A helyzet komolyságáról annyit, hogy a magyar gazdaglistán hosszú évek óta helyezéssel rendelkező, Videoton-társtulajdonos Lakatos Péter, aki általában a „kérsz egy kávét” kérdésre is valamilyen stratégiai választ ad, most kivár, figyel és közben ahol kell leállít – ez derül ki az interjúból, amit G. Tóth Ildának adott.

A legbátrabb, amit most mondhatunk, hogy még nem tudjuk mi lesz. És ezt a legnehezebb elfogadni. 

Otthonlét, bezártság, videókonferenciák? Nekem nehezen megy, a kapcsolódásokban, beszélgetésekben töltődök fel. Alaptermészetem szerint nem egy gép előtt ülő típus vagyok, na. De hogy nem tudom milyen híreket kapok holnap, milyen helyzettel nézünk szembe a kiadóban négy hét múlva, sőt, hogy kimehetünk-e a hétvégi házunkba a családdal, azt nehéz feldolgozni. A 2008-as válság hasonló lehetett az akkori döntéshozóknak (én boldog újságíró voltam akkoriban), de nem ennyire éles és szakadékszerű. Most egyik napról a másikra… De ezt ti is tudjátok.

Nekem akkor kezdett összeállni a kép, amikor lezárták Olaszországot. Magam elé képzeltem, mit jelent, ha egy ekkora nemzetgazdaságban lekapcsolják (jó, halványra állítják) a villanyt pár hétre. És azóta történt még egy-két dolog a világgazdaságban. Nem véletlenül mondja Zsiday Viktor – aki szinte egyedül látta meg itthon a vírus gazdagási kockázatát időben, és interjút is adott nekünk –, hogy most nem kell az állami eladósodással foglalkoznii. Nem is foglalkoznak vele, olyan simán törölte el az Európai Bizottság a költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat, mint a sicc! Még csak nagy hír sem lett belőle. 

És újra itt vannak a rég nem hallott szavak és kifejezések: megszorítások, munkahelyek megőrzése, munkanélküliség és észak-déli ellentét az Európai Unión belül. Eh, de jó volt ez a hét-nyolc év itt Magyarországon (máshol több) nélkülük. 

Mi lesz a Forbesszal, ami éppen egyidős a legfrissebb kori magyar gazdasági növekedéssel, mindkettő 2013-ban indult? Mostantól mi is a megszorításokkal foglalkozunk? Azt azért nem. A válság, a szükséges intézkedések, a piaci zsugorodás meg nem kerülhető témák, kár ezt finomítani, a pofánkba fogjuk kapni. De mi mindig a lehetőséget fogjuk keresni, a növekedés irányát, az újraindítás mikéntjét. Tesszük ezt már most is, mert akármilyen hirtelen jött a szakadék, nincs más lehetőségünk, mint hogy csökkentsük a károkat, és elkezdjük magunk alá pakolni a köveket. A kihívás mértékét jobb nem alábecsülni.