Három férfi ül a színpadon, köztük egy anyós és egy primadonna. A középső, az amorózó férj eljátssza, hogy meghal, aztán elszegődik komornyiknak a saját otthonába. A Stúdió K Színház egy százéves némafilmből csinált modern színpadi burleszket – mert ebben a pici színházban olyan dolgok vannak, amik máshol nincsenek. Tudjuk, most nem tudsz elmenni megnézni. De ha éppen nincsenek is színházi előadások, színházról akkor is jó olvasni. Sőt, akkor csak igazán.
Ellenállhatatlanulmulatságos – írta a korabeli kritika Ernst Lubitsch 1916-ban készült némafilmjéről, ami az I. világháborúban elveszett, és csak 1994-ben került elő. A Ráday utcai aprócska színház előterében, afféle bemelegítésnek, folyamatosan vetítik a nézőknek a fekete-fehér alkotást az előadás előtt, a vége nélkül, az utolsó tekercs ugyanis nincs meg. „Biztos, hogy ezt akarjuk?” – súgja az ember önkéntelenül a társa fülébe a burleszket nézve, merthogy az minden ma már, csak nem mulatságos.
Valljuk be, nem feltétlenül a mai színházi ízléshez passzoló már az alapsztori sem, legalábbis nem szokásos egy alapvetően nem kommerszet előadó társulatnál. Mit tehet egy férfi, ha szereti a feleségét, de házsártos anyósa elszívja előle a levegőt? Halottnak tetteti magát, majd álruhás komornyikként elszegődik a saját házába rendbe tenni a dolgokat. Aztán a szlovén Diego de Brea rendezésében a nagyjából egyórás darab váratlanul intenzív élményt nyújt. A három szereplő, Spilák Lajos, Nagypál Gábor és Lovas Dániel humoros, aprólékos gesztusaikkal, mozdulataikkal teszik ma is élvezhetővé az egykori szatírát.
Spilák Lajos, Nagypál Gábor és Lovas Dániel – az anyós, az amorózó és a primadonna (Fotó: Vass László)
„Kívülről pont olyan könnyűnek néz ki mindez, mint a labdát dobáló artista, csakhogy neki is hat évébe telt, hogy négy labdáról ötig eljusson, és nekünk is elég szokatlan, nehéz volt a próbafolyamat – mondja a darabban az amorózó férjet játszó Nagypál Gábor. – Maga a burleszk műfaj iszonyú pontos forgatókönyvet igényel, minden mozdulatnak, gesztusnak meg kell, hogy legyen a pontos oka, indoka. Minden jelenetnek van forgatókönyve, volt, hogy hangzó szövegekkel próbáltunk. Néha vissza kellett nyúlni a nyelvhez, kipróbálni, aztán gyorsan elfelejteni.”
Makai Szabolcs, a Talentis Agro vezérigazgatója szerint digitalizációs megoldásokkal tudunk felzárkózni Európához, és ebben ők az igazi szakértőnek számítanak. A vállalatcsoport Magyarország legnagyobb élelmiszer- és takarmányalapanyag-gyártóvá szeretne válni a korszerű technológiák és a digitális megoldások alkalmazásával.
Hogy lesz valakiből nemzetközi agrárszakember?
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kihelyezett karán kezdtem el tanulmányaimat, később minisztériumi ösztöndíjjal kerültem az Egyesült Államokba. A világ legnagyobb agrárcégénél, az amerikai Cargillnál több regionális pozíciót töltöttem be, voltam elnök-vezérigazgatója a gabona és olajosmag, később a takarmány üzletágnak, részt vettem a vállalatcsoport globális és regionális stratégiájának kialakításában is. Kereskedőnek és marketingszakembernek tartom magam, ugyanakkor szerelmem az agrárium.
Mekkora kihívást jelentenek a mai modern táplálkozási elvárások a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban?
Az életszínvonal emelkedése szerte a világon számos változást hozott mindennapi életünkben, többek között azt is, hogy minőségibb táplálékra, élelmiszeralapanyagra van ma egyre inkább igény – különösen igaz ez Európára. A változó piaci körülmények és növekvő elvárások szükségképpen járnak növekvő fejlesztési igényekkel, így a jövőbeni sikereket a felkészültség, szakmaiság és az innováció határozza meg.
Mi a Talentis Agro fő küldetése?
Hazánknak hatékonyságban utol kell érnie Európát. Abban kell tudnunk sokat fejlődni, hogy adott hektár termőföldből minél többet hozzunk ki. Ehhez leginkább fejlesztések kellenek, korszerűsítés, digitalizáció. A Mészáros Csoporthoz tartozó Talentis Agro ma az országszerte megtalálható mezőgazdasági cégeit tömöríti holdingba Magyarországon. Célunk, hogy innovatív megoldásokat vezessünk be a növénytermesztésbe és állattenyésztésbe, s így minőségi élelmiszer-alapanyaghoz jussanak vásárlóink. Három fő stratégiai ágazatban fejlesztünk leginkább: növénytermesztés, tejelő szarvasmarha és árutojás termelés. A vállalatcsoport Magyarország legnagyobb élelmiszer- és takarmányalapanyag-gyártóvá kíván válni, és korszerű technológiák és digitalizációs megoldások révén szerezne vezető pozíciót.
Melyek azok az innovatív ötletek, amelyek Önöknél a gyakorlatban is megvalósulnak a növénytermesztésben és az állattartásban?
Sokan beszélnek precíziós növénytermesztésről, ugyanakkor ma még valójában kevesen csinálják jól. Mi a legmodernebb John Deere gépekkel dolgozunk, és sokat fordítunk szakembereink képzésére is. Emellett nemrég vezettük be új vállalatirányítási rendszerünket is. Mivel az alternatív tyúktartás és az így termelt tojások iránti igény megnőtt az elmúlt években, nemrég vállalatcsoportunk is vásárolt egy mélyalmos telepet, ezzel bővítettük portfóliónkat. Mi alapanyagot gyártunk és a hangsúlyt a minőségre helyezzük: a jó minőségű termékek alapja ugyanis a jó minőségű alapanyag.
Hogyan tudja biztosítani, illetve növelni hatékonyságát a Holding?
A méretgazdaságos működés sokat segít, de ez önmagában nem lenne elég. Fontos, hogy vállalataink egymással való együttműködését fejlesszük, illetve digitális megoldásokkal segítsük az amúgy klasszikus tevékenységeinket. Emellett nagyon hiszünk az integrációban. Egy jól érzékelhető generációváltás zajlik épp az agráriumban: az eddig aktív gazdák maholnap nyugdíjasok lesznek, a termőföldek pedig keresik új művelőjüket. Egy nagyobb traktor ma nem csak a teljesítménye miatt fontos, hanem gazdaságosabb és kevesebb emberi munkaerőt is igényel – vagyis modern gépparkkal kompenzáljuk a munkaerőhiányt és oldjuk meg a hatékonyságnövekedést. Ebben van a jövő.
Nagy Zsófia egy rosszul kitöltött felvételinek köszönhetően fordult a bazsalikom, a tárkony és a majoránna felé. A kertészmérnök egy ideig másoknak termesztett, de megunta a fűszergyárak árlenyomását, és saját márkát alapított.
