Makai Szabolcs, a Talentis Agro vezérigazgatója szerint digitalizációs megoldásokkal tudunk felzárkózni Európához, és ebben ők az igazi szakértőnek számítanak. A vállalatcsoport Magyarország legnagyobb élelmiszer- és takarmányalapanyag-gyártóvá szeretne válni a korszerű technológiák és a digitális megoldások alkalmazásával.
Hogy lesz valakiből nemzetközi agrárszakember?
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kihelyezett karán kezdtem el tanulmányaimat, később minisztériumi ösztöndíjjal kerültem az Egyesült Államokba. A világ legnagyobb agrárcégénél, az amerikai Cargillnál több regionális pozíciót töltöttem be, voltam elnök-vezérigazgatója a gabona és olajosmag, később a takarmány üzletágnak, részt vettem a vállalatcsoport globális és regionális stratégiájának kialakításában is. Kereskedőnek és marketingszakembernek tartom magam, ugyanakkor szerelmem az agrárium.
Mekkora kihívást jelentenek a mai modern táplálkozási elvárások a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban?
A szakmai önkéntességgel a vállalatok is profitálnak. Lemérték.
Egyik kollégánk az autistákat foglalkoztató KockaCsokinál dolgozott. Csokimanufaktúrájuk mellé egyúttal közösségi térként szolgáló kávézót is akartak nyitni. Ő sokéves bankos tapasztalatával átnézte az üzleti tervet, hogy pontos-e, vannak-e benne tartalékok, mindenre gondoltak-e a piaci elemzésben, jól számoltak-e a cash-flow-val.
A munkáját végezte – csak egy társadalmi vállalkozásnál segédkezett önkéntesként, ingyen.
A kávézó azóta megnyílt, a saját erő mellett egy nagy nemzetközi cég támogatását használták fel hozzá. Kollégánkkal a kapcsolat megmaradt, időnként kérnek tőle tanácsot, meghívják rendezvényekre, és küldenek neki csokit. Ő meg tanult abból, ahogyan az autista fiatalokkal megszervezik a munkát, s a módszereket, a vizuális eszközöket – például a színkódokat, formákat – azóta is használja tréningeken, projektekben.
Kezdetben az IFUA Horváth & Partners kollégáinak önkéntes munkájára támaszkodtunk az IFUA Nonprofit Partner keretében. Később, ahogy nagyobb projektekbe vágtunk bele, más vállalatokat is megkerestünk, kérve, hogy illesszék ezeket a CSR (corporate social responsibility, vállalati társadalmi felelősségvállalás) tevékenységükbe. A szakmai önkéntesség ugyanis akkor tud igazán hatásos lenni, ha vállalati önkéntesség keretében valósul meg. Nem szabadidős foglalatosságként segítünk, hanem a munkahelyünk támogatását is a magunk mögött tudhatjuk.
Maguk a vállalatok is profitálnak a dologból, egyik önkéntesünk már az első állásinterjún rákérdezett, hogy ha csatlakozik a céghez, lesz-e módja nonprofit tevékenységre is.
2019 nyarán, 65 vállalattal készítettünk egy kérdőíves felmérést, ami rámutatott, hogy ahol figyelembe veszik a munkatársak véleményét, gyakoribbak a CSR innovatív formái, köztük a szakmai önkéntesség. A munkavállalóknak ugyanis ezek motiválóbbak, mint a hagyományos társadalmi felelősségvállalás. Ennek fényében elgondolkodtató, hogy a hazai üzleti szervezetek nem aknázzák ki kellően ezt a lehetőséget. Habár meglepően nagy arányban végeznek valamilyen CSR-tevékenységet, még mindig a szponzoráció és a fizikai jellegű önkéntesség dominál. Az innovatívabb, nagyobb munkatársi bevonódást jelentő társadalmi felelősségvállalásban – ilyen a mikroönkéntesség, projektalapú önkéntesség, szakmai partnerség – felé inkább a külföldi tulajdonú vállalatok nyitnak, illetve azok a szervezetek, ahol nagyobb a szellemi munkavállalók aránya.
Pedig az innovativitás nemcsak az alaptevékenységben, de a társadalmi felelősségvállalásban is megtérül a vállalatok számára. Erősíti a munkahelyhez való kötődést, bevonják a barátaikat, családtagjaikat is. Ahogy egy másik kollégánk fogalmazott: „amikor önkéntes voltam egy projektben, azt éreztem, hogy kicsit jobb ember vagyok”.
A szerző Porubcsánszki Katalin, az IFUA Nonprofit Partner Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Nem mindegy, hogyan reagáltak a szüleink, nagyszüleink a traumáikra, és nem mindegy, milyen hiedelmeket adtak át nekünk, de aki most jól küzd meg a krízissel, az aranytartalékot képez a jövőjére – mondja Orvos-Tóth Noémi pszichológus, a transzgenerációs szemlélet kutatója.
Ólom, nitrátok és növényvédő szerek. Még ha nem is látjuk, mindből kerül az asztalra, de mennyi? Megnéztük, hogy Magyarországon, az évente átlag 80–90 ezer hektáron termesztett 1,5 millió tonna zöldség mi mindennek kell, hogy megfeleljen ahhoz, hogy a hipermarketek polcaira, majd a tányérunkra kerülhessen.
Nagy Brigitta az összes magyar Michelin-csillagos étteremnek szállított mikrozöldségeket és ehető virágokkat. Most, hogy vevői bezártak, pihen egy picit, és tartósítással kísérletezget.
