A Pappas Auto ezekben a hetekben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A jubileum alkalmából Peter Pixner, a Pappas Holding ügyvezetője, valamint Pais József és Benedikt Margreiter, a Pappas Auto Magyarország Kft. ügyvezető igazgatói értékelik az elmúlt három évtized eredményeit.
„A Pappas Auto magyarországi története 1990-re nyúlik vissza, hiszen ekkor vált a Mercedes-Benz felhatalmazott importőrévé, illetve kiskereskedőjévé hazánkban. Létrejött a márkakereskedői hálózat, megindult a csillagos márka értékesítése. 2005-ben a vállalat neve Mercedes-Benz Auto Magyarországról Pappas Auto Magyarország Kft.-re változott. Ezzel megszűnt az importőri szerepvállalás, klasszikus kereskedővé váltunk” – foglalja össze az első évek történését Pais József.
A 2008-as gazdasági világválság az autóiparra és kereskedelemre is rányomta a bélyegét. A Pappas Auto mindezt kiváló eredményt elérve tudhatja maga mögött: miközben bővítette márkaportfólióját, kiépítette kiskereskedelmi hálózatát is. 2006-tól a Kia, 2010-től az FCA modelljei, valamint a DAF és az IVECO csatlakoztak a Pappas Auto márkaportfóliójához. Az évek alatt új márkakereskedések jöttek létre Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron, Debrecenben és Szigetszentmiklóson, Budapesten pedig már három helyen zajlik az új- és használtautó-értékesítés.
A három rangos tisztségviselő egyetért abban, hogy az elmúlt 30 évben mind itthon, mind az európai piacokon 360 fokos fordulatot vett az autóipar. „Az autópiac robbanásszerű növekedése folyamatos biztonsági és technológiai fejlesztéseket hozott. A vevői igények átalakultak, vásárlóink mára egyre tudatosabban keresik a lehető legjobb minőséget, melyre kereskedéseink azonnal reagáltak. Az elmúlt három évtized tehát folyamatos fejlődés volt a Pappas Auto nagy családja számára” – összegzi Benedikt Margreiter.
Szerző: Szendrői Gábor A Concorde MB Partners – a Concorde Értékpapír és az Oriens vállalatcsoport közös tranzakciós tanácsadó cége – most ősszel ünnepelte megszületésének ötödik évfordulóját. Az elmúlt öt évben 51 sikeresen lezárt tranzakció körül bábáskodtunk, talán érdemes megnézni, milyen trendek láthatók, milyen következtetések vonhatók le az 51 ügylet alapján a hazai piacról. A tranzakciók összértéke 1,2 milliárd euró […]
Szerző: Szendrői Gábor
A Concorde MB Partners – a Concorde Értékpapír és az Oriens vállalatcsoport közös tranzakciós tanácsadó cége – most ősszel ünnepelte megszületésének ötödik évfordulóját. Az elmúlt öt évben 51 sikeresen lezárt tranzakció körül bábáskodtunk, talán érdemes megnézni, milyen trendek láthatók, milyen következtetések vonhatók le az 51 ügylet alapján a hazai piacról.
A tranzakciók összértéke 1,2 milliárd euró volt. Ez nagyjából 23,5 millió eurós átlagértéket ad ügyletenként (bár részt vettünk egy kiugróan magas értékű tranzakcióban, enélkül tízmillió euró az átlagos érték). Az eloszlás nem egyenletes – a tranzakciók négyötöde a tízmillió euró alatti kategóriába tartozik. Ez persze nem meglepő: a hazai magántulajdonú szektort ismerők napi élménye, hogy minél kisebb egy vállalat, annál nehezebbnek látják a tulajdonosok a cégátörökítést, ami miatt az eladás válik az egyetlen reális útjukká.
Világosan látszik, hogy átlagosan 30 százalékos árazási különbség van a hazai-hazai tranzakciók és azok között az ügyletek között, amelyekben van egy külföldi fél.
Az elmúlt öt évben végrehajtott tranzakcióink kétharmadában az eladót képviseltük, jó közelítéssel tehát az ügyletek kétharmada eladói kezdeményezésű. Összesen hét esetben volt nemzetközi ügyfelünk, azaz vételi oldalon is többször képviseltünk hazai vevőt az ügyletek során. Ha reprezentatívnak tekinthető a minta, amiben dolgozunk, akkor ez azt mutatja, hogy csak az esetek 15 százalékában volt a vételi oldalon külföldi által indított tranzakció az országban. A többit hazai eladók vagy hazai vevők kezdeményezték. Ez a statisztika ellentmond az Innovációs és Technológiai Minisztérium érvelésének: az ITM az első veszélyhelyzet időszakában arra hivatkozva korlátozta egy rendelettel a külföldiek tulajdonvásárlását, hogy nagy számban jelenhetnek meg kéretlen külföldi vevők hazai céltársaságok háza táján.
Vállalati tranzakciókban a cégértékelés egy viszonylag egyszerű szorzás eredményeként jön létre: a vállalkozás operatív készpénztermelő képességét (EBITDA) szorozzuk meg az értékelési szorzószámmal. Az elmúlt öt évben az általunk kezelt ügyletekben ez a szorzószám átlagosan 6 körül volt. Átlagos tranzakció ugyanakkor sosincs, az értékelési szorzó sok mindentől függ.
Az egyik legfontosabb különbség, amit látunk, az az iparági jellemző szorzó. Az egészségügyben, a technológiai iparágban és az üzleti szolgáltatásokban 7–8-as, az élelmiszeriparban és a kiskereskedelemben 6–7-es, az ipari termelés, az energetika és az alapanyagok területén pedig 5-ös körüli átlagszorzók jellemzők.
Ehhez hasonló, 30 százalék körüli különbségeket látunk ugyanakkor másik két ismérv mentén is. Ha egy eladó cég iránt sikerül stratégiai vevő érdeklődését felkeltenünk, tipikusan átlagosan 30 százalékkal magasabb szorzót fizetnek. Megjegyeznénk persze, hogy jó is lenne, ha minden cégre lehetne stratégiai befektetőt találni; bár szerte a világban keresünk, sokszor az a gyakorlat, hogy ilyet nem lehet mindig találni. Illetve sokszor nem is szerencsés keresni, hiszen többször merül fel az eladókban az ellenséges felvásárlásoktól való jogos félelem, illetve az, hogy a versenytárs nem is a céget, hanem csak a piacot szeretné megszerezni, és így a gondosan felépített vállalkozás rövid úton megszűnne. Ilyenkor „fanyalodik” az eladó a nem stratégiai befektetőkre, akik adott esetben átlagosan alacsonyabb áron vásárolnak.
Az elmúlt öt év 51 tranzakciója alapján az is világosan látszik, hogy átlagosan 30 százalékos árazási különbség van a hazai-hazai tranzakciók és azok között az ügyletek között, amelyekben van egy külföldi fél. Ezzel bizonyítva látjuk azt az egyébként a Forbes idei listáinak hasábjain is közölt véleményünket, hogy ha korlátozzuk a külföldiek amúgy sem nagyon erős keresletét a hazai vállalkozások iránt, azzal nagyjából 30 százalékkal értékeljük le a hazai vállalkozásokat.
A szerző a Concorde MB Partners ügyvezető partnere, az IMAP igazgatósági tagja.
Ossza meg ismerőseivel:
Philip Morris Magyarország Kft.
2020 December Támogatói tartalom Philip Morris Magyarország Kft.
2020 végére eljutottunk oda, hogy a különböző üzleti szektorok és gazdasági ágazatok fejlődését – legyen szó autóiparról, energiaiparról, környezetvédelemről, gasztronómiáról vagy egy olyan hétköznapi szokásunkról, mint a dohányzás – az ártalomcsökkentés iránti társadalmi igény mozgatja.
Néhány mobilról irányítható kütyütől még nem lesz okos az otthonunk. De attól sem, ha minden rezdülését mesterséges intelligencia vezérli, és még egy fényforrás-cseréhez is szakembert kell hívnunk. A legokosabb otthont a mindennapi igényekhez könnyen igazítható okos megoldások rendszeréből lehet kialakítani – mondja Károlyi László, a villamos szerelvények piacán vezető Legrand magyarországi vezérigazgatója, aki szerint nem „az okosotthonból” kellene kiindulni, hanem abból, hogy milyen okos megoldásokkal tudom a legjobbat tenni magamnak és a lakóhelyemnek.
