma, igényel képzést, szakismeretet. Különböző tisztítási technológiák léteznek, sok helyen már bonyolult és drága takarítógépekkel kell dolgozni.  A hiányos vegyszerismeret komoly egészségügyi problémákat vagy balesetveszélyt okozhat. „A takarítás emellett kemény fizikai munka is. Egy takarító egy irodaházban naponta 80-150 kg szemetet emel meg, és nyolc órában 1440 törzshajlítást végez, ha csak az asztal portalanítását nézzük. A B+N által foglalkoztatott takarítóknak 15%-a férfi. Mégis, a kampányt megelőző kutatásban részt vevő takarító férfiak folytonosan magyarázkodnak, miért ezt a munkát végzik: „otthon is rendmániás vagyok”, „előrelépés az előző munkámhoz képest, mert ott három műszakban dolgoztam”. Miközben a takarítógépeket leginkább ők kezelik, és az irodaházak ablaktisztítói is ők. Azon túl, hogy a társadalom megbecsülését nem érzik, még azzal a sztereotípiával is meg kell küzdeniük, hogy a takarítás női munka. S hogy mi a női dolgozók véleménye? Ők azt emelték ki, hogy a takarítókat sokan levegőnek nézik, sokszor láthatatlannak érzik magukat, és már az is rendkívüli, ha valaki köszön nekik. Az átlagember megbecsülését nem érzik, csak a munkáltatójukét.

„Hiszünk abban, hogy a takarítás és a takarítók ennél sokkal többet érdemelnek. Ők teszik kényelmessé, komfortossá a mindennapjainkat. Képzeljék csak el, milyen lenne a világunk nélkülük? Mit szólnánk, ha reggel az irodában vagy épp a közös konyhában az fogadna, amit este ott hagytunk? – veti fel Kókai Erika, a B+N marketing igazgatója. – Annyira megszoktuk a körülöttünk levő rendet és tisztaságot, hogy azt egyszerűen adottságnak tekintjük, de nem vesszük észre azt, aki ezt megteremtette. Azt gondoljuk, hogy az emberek hozzáállása csak azért közönyös, mert soha senki nem hívta fel a figyelmet arra, hogy értékeljük azt a munkát, amit a takarítók értünk végeznek. Felelősségünk tenni ennek a foglalkozásnak a megbecsüléséért, hiszen, ha ez így marad, hamarosan nem lesz, aki kitakarítja az országot.”

173 munkakör legalján a takarítók

A KSH 173 foglalkozást vizsgált meg, hogy 1-15-ös skálán mekkora a presztízsük 5 szempont alapján: mennyit lehet keresni, mekkora hatalom, befolyás jár vele, mennyit kell tanulni érte, mennyire hasznos a társadalom számára, az adott foglalkozás mennyire vonzó vagy divatos manapság. A válaszadók szubjektív megítélése szerint a legalacsonyabb presztízsű tíz foglalkozásba került a takarító. A 163. lett, és csak az utcaseprőt, a szemétszállítót, a szórólaposztót vagy a segédmunkást előzi meg.