A világon jelenleg számos kutatás folyik, amelyek egy jelentős része az ártalomcsökkentést tűzte ki célul. Az autóiparban például egyre több törekvés van a levegőt szennyező károsanyag-kibocsátás csökkentésére, és más iparágakban is megfigyelhetők hasonló tendenciák, elég csak a hőszivattyús vagy az elektromos fűtési rendszerekre gondolni. Hasonló törekvés zajlik egy egészen más területen, a dohányiparban is, ahol a füst jelenléte vet fel kérdéseket, nem indokolatlanul!

Köztudott, hogy a cigarettázás káros, és számos betegség kialakulásáért felelős. Ennek ellenére a világon több mint 1 milliárdan dohányoznak, hazánkban jelenleg több mint 2 millióan gyújtanak rá naponta. Dohányzás közben pedig nem csak a dohányos szervezetét érik a füstben lévő káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is. Egy szál cigaretta meggyújtását követően több ezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része a füsttel jut be a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy függőséget okoz, és komoly mellékhatásokkal járhat, ugyanakkor ma már a vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és az égés során keletkező füst az, amely a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért elsősorban felelős. 

Ártalomcsökkentés

A dohányzásról tehát tudjuk, hogy függőséghez vezet és komoly megbetegedések egész sorát okozza. Egyértelmű, hogy a kormányoknak továbbra is folytatniuk kell a megelőzéssel és leszoktatással kapcsolatos munkát, hogy azok az emberek, akik nem dohányoznak, azok ne is kezdjenek el dohányozni, és azok, akik már dohányoznak, ösztönözve legyenek arra, hogy minél előbb leszokjanak. Fontos emellett, hogy azok a felnőtt dohányzók, akik valamiért nem szoknak le, hiteles forrásból tájékozódjanak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről és a cigarettánál potenciálisan kevésbé káros alternatívákról. Az ártalomcsökkentés elvét ma már az élet számos területén alkalmazzuk – joggal adódik a kérdés, miért ne vennénk figyelembe akkor épp egy olyan káros és hétköznapi szokásunk kapcsán is, mint amilyen például a dohányzás? 

Egy fenntartható, füstmentes jövő olyan értékek mentén jöhet csak létre, amelyek hosszú távon a társadalom javát szolgálják. A fenntarthatóság kulcsa az átalakulás, mely a dohányzás világában csak úgy tud megvalósulni, ha a cigaretta a múlt részévé tud válni, és azok a dohányzó felnőttek, akik nem szoknak le, olyan alternatívák közül tudnak választani, amelyek tudományosan igazoltan kevesebb károsanyagot bocsátanak ki, így potenciálisan kevésbé ártalmasak a cigarettázás folytatásánál.

Ma már szakemberek, tudósok és mérnökök kutatják ezeket a technológiákat, bízva abban, hogy a cigarettákat már a közeljövőben teljesen felválthatják ezek a füstmentes alternatívák. Iparági előrejelzések szerint a cigarettaértékesítésnek számos országban akár 10-15 éven belül vége lehet.

Fontos tudni azonban, hogy ezek a technológiák sem kockázatmentesek, és nem leszokást segítő vagy helyettesítő eszközök. Dohányzás esetén ezért az ártalomcsökkentés legeredményesebb módja továbbra is a teljes leszokás, az ártalmakat pedig kizárólag úgy kerülhetjük el, ha teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.