A bődületes biznisszé vált top futballból Gulácsi Péter kiszedné, amit ki lehet – az európai foci krémjéhez tartozó edzők mind azt emelték ki róla a Forbesnak, hogy mindig tanulni akart, ezért jutott oda, ahol most tart. Az, hogy egy élcsapat első számú kapusa lett, ott dőlt el, ahol a jövő futballja is el fog: fejben.
Gulácsi Péter megérkezett Salzburg mellé, a Red Bull energiaital-gyártó konszern Forma–1-es istállójának tesztcentrumába. Klubja, a Liverpool háromnapos próbajátékra engedte el, most mégsem kellett átöltöznie. Egy számítógép előtt ült, és néha megnyomott egy gombot. Feszülten figyelt, a feladatra koncentrált. Hét darab háromszögről adtak be neki képeket, akkor kellett megnyomni a gombot, ha olyan képet kapott, ahol a hétből három háromszög csúcsa felfele áll.
A direkt erre a célra kifejlesztett szoftver gondosan mérte a reakcióidőt és a pontosságot – 40 percen át csak ezt kellett csinálnia. Ezenkívül még jó pár feladatot meg kellett oldania. Gulácsi eredményeit látva Hans Leitert, a Red Bull labdarúgófranchise akkori kapuskoordinátora, aki a tesztszoftver szellemi atyja is volt egyben, erősen hajlott rá, hogy meg kell szerezniük a magyart.
Leitert úgy gondolta, hogyha valaki eleve nem olyan jó abban, hogy egy zsúfolt közegben mintákat vegyen észre, akkor valószínűleg a játékosokkal megpakolt 16-oson belül sem fog jó döntéseket hozni egy beadást követően – vagy nem elég gyorsan. Olyan kapusokat keresett, akiknek a kognitív képességeire lehetett új automatizmusokat építeni.
Lengyel Zsuzsi könyvelőből lett ruhatervező, aztán átállt a táskákra. Most három gyerek mellett, a húga segítségével, Mumbaiból menedzseli vállalkozását.
„Sohasem gondolkodtunk azon, hogy külföldre költözzünk, főleg nem három gyerekkel, főleg nem Indiába” – meséli egy budapesti kávézóban a kéthetes karanténból frissen szabadult Lengyel Zsuzsi, a Lengyel Zsuzsi Design Kft. alapítója. „Március óta ki sem léptünk a házból, Mumbaiban már negyven–negyvenöt fok van. Felüdülés végre itthon lenni.”
Kérdés volt, hogy a kilencéves márka fenn tud-e maradni, amikor három éve a férje munkalehetőségének köszönhetően Zsuzsi hatezer kilométerre került a varrodától, ahol a táskák készülnek, s ezzel a viszonteladóitól és a vásárlóitól is. Galamb utcai üzletét az indulás előtt az utolsó pillanatban bezárta, de a márkát megtartotta a webshop. „Azonkívül, hogy én Indiában tervezek, minden munkafolyamat Magyarországon zajlik” – mondja a nyarakat itthonról végigdolgozó alapító a távműködtetésről.
Budapesten Zsuzsi húga tartja a frontot: beszerzi az olasz bőrt, megszervezi a csomagolást és a szállítást, tartja a kapcsolatot a két budapesti viszonteladóval. Egyikük üzlete a Várnegyedben nem élte túl az elmúlt hónapokat, ez pedig Zsuzsi táskáinak eladását is erősen megvágta. „Nyolcvanezer forintos táskát nem vesznek a karanténban, de ahogy újraindul az élet, folyamatosan rendelnek.”
Tavaly a két viszonteladóval és a netes rendelésekkel együtt háromszázat vittek el az egytől egyig színes, egyszerű geometriai formákat követő, feltűnő táskák törzsvásárlói. Van, aki már a tíz– tizedötödik darabját szerzi be, de olyan is akad, aki a már tíz éve jó strapabíró táskát hozza vissza második körös feltuningolásra, az apró alkatrészek cseréjére. A feltűnő és nőies megjelenés mellett cél a praktikusság is: egy-két pánt áthelyezésével a hátizsákok válltáskává alakíthatók.
Zsuzsi az egyetem utáni közgazdászállása mellett ruhákat tervezett, ikerfiai megszületése után váltott a táskákra. Szerinte a legtöbb fiatal magyar tervező azon csúszik el, hogy a saját órabérét nem számítja bele az önköltségbe, és ha az elején nem jól lövi be az árat, utána már nehéz a háromszorosára emelni. „Nagyon érzem annak az előnyét, hogy én nemcsak tervező, de közgazdász is vagyok, két nézőpont szerint állok hozzá a táskákhoz. Az új ötletek megszületésekor rögtön mérlegelek, megéri-e az új modellt piacra dobni.”
Idén két új projektet tervez. A vegán anyagokból készülő táskákat a vevői igények, a Mumbai legnagyobb szegénynegyedével való együttműködést a szükség ihlette. „Két négyzetkilométeren közel egymillió ember él, európai ember számára elképzelhetetlen, középkori körülmények közt.” Ha a vírus nem akadályozza meg, Zsuzsi a Dharavi negyedben lévő egyik kis varrodával közösen készít kollekciót, és a teljes bevételt az ott élő gyerekeknek ajánlja fel.
Lengyel Zsuzsi Design Kft.
Alapítás: 2011
Árbevétel (millió forint): 2018 14 2019 13
Adózott eredmény (millió forint): 2018 1,4 2019 1,5
Miközben az újhullámos balatoni strandbüfék körében egyre terjed a szépen tálalós eléttermesedés, a budapesti (de ott az első Covid-hullám óta még ki nem nyitott) Mák bisztró fordítva ült fel a trendre. Michelin-ajánlással a zsebében szalajtott egy food truckot a tóra a Nánási–Ördög házaspár kávézó-fröccsöző boltja mellé.
Kiran Mazumdar-Shaw sörfőzőmesternek tanult, 1978-ban mégis egy enzimtechnológiai cégnek lett társalapítója. Első irodája a garázsa volt, a Biocon ma már 4,4 milliárd dollárt ér, Mazumdar-Shaw pedig ezzel India leggazdagabb üzletasszonya lett. Idén ő nyerte az EY World Entrepreneur Of The Year díját, ennek apropóján exkluzív interjút adott a Forbes.hu-n.
A gyerekkönyvkiadás Magvetője, a gyerekkönyvesboltok Írók Boltja – így beszélnek a szakmában a Pagonyról. Tulajdonosai, három baráti házaspár először gyerekkönyvkiadónak álmodta meg, mégis mint gyerekkönyvesbolt nyitott meg 19 évvel ezelőtt a Pozsonyi úton. Később elkezdték kiadni Marék Veronika, Bartos Erika, Berg Judit, majd lényegében az összes menő kortárs hazai gyerekkönyvszerző mesekönyveit – némelyiket azóta is évi húszezer gyerek vagy szülő viszi haza. Mára milliárdos üzlet lett a Pagonyból, komoly bolthálózata van, és most ugyanezt játékokkal is eljátsszák a tulajok.
