Lassan nyolc évvel ezelőtt apuka és tinédzser fia arra jutottak, hogy mekkora menőség bankkártyázás helyett a kisebb tételeket egy karóra terminálhoz érintésével fizetni a boltban, gyorsétteremben. Nem sokkal korábban indult el az érintéses fizetés Magyarországon, és már meg is érkezett a piacra a Takarékbank paypassos karórája, azt mondták, kell a fiúnak egy ilyen. Elmentek egy fiókba, elmondták, miért jöttek, majd mivel senki sem tudta, hogy lenne ilyen termék, megmutatták az erről szóló információkat. Nagy nehezen kerítettek egy ügyintézőt, aki hallott már az óráról, másfél óra papírtöltögetés után ki is nyílt a számla, meg lett rendelve az óra a fiúnak.
Miután megjött, működött is egy darabig, a haverok el voltak kápráztatva a KFC-ben, de aztán egyre bosszantóbb lett, hogy gyakran kellett utánamászkálni. Amikor a netbank leblokkolt rossz kód megadása miatt, az óra is használhatatlan lett, ügyintézni pedig csak személyesen, a bankba beügetve és borzasztó körülményesen lehetett. A fiú másfél év után azt mondta, elege van. Sajnálta kicsit visszaadni az órát, de amikor a fiókban a számla megszüntetéséhez elétettek egy üres A/4-est, hogy írjon saját szavaival egy kérvényt erről, már biztosan tudta, hogy jól döntött. Kicsit nagy volt a kontraszt a formabontó high-tech termék és a szolgáltató általános kőkorszaki infrastruktúrája és ügyfélkezelése között.
A paypassos óra persze csak egy érdekes kitérő volt az érintéses mobilfizetés magyarországi fejlődésében, de már több évvel korábban is rendelkezésre álltak azok a technológiák, amelyekkel a bankkártya beköltözhetett a mobiltelefonba. Aztán miután az Apple letette a garast az NFC (near field communication nevű megoldás) mellett, nem volt kérdés, hogy ez a technológia lesz az alap.
Áttörni viszont eddig nem igazán tudott a mobilos fizetés, az emberek nagy többsége láthatóan teljesen elégedett azzal, hogy a bankkártyáját helyezi a terminálhoz. Több irány, több kísérlet volt az elmúlt tíz évben a mobilfizetés elterjesztésére, de csak az lett biztos, hogy a SIM-kártya-alapú megoldás, ami a három mobilszolgáltató részvételével hívta életre a Magyar Mobiltárca Szövetséget is, nem lett nyerő. Már biztos, hogy nincs szükség a mobilszolgáltatók részvételére, mert a Google és az Apple Mastercard-fejlesztésű rendszerei is a felhőben tárolják a fizetési adatokat.
A magyar bankok az elmúlt években eltérő stratégiát választottak mobiltárca-ügyben. Lehetett tudni, hogy lassan, de biztosan jönnek a nagy tech cégek a digitális pénztárcáikkal, de mivel az Apple-lel ellentétben a Google megnyitotta a platformját, azaz a bankok saját megoldást fejleszthettek az Androidra, a magyar pénzintézeteknek dönteniük kellett, megteszik-e ezt, vagy megvárják a Google fizetési megoldásának eljövetelét.
Elsőként a kimondottan digitális fókuszú Gránit Bank indította el androidos, az adatokat már nem SIM-en tároló, érintéses fizetésre is alkalmas megoldását e-banki alkalmazásának részeként még 2016-ban, majd következett az MKB mobiltárcaappja. Az OTP az igen sokféle szolgáltatás vásárlását biztosító Simple alkalmazást tette alkalmassá érintéses mobilfizetésre 2017-ben. A Simple különleges azért is, mert – ellentétben az összes többi banki megoldással – nem csak a saját bank kártyáit lehet benne mobilfizetésre használni, hanem egy virtuális kártyát beregisztrálhatnak bármely más bank ügyfelei is. Az első három után sorban a K&H, a Budapest Bank és az Erste hozott ki mobilfizetési megoldást, végül idén jött a Raiffeisen.
Magyarországra is úgy jön be a GooglePay, hogy nem csatlakozott hozzá egyetlen hazai bank se, viszont a több százezer magyar Revolut-, illetve Curve-felhasználó élni tud a lehetőséggel.
Közben tavaly májusban megérkezett Magyarországra az ApplePay. A Google stratégiájával szöges ellentétben ez zárt rendszer, a bankok kulcsrakészen kapják a fizetési megoldást az Apple-től, eldönthetik, csatlakoznak-e hozzá, vagy sem. Általában igen, a legtöbb magyar bank nem akart kimaradni, annak ellenére sem, hogy az Apple jutalékot szed le róluk a fizetési tranzakciók után. Az Apple ugyanis elég durván tolja felhasználóit a mobilfizetés irányába. Ma még sokkal több webshopban érhető el a világon az Apple fizetési megoldása, és sokkal nagyobb arányban használják a telefonjukat érintés nélküli mobilfizetésre is a boltokban az iPhone-tulajdonosok.
Érdemes a történetet megvizsgálni a Google, a magyar bankok és a felhasználók szemszögéből is. A keresőóriás abból él, hogy adatokat gyűjt, mindent tud a felhasználóiról, és próbál az élet minden területén kikerülhetetlenné válni. A fő prioritás náluk mindig is az volt, hogy a rengeteg szolgáltatásuk kiválóan és megbízhatóan működjön, ezeket minél jobban integrálják úgy, hogy az ügyfélélmény is egyre jobb. Ma már természetes a felhasználónak, hogy a Gmail-fiókba megérkező repülőjegy-visszaigazolás alapján beteszi a rendszer a közelgő utazását a naptárba, de persze finomításra mindig van tér, például a törölt járatokat még nem tudja eltüntetni, pedig erről is jön e-mail.
A Google-nál is régóta külön csapat dolgozik fizetési megoldásukon, de jó darabig nem volt komoly hangsúly ezen a fejlesztési irányon. Ez változott meg az elmúlt években, valószínűleg azért is, mert az Apple előnye nőtt, és több más szereplő is ráfeküdt a paymentszolgáltatásra. Két évvel ezelőtt egyesítette különböző fizetési rendszereit a GooglePay név alatt, de ma még a Samsung megoldását is jóval többen használják. Az előrejelzések szerint ez már idén átfordulhat, de az ApplePay befogásához azért sok év kellhet.
Az új fizetési lehetőségek bevezetéséhez persze banki partnerek kellenek, ahhoz, hogy az ügyfelek bankkártyaként érinthessék fizetéskor a mobiljukat, nekik is fejleszteniük kell. Nem véletlen, hogy a gyorsan növekvő fintech cégek, neobankok lettek most elsősorban a Google partnerei. Magyarországra is úgy jön be a GooglePay, hogy nem csatlakozott hozzá egyetlen hazai bank se, viszont a több százezer magyar Revolut-, illetve Curve-felhasználó élni tud a lehetőséggel.
A magyar bankok nincsenek könnyű helyzetben. A technológiai fejlődés, a minél egyszerűbb ügyintézés iránti igény miatt azt már nemigen tehetik meg, hogy ne kínáljanak mobiltárcát, de hogy maradnak-e a sajátnál, vagy beengedik a Google-t, fontos kérdés. Eleve egyre nehezebb a digitalizálódó világban kis és közepes bankot működtetni. Ugyanazokat a rendszereket kell megvenni a fejlesztésekhez, mint a nagyoknak, a kibervédelmi kiadások is hasonlóak, vagyis egy ügyfélre vetítve a kicsiknél ezek sokkal magasabbak. A digitális fejlesztéseket állandóan csiszolni kell, ha ez teljesen saját megoldás, nyilván nagyobb költség. Ha viszont a Google rendszerére támaszkodik valaki, az több beszélgetőpartnerünk szerint is olyan, mintha a trójai falovat engedné be a bank.
Amíg a GooglePay csak egy fizetési megoldás, és magát a szolgáltatást a bank, a kártyatársaság és a Google együtt, a mai formában nyújtja, a Google viszonylag kevés adathoz jut hozzá, de a nyitott bankolás világában semmi akadálya, hogy pénzügyi szolgáltatóvá váljon, tett is ebbe az irányba lépéseket. Abba az irányba haladunk, hogy a felhasználók nem bankot választanak maguknak, hanem személyes pénzügyi asszisztenseket és fizetési megoldásokat, és ezekhez adják hozzá az igényeiknek leginkább megfelelő számlákat, kártyákat. Ez pedig azzal jár, hogy az eddiginél kevesebb hagyományos banki szolgáltatást vesznek igénybe.
A magyar bankok közül kettőnél látszik biztosnak, hogy megtartják és fejlesztik a saját megoldásukat. Az OTP – csoporton belüli fintech csapatával, az OTP Mobillal – kellően nagy és a Simple maga sem csak egy mobiltárca és app, hanem kapcsolódik hozzá egy jól működő online kártyaelfogadó megoldás, a SimplePay. A Gránit pedig digitális bank, az ilyen fejlesztésekre legfogékonyabb felhasználókra lő, ez adja az identitását. A többi magyar nagybanknál viszont érdekes lesz látni a reakciókat, amit többüknél az anyavállalati stratégia is befolyásol.
Ügyféloldalról a GooglePay érkezésekor az a helyzet, hogy a Fintechzone adatai szerint az iPhone-tulajdonosok 13 magyar banknál tudják érintéses fizetésre használni a telefonjukat, ennyi bank szerződött le az ApplePay-re. Az androidosok viszont magyar bank kártyáját továbbra sem tudják a GooglePay-jel használni, illetve csak áttételesen, például Curve kártya mögé beállítva. De ez is csak elmélet, mert sok magyar ügyfél nem tudja beregisztrálni a Curve appban a GooglePay-t, egyszerűen nem kínálja fel a rendszer a lehetőséget. Tapasztalatunk szerint ugyanez a Revoluttal simán működött, de a netes fórumokon többen jeleztek ezzel ellentétes élményeket.
Aki okosórával szeretne bankkártyaként fizetni, nem feltétlenül kell beszerezzen Apple Watchot. A Garmin fizetési rendszerével sem kompatibilis egyetlen magyar bank kártyája se, de a nálunk is népszerű Transferwise–Revolut–Curve-trió például leszerződött a GarminPay-jel is. Mivel a Curve mögé bárki beteheti a magyar kártyáját, végső soron simán lehet Garmin órát érintve akár magyar hitelkártyával fizetni. A Curve app tehát nem kínálta fel a GooglePay-csatlakozást, de a Garmin appban simán regisztrálni tudtuk a GarminPaybe a Curve kártyát. Végre apuka is okosórás fizetéssel vagánykodhat, nem csak a KFC-ben.
Persze a mobiltárcák használata, illetve az érintéses mobilfizetés felfutása nem azon múlik, hogy a néhány ezer überszofisztikált, nagyon digitális júzer mennyire használja ezt a szolgáltatást. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy tömegesen csak komoly kényelmi többlettel lehet megmozgatni a felhasználókat. Az érintéses kártyás fizetést például jól fogadták az emberek, de alapvetően nem ők döntöttek a bevezetéséről, hanem a bankok. Persze nem volt biztos, hogy merik-e csak érinteni kódmegadás nélkül a kártyát, de ez a gát hamar áttört.
Mobilfizetés-témakörben a legemlékezetesebb ugrás az volt Magyarországon, ahogy a pénzbedobós parkolásról gyorsan tömegek váltottak a mobilos, SMS-es fizetésre. De itt a pénzes automatához zarándokolással szemben nemcsak a készpénzmentesség volt óriási előny, hanem az is, hogy nem kellett előre megmondani a parkolás végét, nem büntettek halomra, ha csúsztunk néhány percet. Viszont hiába léteznek ma már rendkívül kényelmes appok is a parkolás kifizetésére, a nagy többség máig megmaradt a macerásabb sms-küldős megoldás mellett.
Mi húzhatja tehát jobban a kártyás fizetéstől a mobiloshoz az embereket? Ha az Apple-hez hasonlóan agresszívabb lesz a Google, az biztosan. Vonzó, hogy a fizikai elfogadóhelyeken túl a GooglePay megkönnyíti, leegyszerűsíti a fizetést a webshopokban is, és biztos, hogy egy csomó olyan új kényelmi funkció is jöhet vele még, amit a bankok mobiltárcái nem tudnak. De lehet, hogy a végső lökést maguk a bankok adják meg, amikor a virtuális kártyát, vele a mobilfizetést adják ingyen, alapból, és a fizikai kártyát kiegészítő, pénzes szolgáltatásként.
