Túljárhat-e az emberi találékonyság a természet erején? Az időjárási szélsőségek megszaporodásával egyre több kihívás elé néz a mezőgazdaság – de közben egy csomó érdekes válasz is születik. A Growberry az algoritmusok erejét ötvözné a kontrollált termesztéssel.
Bocs a kupiért, csapatépítő síelésből jöttünk vissza – szabadkozik Hudecz Attila, miközben a következő dolgok történnek szimultán: emberek kicsit földes kertésznadrágban ide-oda cikáznak növényről növényre, vagy melósgúnyában egy fémlemezből vágnak ki egy elemet, míg van, aki a laptopja mögé bújva pötyög. Az eklektikus hangulatot kisebb-nagyobb elektronikus berendezések garmadája növeli, szemérmesen előkandikáló vezetékek, biztosítéktáblák, 3D nyomtatók és persze palánták minden sarokban. Aláfestő zenének szivattyúk zümmögnek kánonban, és halk vízcsobogás társul melléjük.
Megjelenik Brúnó, a cég kertészeti szakija, lehajol az ablak alatt álló, lámpával megvilágított szekrénykéhez, amelyből zöld levelek kandikálnak elő, és némi kotorászás után két érett szamóca landol a tenyeremben. Februárban. A fővárosban.
Áprilisban megjelennek azok a dolgok, amelyeket télen nélkülöznünk kellett: kisüt a nap, énekelnek a madarak, kirügyeznek a fák, rövidebbé válnak az éjszakák. Mit tehetünk, hogy mi is a részesévé váljunk a megújulásnak? Mutatjuk, mit javaslunk első lépésként!
Köztudott, hogy a cigarettázás káros, és számos betegség kialakulásáért felelős. Ennek ellenére a világon több mint 1 milliárdan dohányoznak, hazánkban jelenleg több mint 2 millióan gyújtanak rá naponta, amivel nemcsak magukat, hanem a környezetükben élőket is veszélyeztetik. Ugyanis cigarettázáskor nem csak a dohányos szervezetét érik a füstben lévő káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is.
Egy szál cigaretta meg-gyújtását követően több mint 6 ezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része a füsttel jut be a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy komoly függőséget okoz, valamint olyan mellékhatásokkal járhat, mint például a fejfájás vagy a szédülés, ugyanakkor ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és az égés során keletkező füst azok, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Egyesült Államok gyógyszereket és élelmiszereket bevizsgáló szervezete, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Csökkentsük a kockázatot!
A legjobb az, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Azáltal, hogy rá sem gyújtunk, megóvhatjuk mind magunkat, mind a környezetünket a füstben lévő káros anyagok szervezetbe jutásától. Ha viszont már rászoktunk, igyekezzünk minél hamarabb letenni a cigit. A leszokással egyértelműen és idővel arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Azonban, ha valamilyen okból kifolyólag mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamely füstmentes technológiát választjuk, nemcsak saját magunkat, de a közvetlen környezetünket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki a cigarettázáshoz képest. Lényeges, hogy számos különböző füstmentes technológia létezik, melyeknek a szervezetre és a környezetre gyakorolt hatása teljesen eltérő. A technológiákon belül is óriási különbségek vannak aszerint, hogy a hatásuk vonatkozásában rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok milyen szintűek.
Fontos! A füstmentes technológiák sem kockázatmentesek: hosszútávú hatásuk egyelőre nem ismert, illetve ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz és megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig kizárólag megbízható forrásból származó anyagok használatával kerülhetők el.
A dohányzás ártalmai kiküszöbölésének a leghatékonyabb módja, ha nem szokunk rá a dohányzásra. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin káros hatásainak kivédését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása, azaz a leszokás biztosíthatja.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.
Két fővárosi étterem, akik eddig nem szállítottak házhoz, a social distancing idejére most kényszerből belevágtak. Kiderült, hogy az Igennek és a Kiosknak is jól áll.
A beérkező levelek mappa az utolsókat rúgja, de a Front alapítói fejükbe vették, hogy új lelket lehelnek bele. Neves támogatókkal a hátuk mögött célul tűzték ki, hogy felturbózzák a divatjamúlt e-mailt. Soha jobbkor: világjárvány idején különösen felértékelődnek a digitális munkaeszközök.
Annyi ötlet merül fel, és napról napra változik a helyzet, nehéz most jó döntéseket hozni, mondja Lakatos Péter. A Videoton vezérigazgatója szerint egy biztos: jó mentális állapot kell ahhoz, hogy valaki most ne bolonduljon meg.
A helyzet komolyságáról annyit, hogy a magyar gazdaglistán hosszú évek óta helyezéssel rendelkező, Videoton-társtulajdonos Lakatos Péter, aki általában a „kérsz egy kávét” kérdésre is valamilyen stratégiai választ ad, most kivár, figyel és közben ahol kell leállít – ez derül ki az interjúból, amit G. Tóth Ildának adott. A legbátrabb, amit most mondhatunk, hogy még nem tudjuk mi lesz. És ezt a legnehezebb elfogadni.
Ritkán adódik olyan élethelyzet, amiben nagy valószínűséggel ugyanazt csináljuk – ülünk a fenekünkön otthon, munkaidőben, próbálunk vagy valami értelmes dologgal foglalkozni (kacsintás, micsoda ötlet a Gazdát olvasni!) vagy a híreken szorongani, új hobbit találni, illetve a szerencsések még tudnak dolgozni. Egy éve ilyenkor kiröhögtük volna azt, aki azt mondja, hogy 2020 első negyedéve arról szól […]
