Két fővárosi étterem, akik eddig nem szállítottak házhoz, a social distancing idejére most kényszerből belevágtak. Kiderült, hogy az Igennek és a Kiosknak is jól áll.
Az egészségügyi dolgozók emberszámba vételétől az országon belüli látnivalók újrafelfedezéséig sok mindent köszönhetünk majd a koronavírusnak, ha egyszer az akut veszély elég távoli emlékké válik ahhoz, hogy dolgokat köszönjünk neki. Rövid távon meg az lehet felemás örömforrás, hogy a kvázi karanténban egy rakás olyan étterem keres átmeneti pótbevételt házhoz szállítással, akik a kötelező délutáni zárva tartás nélkül nem vágtak volna ebbe bele – vagy mert jól megvoltak nélküle is, vagy mert a termék nem annyira kínálja fel magát annak, hogy legalább harminc percet zötykölődjön egy Suzuki Swift hátsó ülésén.
Az Igen arra biztatja a megrendelőket, otthon még dobják egy kicsit a sütőbe a pizzát, az étteremben mintha kicsit a szokásos alá is sütnék (Fotók: Pál Zsombor)
Segíts a pizzának, hogy értelme legyen!
Ilyen új érkező a nápolyi stílusú pizzák fővárosi áttörésének egyik éke, az Igen. A nagyon gyorsan, tűzforró kemencében sülő, kívül-belül puha tésztájú, a széleken hólyagosra puffadó tészták csak frissen, melegen jók. Pont az Igenből vittem már haza még a koronátlan időkben tekintélyes mennyiségű maradékot, és pár órával később azért közel sem ugyanaz az élmény: leheletvékony tészta és sajtréteg is simán gumivá tud dermedni, ha megy néhány megállót a 6-os villamossal.
Ólom, nitrátok és növényvédő szerek. Még ha nem is látjuk, mindből kerül az asztalra, de mennyi? Megnéztük, hogy Magyarországon, az évente átlag 80–90 ezer hektáron termesztett 1,5 millió tonna zöldség mi mindennek kell, hogy megfeleljen ahhoz, hogy a hipermarketek polcaira, majd a tányérunkra kerülhessen.
Ólom, nitrátok és növényvédő szerek. Még ha nem is látjuk, mindből kerül az asztalra, de mennyi? Megnéztük, hogy Magyarországon, az évente átlag 80–90 ezer hektáron termesztett 1,5 millió tonna zöldség mi mindennek kell, hogy megfeleljen ahhoz, hogy a hipermarketek polcaira, majd a tányérunkra kerülhessen.
Nitrátok
A nitrogén a növények egyik alapvető építőeleme, de a növények nitrogénforrása gyakran nitrát formájában van jelen. A termesztés módja, a felhasznált nagy mennyiségű vegyszer és a fényhiány miatt az üvegházakban és a fólia alatt nevelt levélzöldégek tartalmazzák a legtöbb nitrátot. A nitrát a növényben nem megfelelő tárolás alatt nitritté alakulhat, ami már méreg. A halálos nitrátdózis 0,18–2,5 gramm. Biotermesztésnél háromszor, négyszer kisebb a növények nitráttartalma, mert a nitrogén-utánpótlást szervestrágyával, zöldtrágyával, baktériumtrágyával, nitrogénmegkötő baktériumokkal végzik, és nem használnak semmilyen szintetikus vegyszert.
Peszticidek
Magyarországon több száz növényvédő szer (peszticid) használata van engedélyezve. Ezek nem lehetnek káros hatással a fogyasztóra, a termelőre, sem a környezetre, védik a termést, és könnyítik a termesztést. A zöldségek növényvédőszermaradvány-, nitrát- és nehézfémtartalmát az EU szabályozza az összes tagállamra egységesen, és itthon a Nébih ellenőrzi. Az akkreditált analitikai laborok 200–250 különböző hatóanyag vizsgálatát végzik a friss, feldolgozatlan növényi termékekben. A Nébih vizsgálja a termelőhelyeket, a piaci elárusítókat, a nagykereskedőket és az áruházláncok logisztikai központjait is.
Peszticid-határérték
A növényvédőszer-maradványok megengedett határértékei a zöldségekben 0,01 és 0,05 mg/kg között mozognak.
A nehézfémek a talaj felső részében és a vizekben dúsulnak fel az emberi szennyezés miatt egyre nagyobb mértékben. A növények onnan veszik fel őket, és így jutnak be a táplálékláncba.
Ólom (mg /kg)
Káposztafélék, leveles zöldségek: 0,30 Egyéb zöldségfélék: 0,10
Elsősorban a talaj felső rétegeiben van jelen oldhatatlan csapadék formájában, illetve szerves anyagokhoz kötődve, lefelé haladva koncentrációja fokozatosan csökken. Talajból történő ólomfelvétel esetében a növények gyökere jóval több ólmot tartalmaz, mint föld feletti szerveik. 2–3 gramm már mérgező, 10 gramm súlyos betegséget okoz, 20–25 gramm halálos.
A kadmium könnyen felhalmozódhat a föld felső, felszántott rétegeiben. A növények által könnyen felvehető elemek közé tartozik, és bennük is gyorsan szállítódik, így könnyen bekerülhet a táplálékláncba, és veszélyeztetheti az élőlényeket. A kadmium megállapított referenciadózisa ivóvízben 0,0005 mg/kg/nap, élelmiszerrel bejutva 0,001 mg/kg/nap. A halálos dózis néhány száz milligramm.
Riasztás
Az RASFF (The Rapid Alert System for Food and Feed) nevű szervezet azért jött létre negyven éve, hogy azonnal riasszák egymást az EU-s tagállamok, amint olyan gond derül ki egy élelmiszerről vagy takarmányról, amiért nem lenne szabad árusítani. 2018-ban a közel 400 bejelentésnekcsak 1 százaléka vonatkozott magyar termékekre. Ezek főként zöldségekben, gyümölcsökben és étrendkiegészítőkben találtak élelmiszerbiztonsági kivetnivalókat.
Ellenőrzés, büntetés
Belföldi forgalmazóknál 2018-ban 12 632 zöldség- és gyümölcstételt ellenőriztek. Ezek nyolc százaléka volt kifogásolható, ami 93 tonna élelmiszer megsemmisítésével járt. Tavaly 4141 növényvédelmi bírságot szabtak ki, összesen 270 millió forint büntetéssel.
Ossza meg ismerőseivel:
B+N Referencia Zrt.
2020 Április Támogatói tartalom B+N Referencia Zrt.
Miközben a saját otthonát mindenkinek takarítania kell, addig a hivatásos foglalkozásúakat övező alacsony társadalmi presztízs és a megbecsülés hiánya azt eredményezi, hogy a takarító cégek munkaerőhiánnyal küszködnek. A változás érdekében Magyarország legnagyobb takarítással is foglalkozó létesítményüzemeltető vállalata, a B+N Referencia Zrt. elindította „Vedd észre!” elnevezésű rendhagyó társadalmi érzékenyítő kampányát.
Áprilisban megjelennek azok a dolgok, amelyeket télen nélkülöznünk kellett: kisüt a nap, énekelnek a madarak, kirügyeznek a fák, rövidebbé válnak az éjszakák. Mit tehetünk, hogy mi is a részesévé váljunk a megújulásnak? Mutatjuk, mit javaslunk első lépésként!
