Interjú Berta Lászlóval, a Zalaco Sütőipai Zrt. tulajdonos-vezérigazgatójával
A zalaegerszegi székhelyű Zalaco Sütőipari Zrt. idén ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. Mára jelentős növekedési célokkal néz a jövőbe, amelynek fontos állomásaként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjához is csatlakozott. A programban szerzett tapasztalataikról Berta Lászlót, a 2014-ben az Év Vállalkozója-díjjal is elismert tulajdonos-vezérigazgatót kérdeztük.
Miért döntöttek úgy, hogy részt vesznek a Növekedési Kötvényprogramban? Milyen előnyeit látták ennek más típusú forrásbevonáshoz képest?
Számos előnye van a programnak, amiért úgy döntöttünk, hogy részt veszünk benne. Az első és egyik legfontosabb a hosszútávú, tíz éves futamidő. A másik fontos szempont az volt, hogy a finanszírozás szabad felhasználású, és hogy a tízéves ciklus során többször is megforgatható a forrás. Emellett az is indokolta a Kötvényprogramhoz történő csatlakozásunkat, hogy terveink között szerepel a vállalatunk tőzsdei bevezetése. A járvány valószínűleg befolyásolja azt, hogy ez mikor fog megvalósulni, de a szándékaink és céljaink nem változtak. A Növekedési Kötvényprogram fontos lépése a folyamat elindulásának.
Hungarosaurus tormai Típus: Növényevő, páncélos dinoszaurusz A név eredete: Az első hazai dinoszauruszként Magyarország és az iharkúti lelőhely egyik megtalálója, Torma András után Felfedezése: 2000 A legtöbb páncélos dinoszaurusztól eltérően a Hungarosaurus szokatlanul filigrán felépítésű, és valószínűleg gyors mozgású állat volt. Négy lábon járt, testének hossza 4–4,5 méter lehetett, súlya 650 kg. Koponyája 36–40 cm hosszú, állkapcsában összesen […]
Hungarosaurus tormai Típus:Növényevő, páncélos dinoszaurusz A név eredete: Az első hazai dinoszauruszként Magyarország és az iharkúti lelőhely egyik megtalálója, Torma András után Felfedezése: 2000
A legtöbb páncélos dinoszaurusztól eltérően a Hungarosaurus szokatlanul filigrán felépítésű, és valószínűleg gyors mozgású állat volt. Négy lábon járt, testének hossza 4–4,5 méter lehetett, súlya 650 kg. Koponyája 36–40 cm hosszú, állkapcsában összesen több mint 80 fog ült, ezekkel kiválóan össze tudta aprítanai táplálékát. A nyakától a farka végéig több száz, különböző méretű és formájú páncélelem borította testét. Egyik különlegessége, hogy a legtöbb négy lábon járó dinoszaurusztól és a többi páncélos dinoszaurusztól is eltérően a mellső végtagjai ugyanolyan hosszúak voltak, mint a hátsók.
Pneumatoraptor fodori Típusa: Raptorszerű dinoszaurusz A név eredete: Pneumatizált csontokkal bíró rabló; Fodor Géza, az iharkúti bauxitbányák egykori üzemvezetője után Felfedezése: 2007
Ez volt valószínűleg az iharkúti fauna legkisebb ragadozó dinoszaurusza. Töredékes leletei alapján tudható, hogy nem érhette el egy kifejlett pulyka méretét sem. Testét a mai madarakhoz hasonlóan toll boríthatta, csontjait a tüdővel kapcsolatban álló légzsákocskák járták át. Lapított, késpengealakú fogai maximum egy centiméter magasak és recézettek voltak, a hús, a bőr és a vékonyabb csontok vágására kiválóan alkalmasak. Valószínűleg csapatokban vadásztak, és összehangolt támadással tudták leteríteni nagyobb áldozataikat.
Bakonydraco galaczi Típus: Repülő hüllő A név eredete: A Bakony sárkánya; Galácz András, az ELTE Őslénytani Tanszékének professzor emeritusa után Felfedezése: 2003
Ez a körülbelül 3,5–4 méter szárnyfesztávolságú repülő hüllő (Pterosauria) a dinoszauruszok egyik közeli rokoncsoportjának tagja. Kifejezetten gyakori lehetett az iharkúti folyóágak, tavak vidékén, bizonyos helyeken olyan nagy tömegben élhettek, mint egyes mai vízimadarak. Mellső végtagja által kifeszített bőrszárnya és szárnycsapások révén tudott aktívan repülni. A Bakony sárkányának állkapcsában nem voltak fogak, táplálékát a madarakéhoz hasonló, erőteljes szarukávával borított csőrszerű állkapcsával tudta megfogni, tépni. Változatosan étkezett, halakat, gyümölcsöket, dögöket fogyasztott.
Iharkutosuchus makadii Típusa: Őshüllő A név eredete: Iharkút krokodilja; Makádi László biológus, a kutatócsoport tagja után Felfedezése: 2004
Bár ma nem élnek Európa területén vadon krokodilok, a 85 millió évvel ezelőtti Bakonyban négy különböző fajuk is létezett. Ezek közül az egyik legjobban ismert, igazán különleges faj a maximum egy méter hosszú Iharkutosuchus makadii. A legtöbb krokodillal ellentétben táplálékát alaposan megrágta, mielőtt lenyelte volna. Ezt nagyméretű, lapos, apró kúpokat viselő őrlőfogai tették lehetővé, amelyek emiatt erőteljesen koptak. Minthogy azonban a többi hüllőhöz hasonlóan ennél az állatnál is állandó volt a fogváltás, a gyorsan lekopott fogakat újak váltották.
Ajkaceratops kozmai Típus: Növényevő galléros dinoszaurusz A név eredete: Ajka városa és Kozma Károly, az ajkai kőszénbányák nyugalmazott geológusa után Felfedezése: 2009
Négy lábon járó, növényevő dinoszaurusz volt, papagájcsőrszerű állkapoccsal. Csoportjának, a galléros vagy tülkös Ceratopsia dinoszauruszoknak az egyik legkisebb tagja lehetett, testhossza alig érte el az egy métert. Mint a legtöbb növényevő, feltehetően csordákban legelészett. Felfedezése fontos mérföldkő, annak első egyértelmű bizonyítéka, hogy a korábban csak Ázsiában és Észak-Amerikában élt Ceratopsiák Európa késő kréta szigetvilágát is benépesítették.
A tiny house mozgalom és az úgynevezett cabinporn az elmúlt évtizedben végigsöpört az ökotudatos életfilozófia táborán: mindenki cuki kis faházban akar minimalista életmódot folytatni. A kabinkultúráról szóló könyveket úgy veszik, mint a cukrot, és milliók követik a közösségi oldalakat. De ahogy az lenni szokott, a fényfüzérekkel feldíszített kis házakat és bennük sugárzó arcokat ábrázoló fotók csak az érem egyik oldalát mutatják be.
Minden gyereknek alapvető joga és kötelessége, hogy tanuljon, azonban vannak helyzetek, amikor ez mégsem valósulhat meg. A Kórházsuli Alapítvány önkéntes gimnazistái tananyagokat fejlesztenek kórházban fekvő vagy tartósan beteg gyerekeknek, persze pedagógusokkal együttműködve; a tudás átadásában egyetemisták segítenek.
A külföldi cégek részesedésszerzését megnehezítő kormányrendelet és a járvány okozta bizonytalanság egyszerre okozta a száz százalékban magyar kézben lévő legnagyobb cégek leértékelődését. Persze, az is sokat elmond a válságba került magyar gazdaságról, hogy a legnagyobb növekedésre a – továbbra is felvásárlásokkal hízó – Mészáros csoport volt képes. Idén először vizsgáltuk az elnyert közbeszerzéseket is, jól látszik, hogy az államtól szakmányban kapott megbízások nem garantálják az értéknövekedést. A tudástőke ugyanakkor minden körülmények között jó befektetésnek tűnik.
A digitális transzformáció a gazdaság bármely szektorában ma már nemcsak egy trend, egy egyszeri megoldandó projekt, hanem állandó elem az adott szervezet életében, ami egyúttal a vezetés, a munkavégzés és a kommunikáció szintjén is merőben új stílust igényel. A siker egyre inkább az emberi tényezőn múlik.
