A második kerülettől a szórványfalvakig országszerte adnak gyerekkoncerteket, sőt siketekkel és hallássérültekkel is megismertetik a zenét. Pellengérre állítják a klasszikus zenét övező hiedelmeket, sokszor formabontó repertoárjukat pedig streamingszolgáltatással teszik mindenkinek elérhetővé. Hámori Máté és az Óbudai Danubia Zenekar felelősségének érzi, hogy az embereket összekösse a művészet által.
Az egyik legnagyobb kortárs zeneszerző, Kurtág György maga kérte, hogy Fin de Partie (A játszma vége) című, első operájának magyarországi ősbemutatóját az Óbudai Danubia Zenekar (ÓDZ) játssza. A darab 2018-as külföldi ősbemutatóját, amit a milánói Scalában tartottak, Alexander Pereira, a Scala intendánsa az utóbbi ötven év legjelentősebb premierjének nevezte. A Scala művészeit az ÓDZ segítette a felkészülésben: a milánói premiert megelőző próbákat a Budapest Music Centerben (BMC) tartották, mert az akkor 93 éves Kurtág György már nem vállalta az olaszországi utazást.
Gőz László, a BMC alapító-igazgatója, akinek intézménye korábban és ma is helyet ad az ÓDZ-koncerteknek, együttműködésük csúcsának nevezte a próbafolyamatot. Kurtág György és az operát vezénylő világhírű Markus Stenz is elégedett volt a zenekarral, utóbbi „csillogó szemű fiatal gyerekeknek” nevezte a Danubia zenészeit, emlékszik vissza Gőz. Szerinte az ÓDZ zenészei „tehetségesek és jók”, a Kurtág-opera budapesti próbáin pedig kiderült, mennyire lelkesen tudnak játszani, és mennyit adnak hozzá a darabhoz.
Ezután nem is volt kérdés, hogy az opera magyarországi ősbemutatóját is ők játsszák: az idén áprilisra tervezett esemény a koronavírus miatt ugyan elmaradt, de Hámori Máté reményei szerint jövőre meg lehet tartani. Ha összejön, az zenetörténeti mérföldkő lesz.
Bár a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzete alapvetően stabil, ez az év több szempontból is nehéz volt a szektor számára. Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy nem szabad leállni a fejlesztésekkel, és ehhez most kiváló lehetőségek is adódnak az ügyfeleik számára.
Hogyan hatott a járványhelyzet az agráriumra?
Bár a mezőgazdaság és az élelmiszeripar idén is bizonyította, hogy válságállóbb, mint a többi ágazat, természetesen a járvány miatt, a gazdaság más területeihez hasonlóan, az agráriumban is nőtt a bizonytalanság. További problémákat jelentett az aszály, majd a nyári esőzések, a gyümölcstermesztésben a fagykár, az állattenyésztésben pedig a madárinfluenza és a sertéspestis.
Mindezek hatására óvatosabbak lettek a gazdák, az év első felében láthatóan visszaesett a beruházási és hitelfelvételi kedv, több fejlesztést és bővítést is elhalasztottak a piaci szereplők. Az év második felében már látjuk a hitelfelvételi kedv növekedését.
Milyen segítséget kaptak és kapnak az ágazati szereplők a kormánytól, és milyen hatásai voltak ezeknek?
Az átmeneti fizetési nehézségek áthidalására és a halogatott beruházások pénzügyi hátterének megteremtésére az agrárvállalkozások számára is új lehetőségeket teremtettek a gazdaságélénkítő programok keretében meghirdetett támogatott hitellehetőségek. Az OTP Bank elsők között tette elérhetővé a Növekedési Hitelprogram legfrissebb szakaszaként meghirdetett NHP Hajrá, majd a megújult Széchenyi Kártya Program konstrukcióit, amelyek a még mindig alacsony piaci kamatoknál is olcsóbb finanszírozást tettek lehetővé az állami támogatással.
A jegybanki NHP Hajrának április 20-ai indulása óta a hitelintézetek csaknem 14 ezer vállalkozással kötöttek hitel- vagy lízingszerződést, amelyek összértéke meghaladta a 930 milliárd forintot. A mezőgazdasági társaságok – ágazatok szerinti bontásban a harmadikként – ebből több mint 100 milliárd forintot igényeltek. Emellett igen népszerűek a megújult Széchenyi Kártya Program konstrukciói is, amelyek közül az Agrár Széchenyi Kártya Plusz igényléseinek száma emelkedik ki, kamatmentes folyószámlahitelt biztosítva a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások számára. Tapasztalataink szerint jelenleg leginkább a forgóeszköz-finanszírozási lehetőségek keresettek, de egyre többen érdeklődnek ismét a beruházási konstrukciók iránt.
Érdemes lehet fejlesztésekben is gondolkodni ilyen bizonytalan időkben?
Szerintem ébernek kell lenni és fejleszteni, mind az ügyfelek, mind a finanszírozó oldaláról. Változni kell. Elemi érdeke az ügyfeleknek, hogy elinduljanak a digitalizáció és a robotizáció irányába, hiszen a munkaerő óriási kincs, de ha nincs, az bizony nagy problémát jelent. Mindenképpen a hatékonyságot kell növelni, akár ilyen formában, akár az energiahatékonyság javításával, megújuló energiák hasznosításával, korszerű növénytermesztési technológiák és megfelelő állati genetika alkalmazásával.
Mit nyújt ügyfeleinek az OTP Agrár, miért önöket érdemes megkeresni?
Mi az OTP Agrárnál mindig arra törekszünk, hogy minden partnerünk számára megtaláljuk a legmegfelelőbb pénzügyi megoldást, akár az állami támogatások becsatornázásával, emellett viszont egy olyan üzleti modellt próbálunk kialakítani, ami túlmutat a normál banki műveleteken. Együtt kell gondolkodnunk az ügyfelekkel, folyamatosan információval kell őket ellátnunk, és nem csak a finanszírozásról, hanem a pályázati lehetőségekről is. A vállalkozások helyzetét, terveit és környezeti lehetőségeit közösen értékelve, átfogó megoldásokat nyújtunk a céljaik eléréséhez, mint a pályázatírás, pályázatmenedzsment, biztosításközvetítés. Nem elég csak egy szeletet adni a tortából. Mindezzel az ügyfelek rengeteg időt takaríthatnak meg. Emellett az OTP Csoport régiós szerepéből fakadóan megvan az az előnyünk is, hogy határokon átívelő szolgáltatásokat is tudunk biztosítani az ügyfeleink részére, illetve a külföldi terjeszkedést is segíthetjük számukra.
Mit vár a jövő évtől?
Az agráriumban várhatóan jövőre tovább nő a hitelkihelyezés. Ennek okaiként a Vidékfejlesztési Program most lezáruló (vagy még nyitott) pályázataihoz kapcsolódó finanszírozási igény, másrészt a rendkívül kedvező finanszírozási konstrukciók láthatók. Mások mellett feladatot jelent az ágazat számára az uniós közös agrárpolitika első átmeneti évében a specialitások kezelése, ám mindenkit arra bíztatok, hogy ragadja meg a lehetőségeket, és ruházzon be a jövőbe, modernizálja üzemét, használja ki a jelenlegi kedvező finanszírozási lehetőségeket, változzon, hogy változtathasson!
Széll Tamás és Szulló Szabina a modern magyar gasztronómia két meghatározó alakja. Olyan sikereket értek el, amilyeneket a hazai séfek közül korábban még senki: megnyerték a Bocuse d’Or európai döntőjét, két étteremmel kaptak Michelin-csillagot, az egyiket mindössze nyolc hónappal a nyitás után. Merész húzásokért sem mennek a szomszéd konyhába, étlapra tették a rakott krumplit, csillagos séfekként egy piacon nyitottak bisztrót – de közben azt sem felejtik el, hogy az étterem elsősorban üzlet, nem pedig művészet. A gasztrokádárizmus töltött-rántott időszakába születtek, és sokat tettek azért, hogy ma már ne erről legyen ismert a magyar konyha.
Bajorországi falvakat idéző sörfőzde, osztrák hüttéket simán verő étterem, természetes borokat adó szőlőtőkék, rendezett házak és szép kilátás. Óbudáról negyedóra sincs vonattal, megér egy hosszabb kirándulást.
Kevés étterem van Vas megyében, amelyiknek nem az a legfőbb ismertetőjegye, hogy dödöllébe vagy vasi pecsenyébe akarja fullasztani a vendéget. Van viszont egy, amelyikért az ország másik feléből is sokan elautóznak. A helyi értékekre – kézművességre, termelőkre, alapanyagokra és hagyományokra – felépült Pajta lényegében úgy lett a magyar vidék egyik legelismertebb vendéglátóhelye, hogy nem volt megtervezve, tulajdonosai tapasztalat nélkül vágtak bele, és soha nem hirdették.
