„A mi filozófiánk a fenntarthatóságot képviseli. A globalizált világban egyre kevesebb a termőterület, egyre fontosabb, hogy az emberek azt fogyasszák, ami a közvetlen környezetükben megterem, ne azt, amit több ezer kilométerről importálnak. Ha itt megterem a kert végében a rebarbara, akkor azzal fogok főzni, és nem trópusi növényekkel. Vagy kimegyek az erdőbe vagy a házam mögé, és szedek egy kis mohát. Nagyon jó kis levest főzök belőle erdei gombával” – mondja Ana Roš. A világszerte ismert séf sosem járt szakácsiskolába, ma mégis több hónapra előre tele van az étterme. Mert autentikus.
Az emberiség történetének mindig szerves része volt a gyűjtögetés. Ennek eleinte evolúciós okai voltak, mára azonban a slow life mozgalom egyik szimbólumává vált. A vadonban gyűjtögetés egyre népszerűbb, és nem csupán az ingyen elérhető élelmiszer miatt, hanem mint szabadidős és fenntartható tevékenység is, a világ vezető éttermeinek pedig autenticitást ad.
Az angolul foragingnek nevezett aktivitásnak írott és íratlan szabályai is vannak. A legfontosabb: a lakóhely 10–50 kilométeres környezetétől nem illik messzebb menni, és fejenként két kilónál többet nem szabad hazavinni a terményekből. A különleges szerzemények feldolgozásának lehetséges módjai már külön könyvtárat érdemelnek.
Meredek sziklafalon kapaszkodunk fel, szaporán veszem a levegőt Miha Rustja nyomában. Átvágjuk magunkat a bozóton – most már értem, miért szakadt mindenhol a kabátja –, és megérkezünk a titkosnál is titkosabb erdei zugokba. Miha szinte megesket, hogy senkinek sem árulom el, hol jártunk. Biztos mozdulatokkal nyúl az avarba, ahonnan egy jólmegtermett vargánya vagy egy őzláb, vagy egy fekete trombitagomba kerül elő. Szlovénia északnyugati csücskében járunk. Az étterem a Kobaridból Olaszország felé vezető platánsor végén áll a smaragdzöld Soča folyó völgyében. Olaszul Isonzónak hívják a folyót, így hívták katonáink is, akik több mint száz éve keserves éveket töltöttek a völgyében reménytelen hadakozással. A hegyeken már ott a hósapka, de a völgyben még éledezik a természet. A gombák a júniusban két Michelin-csillaggal jutalmazott Hiša Franko konyhájára kerülnek.
Hungarosaurus tormai Típus: Növényevő, páncélos dinoszaurusz A név eredete: Az első hazai dinoszauruszként Magyarország és az iharkúti lelőhely egyik megtalálója, Torma András után Felfedezése: 2000 A legtöbb páncélos dinoszaurusztól eltérően a Hungarosaurus szokatlanul filigrán felépítésű, és valószínűleg gyors mozgású állat volt. Négy lábon járt, testének hossza 4–4,5 méter lehetett, súlya 650 kg. Koponyája 36–40 cm hosszú, állkapcsában összesen […]
Hungarosaurus tormai Típus:Növényevő, páncélos dinoszaurusz A név eredete: Az első hazai dinoszauruszként Magyarország és az iharkúti lelőhely egyik megtalálója, Torma András után Felfedezése: 2000
A legtöbb páncélos dinoszaurusztól eltérően a Hungarosaurus szokatlanul filigrán felépítésű, és valószínűleg gyors mozgású állat volt. Négy lábon járt, testének hossza 4–4,5 méter lehetett, súlya 650 kg. Koponyája 36–40 cm hosszú, állkapcsában összesen több mint 80 fog ült, ezekkel kiválóan össze tudta aprítanai táplálékát. A nyakától a farka végéig több száz, különböző méretű és formájú páncélelem borította testét. Egyik különlegessége, hogy a legtöbb négy lábon járó dinoszaurusztól és a többi páncélos dinoszaurusztól is eltérően a mellső végtagjai ugyanolyan hosszúak voltak, mint a hátsók.
Pneumatoraptor fodori Típusa: Raptorszerű dinoszaurusz A név eredete: Pneumatizált csontokkal bíró rabló; Fodor Géza, az iharkúti bauxitbányák egykori üzemvezetője után Felfedezése: 2007
Ez volt valószínűleg az iharkúti fauna legkisebb ragadozó dinoszaurusza. Töredékes leletei alapján tudható, hogy nem érhette el egy kifejlett pulyka méretét sem. Testét a mai madarakhoz hasonlóan toll boríthatta, csontjait a tüdővel kapcsolatban álló légzsákocskák járták át. Lapított, késpengealakú fogai maximum egy centiméter magasak és recézettek voltak, a hús, a bőr és a vékonyabb csontok vágására kiválóan alkalmasak. Valószínűleg csapatokban vadásztak, és összehangolt támadással tudták leteríteni nagyobb áldozataikat.
Bakonydraco galaczi Típus: Repülő hüllő A név eredete: A Bakony sárkánya; Galácz András, az ELTE Őslénytani Tanszékének professzor emeritusa után Felfedezése: 2003
Ez a körülbelül 3,5–4 méter szárnyfesztávolságú repülő hüllő (Pterosauria) a dinoszauruszok egyik közeli rokoncsoportjának tagja. Kifejezetten gyakori lehetett az iharkúti folyóágak, tavak vidékén, bizonyos helyeken olyan nagy tömegben élhettek, mint egyes mai vízimadarak. Mellső végtagja által kifeszített bőrszárnya és szárnycsapások révén tudott aktívan repülni. A Bakony sárkányának állkapcsában nem voltak fogak, táplálékát a madarakéhoz hasonló, erőteljes szarukávával borított csőrszerű állkapcsával tudta megfogni, tépni. Változatosan étkezett, halakat, gyümölcsöket, dögöket fogyasztott.
Iharkutosuchus makadii Típusa: Őshüllő A név eredete: Iharkút krokodilja; Makádi László biológus, a kutatócsoport tagja után Felfedezése: 2004
Bár ma nem élnek Európa területén vadon krokodilok, a 85 millió évvel ezelőtti Bakonyban négy különböző fajuk is létezett. Ezek közül az egyik legjobban ismert, igazán különleges faj a maximum egy méter hosszú Iharkutosuchus makadii. A legtöbb krokodillal ellentétben táplálékát alaposan megrágta, mielőtt lenyelte volna. Ezt nagyméretű, lapos, apró kúpokat viselő őrlőfogai tették lehetővé, amelyek emiatt erőteljesen koptak. Minthogy azonban a többi hüllőhöz hasonlóan ennél az állatnál is állandó volt a fogváltás, a gyorsan lekopott fogakat újak váltották.
Ajkaceratops kozmai Típus: Növényevő galléros dinoszaurusz A név eredete: Ajka városa és Kozma Károly, az ajkai kőszénbányák nyugalmazott geológusa után Felfedezése: 2009
Négy lábon járó, növényevő dinoszaurusz volt, papagájcsőrszerű állkapoccsal. Csoportjának, a galléros vagy tülkös Ceratopsia dinoszauruszoknak az egyik legkisebb tagja lehetett, testhossza alig érte el az egy métert. Mint a legtöbb növényevő, feltehetően csordákban legelészett. Felfedezése fontos mérföldkő, annak első egyértelmű bizonyítéka, hogy a korábban csak Ázsiában és Észak-Amerikában élt Ceratopsiák Európa késő kréta szigetvilágát is benépesítették.
Bár a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzete alapvetően stabil, ez az év több szempontból is nehéz volt a szektor számára. Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy nem szabad leállni a fejlesztésekkel, és ehhez most kiváló lehetőségek is adódnak az ügyfeleik számára.
Nem elsősorban üzleti orientációjú, hanem spirituális projekt, sok segítségből – ez a Hi Hekate. A páratlan szépségű, egyedi energiájú Káli-medence meditációs központjában mindenki elbújhat, hogy kibontsa magából, ami benne van, ami világra akar jönni. Sőt, elég pár óra Karsai Dina birtokán, és máris jönnek a libabőr meg a világmegváltó gondolatkezdemények.
A koronavírus-járvány tombolása közepette egy maroknyi befektető megtalálta az Amazon Achilles-sarkát, és megtanulta, hogyan kell a 21. században kereskedni. Win-win helyzet a befektetőknek és a fogyasztóknak, meg a munkavállalóknak is – Amerikában.