Túljárhat-e az emberi találékonyság a természet erején? Az időjárási szélsőségek megszaporodásával egyre több kihívás elé néz a mezőgazdaság – de közben egy csomó érdekes válasz is születik. A Growberry az algoritmusok erejét ötvözné a kontrollált termesztéssel.
Bocs a kupiért, csapatépítő síelésből jöttünk vissza – szabadkozik Hudecz Attila, miközben a következő dolgok történnek szimultán: emberek kicsit földes kertésznadrágban ide-oda cikáznak növényről növényre, vagy melósgúnyában egy fémlemezből vágnak ki egy elemet, míg van, aki a laptopja mögé bújva pötyög. Az eklektikus hangulatot kisebb-nagyobb elektronikus berendezések garmadája növeli, szemérmesen előkandikáló vezetékek, biztosítéktáblák, 3D nyomtatók és persze palánták minden sarokban. Aláfestő zenének szivattyúk zümmögnek kánonban, és halk vízcsobogás társul melléjük.
Megjelenik Brúnó, a cég kertészeti szakija, lehajol az ablak alatt álló, lámpával megvilágított szekrénykéhez, amelyből zöld levelek kandikálnak elő, és némi kotorászás után két érett szamóca landol a tenyeremben. Februárban. A fővárosban.
Az építkezéseken nincs home office, és amíg nem kötelezik az építtetőket hatóságilag, nem fognak megállni.
Futárok, egészségügyi dolgozók és építőmunkások – jóformán már csak ők hagyják el lakásukat, ha munkáról van szó, mások otthonról dolgoznak, vagy rosszabb esetben nincs most hol és mit dolgozniuk.
Senki sem számított erre, mi sem, amikor nekiálltunk összeállítani a legnagyobb magánberuházásokat tömörítő listát. A tavalyi csúcsévet nehéz lett volna überelni, de a pesszimista előrejelzések is csak enyhe lassulást jósoltak, nem egy olyan gazdasági sokkot, amiben most vagyunk.
De az építkezéseken nincs home office, és amíg nem kötelezik az építtetőket hatóságilag, nem fognak megállni. A beruházókkal és piaci szakértőkkel beszélgetve a következő kép rajzolódott ki: legtöbben egy V alakú recesszióra – mély bezuhanásra, majd gyors felpattanásra – számítanak. Így akik már belevágtak, folytatják a munkát. Azok is, akik hosszú távra terveznek. Ahol viszont még nem vonultak fel a munkagépek, vagy több ütemből áll a projekt, ott a döntéssel kivárnak egy ideig. A válságok általános ökölszabálya pedig most is érvényes: akinek van most tartaléka befektetni, az arathatja le a babérokat, amikor elkerülhetetlenül jön a felívelés. Mert ennek is vége lesz egyszer.
Módszertan
A Forbes beruházási listájában azokat a piaci beruházásokat gyűjtöttük össze, amelyek 2019. október 1. és 2020. március 15. között elindultak, és nemcsak bejelentették őket, hanem elkezdték az építkezést, vagy letették az alapkövet. A beruházásokat az Ibuild építőipari adatbázisa, az Imedia sajtóadatbázisa, valamint kormány- és minisztériumi közlemények alapján gyűjtöttük össze. A beruházási értékek becsléséhez iparági adatbázisokból és sajtóbejelentésekből indultunk ki, és elküldtük őket az érintett beruházóknak.
BMW Group német Debrecen autógyár 330 milliárd forint
A koronavírus sem állítja meg a gyárépítést, erősítette meg a Forbesnak a bajor prémium márka képviselete. Amilyen nagyot durrant a bejelentés, hogy a BMW a Hajdúságban épít gyárat, olyan kontrasztos volt utána a beruházás körüli csend. Bő másfél év elteltével, idén márciusban aztán hivatalosan is elindult az építkezés, megjelentek a munkagépek a Debrecen északnyugati külterületén fekvő 400 hektáros telken. A munkálatok jelenleg a cölöpözésnél tartanak, az ünnepélyes alapkőletétel az idén nyáron várható.
Mekkora területen építkeznek? 400 hektáros telken.
Mi épül? 1,7 millió köbméter földet mozgattak meg, 1350 méter csővezetéket és 11 kilométernyi csapadékelvezető árkot építettek. Az épülő gyárról további információkat a nyári alapkőletételnél fognak közölni.
Mennyien dolgoznak az előkészítésen? 250 fős csapat dolgozik a projekten Münchenben, de 15 embert már felvettek Debrecenben is.
Mit fognak gyártani? Ugyanazon a soron belsőégésű, plug-in hibrid és teljesen elektromos autók is készülhetnek.
Mennyit? Évente 150 ezer autó gördülhet le a futószalagokról.
Hány emberrel? Több mint ezer fő dolgozhat a gyárban.
Van benne állami pénz? Az állam 1 232 250 000 forinttal támogatta közvetlenül a beruházást. De ennél jóval többet fordít az Északnyugati Gazdasági Övezet kiszolgáló infrastruktúrára: vasútvonal kiépítésére 54,8 milliárdot, csatornázásra 375 milliót fordít, a debreceni reptér és a futópályák felújítására 600 milliót szán.
Budapest One irodaépület
Futureal magyar Budapest Budapest One II. irodaépület 52 milliárd forint
A budai Őrmezőn már áll a Budapest One irodakomplexum első üteme jellegzetes hullámszerű homlokzatával, közben épül a projekt második fele. A budapesti központú ingatlanfejlesztő újabb 65 ezer négyzetméternyi irodaterülettel bővíti az újbudai kínálatot, az átadás 2022-ben várható.
China BBCA Group kínai Szolnok citromsavgyár 40 milliárd forint
Nyolc év huzavona után indult el 2019. novemberben a citromsavgyár építése, közvetlenül a Bige Holding szolnoki kénsavgyára mellett. A kínai beruházó a világ legnagyobb citromsavtermelője, a terméket E330 fedőnéven alkalmazzák a vegyiparban, az élelmiszeriparban, kozmetikumokban és gyógyszerekben is. A magyar állami MFB 2017 végén 32 milliárd forint hitelt adott a beruházásra, az akkori nyilatkozat szerint ez 80 százalékát fedezi a költségeknek, így 40 milliárdra becsülhető a projekt értéke.
Infineon német Cegléd félvezetőgyár 32 milliárd forint
A német Infineon a világ egyik legjelentősebb ipari félvezetőfejlesztője, március elején az amerikai hatóságok engedélyezték, hogy kilencmilliárd euróért akvirálja a Cypress Semiconductort. A ceglédi üzemben a megújulóenergia-szektorban és ipari automatizáláshoz használt teljesítménymodulokat fognak gyártani. 275 munkahelyet hoznak létre, a kormány 6,4 milliárd forinttal támogatja a beruházást.
JYSK dán Ecser logisztikai központ 25 milliárd forint
A dán lakberendezési lánc az M0-autóút közelében, Ecseren húzza fel a cirka 170 ezer négyzetméteres regionális elosztóközpontját.
Duna Pearl lakóépület, szálloda
Polat Group török Budapest Duna Pearl lakóépület, szálloda 19 milliárd forint
A kormányfővel is jó kapcsolatot ápoló török üzletember, Adnan Polat cégcsoportja a pesti Újlipótváros szélén, az egykori K&H-székház hűlt helyére húz fel többfunkciós épületet. A kilencszintes épületben 193 lakás kap helyet, valamint a tervek szerint egy négycsillagos szálloda 103 szobával. Kerestük a céget, hogy a turizmus beszakadása miatt változtatnak-e a terveken, de lapzártáig nem kaptunk választ.
Waterfront City I-II. lakópark
Biggeorge Property magyar Budapest Waterfront City I-II. lakópark 16 milliárd forint
Nagygyörgy Tibor ingatlancsoportja Óbudán, a volt Buszesz-ecetgyár területén építkezik. Az első és második ütem 438 lakását már javában építik, de összesen 1001 lakásra van érvényes építési engedélye, ha ezek is megvalósulnak, a teljes projekt becsült értéke 35 milliárd körül alakulna. A további ütemek indításáról az ingatlanpiac alakulása és a járvány gazdasági hatásának függvényében fognak dönteni.
Brázay Invest magyar Balatonfüred Green Resort hotel és villapark 14 milliárd forint
A Brázay-villa helyén épülő luxusapartmanok körül sok a kérdőjel. A korábbi településrendezési tervek szerint az 1930-as években épült villát felújították volna, de végül lebontották. A fő beruházó Brázay Invest Kft. mögött tulajdonoscserék után Birgés Tibor, a fémlemez-megmunkálással foglalkozó jászberényi Ferro-Press tulajdonosa jelent meg a cégbírósági adatokban, ám amikor megkerestük, tagadta, hogy köze lenne a projekthez és a koronavírusra hivatkozva minden további kérdéstől elzárkózott. Mindenesetre a tóparttól pár sarokra lévő négyhektáros telken 116 lakás, valamint egy 125 szobás, négycsillagos szálloda kivitelezését kezdték meg 2020 első negyedévében.
Aréna Business Campus B irodaépület
Atenor belga Budapest Aréna Business Campus B irodaépület 13 milliárd forint
Lehet, hogy pár év múlva a Hős utca környékéről nem az elszlömösödött tömbök, hanem a pesti irodapiac következő felkapott környéke fog eszünkbe jutni. A belga beruházó első épülete már szerepelt a 2018-as listán, most újabb nyolcszintes, 40 ezer négyzetméteres irodaház munkálatait indították el a Hungária körúton.
Állítanak le beruházásokat?
Ahol már elkezdték az építkezéseket (lakóparkok, irodaházak), ott jellemzően folytatják a munkálatokat, esetleg kisebb tempóval. Ahol hosszú távra terveznek és nagyfokú az automatizáció (amilyen a BMW-gyár is), ott nem számít az előttünk álló szűk esztendő. Ott húzták be a kéziféket, ahol még előkészítési szakaszban tart, vagy több ütemből áll a projekt, ezeknél még volt észszerű döntési lehetőség, hogy szüneteltessék vagy eltolják az első kapavágást. Különösen igaz ez a szállodaépítésekre. A járvány lefolyását nehéz előre kalkulálni, de ha ellehetetlenülnének az építkezések, akkor az építőipari szereplők arra számítanak, hogy az állam valamilyen formában mentőövet dob, mint Ausztriában, Németországban vagy Romániában.
Mi a helyzet a munkaerővel?
A kivitelezők a szükséges óvintézkedések mellett dolgoznak tovább, van, ahol csökkentett létszámmal. Miután a munkások munkaidő alapján kapják a bért, abban érdekeltek, hogy dolgozhassanak, amíg azt hatóságilag engedélyezik. Az elmúlt évek munkaerőhiánya miatt az építőipar egyre jobban támaszkodott a vendégmunkásokra. Jelentős részük biztosan nem utazott haza, mert ha át is jutott volna a határon, kéthetes karantén várta volna, és az is kérdéses, milyen munkát tudnának vállalni hazájukban ebben a helyzetben. Nagy tartalékaik nem lehetnek, hiszen bérük egy részét hazautalják, így nekik sincs más választásuk, mint folytatni.
Van elég alapanyag?
Nem volt olyan megkérdezett, aki fennakadásokat jelzett volna az alapanyag-ellátásban, de a határlezárásokkal és a nemzetközi fuvarozás akadozása miatt ez változhat.
Abbahagyták a szántást, hogy jobb legyen a termés, kintről harminc éve nem jött be új tehén az állományba, mégsem belterjesek – a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. a szocializmus alatt lepusztított termelőszövetkezetből családias cég lett.
A jövő orvosa nem elefántcsonttornyot őriz majd, a WHO pedig kevés lesz ahhoz, hogy még egy világjárványt kezelni tudjon. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató fizikus és Meskó Bertalan orvos-futurológus az egészségügy újjáépítésének kihívásairól és arról, elkél-e kormányok feletti, drákói szigor.
Kihaló őshonos fajok, természeti extrémitásoknak kitett mezőgazdaság: az Ökológiai Kutatóközpont Környezeti Jövőkutatás – Magyarország 2050 című tanulmányában azt vizsgálták, milyen lehet hazánk biodiverzitása harminc év múlva. Az eredményekről és a lehetséges szcenáriókról beszélgettünk a kutatás egyik vezetőjével, Báldi András ökológussal.
