Az MKB Bank prémium digitális pénzintézetként a klasszikus értékek mentén, a bizalomra és ügyfélközpontúságra fókuszálva fejleszti digitális és prémium szolgáltatásait. A prémium értékkínálat megújításának részeként egy egyedülálló ügyfélélményt nyújtó terméket vezetnek be a magyar piacra, a metálkártyát. A kártyában pedig nem csak az egyedi, hogy fémből készül, hanem a szolgáltatáscsomag kialakításába most az ügyfelek is beleszólhatnak. Prémium ügyfélélményről, digitális szolgáltatásokról beszélgettünk az MKB Bank vezetőivel.
Prémium megoldások a digitális bankolásban az MKB-nál
A hazai bankszektorban 70 éve jelen lévő, a prémium, a lakossági és a privátbanki mellett erős vállalati ügyfélkörrel rendelkező MKB Bank olyan szolgáltatásokat és kompetenciákat fejleszt, amelyek egyszerre elégítik ki a digitális világ és a prémium szolgáltatások iránti igényeket.
A bank a prémium kiszolgálás továbbfejlesztésének egyik állomásaként novemberben két különleges fémkártyát jelentett be, az MKB World Elite Metal és az MKB Platinum Metal kártyát, amelyek piacra vezetése is az ügyfelek bevonásával történik majd. „A piacon eddig egyedülálló, álló dizájnnal rendelkező metálkártyával a mindennapi pénzügyeket szeretnénk prémium élménnyé tenni kiemelt ügyfeleink számára” – mondta el Ginzer Ildikó általános és üzleti vezérigazgató-helyettes. A különleges kártyára feliratkozó ügyfelek első kézből értesülhetnek a kártya fejlesztési állomásairól, illetve elsőként vehetik majd kézbe magát a kártyát is, sőt, visszajelzéseket is adhatnak a kártya piacra vezetése során a szolgáltatások kialakításához.
Néhány mobilról irányítható kütyütől még nem lesz okos az otthonunk. De attól sem, ha minden rezdülését mesterséges intelligencia vezérli, és még egy fényforrás-cseréhez is szakembert kell hívnunk. A legokosabb otthont a mindennapi igényekhez könnyen igazítható okos megoldások rendszeréből lehet kialakítani – mondja Károlyi László, a villamos szerelvények piacán vezető Legrand magyarországi vezérigazgatója, aki szerint nem „az okosotthonból” kellene kiindulni, hanem abból, hogy milyen okos megoldásokkal tudom a legjobbat tenni magamnak és a lakóhelyemnek.
Okosotthon. Egyrészt sok szó esik róla, a cikkekkel, globális techcégek és startupok innovációival tele a média. Másrészt Magyarország az okosotthonok eladásával, amely nagyjából
6 százaléka a teljes piaci volumennek, még a kelet-közép-európai átlagtól is elmarad kissé az ilyen megoldások elterjedtsége terén. A hazai okosotthon-bumm még várat magára, amit az is okozhat, hogy a fogalom még ma sincs a helyén a fejekben, valahol a Jetson család és a menő, de drága kényelmi luxus között van.
Az okosotthon lényegét nehéz a napi gyakorlat nyelvére lefordítani – véli Károlyi László, a Legrand Magyarország vezérigazgatója. Okosotthonról beszélünk, ha a lakásunk rendszerei automatizáltan és összehangoltan működtethetőek egy központi egységről, leginkább a mobilunk segítségével. Ez a gyakorlatban azonban nagyon sokféle dolgot jelenthet. Nincs egy egységes, kézhez kapott rendszer, mint egy autónál, hanem különböző gyártó és üzemeltető cégek eszközei, szoftverei egymással több-kevesebb kompatibilitásban fejlesztve működnek.
Az okosotthon megoldások piacára három felől érkeznek az eszközök és az innovációk. Az egyik irány a nagy, globális techcégeké, mint a Google vagy az Amazon, akik saját okoseszközöket fejlesztenek. Az ő céljuk, hogy a felhasználó életét behálózó rendszereikbe bekössék a felhasználó otthonát is – mondja Károlyi. A másik irány a rendszerintegrátoroké, akik olyan komplex megoldásokat ígérnek, amelyekben az otthon „felokosításán” túl az üzemeltetés kényelme és hatékonysága is benne van. A harmadik csoport az olyan szerelvénygyártóké, mint a Legrand, aki a több mint 100 éves tapasztalatból merítve készít az otthonok elektromos eszközeit vezérlő, szabályzó szerelvényeket, és a vevői visszajelzésekre építve váltja valóban működő megoldásokká az álmokat és igényeket.
A villamossági szerelvényeiről közismert Legrand is saját okoseszköz termékcsaládot fejleszt: kapcsolókat, aljzatokat, vezérlőmodulokat. A piaci terjeszkedéshez a cégcsoport 2018-ban felvásárolta a Netatmo okosotthon-startupot is.
Károlyi László, a Legrand Magyarország vezérigazgatója, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Kényelmes otthoni vezérelhetőség
Az okoseszközök piaca látványos fejlődést produkál világszerte, ahol az aktuális technológiai lépcsőfok már nem a nyaraló fűtésének 120 kilométerről való bekapcsolhatósága, hanem az öntanuló AI-rendszerek használata, amelyek még jobban optimalizálják az otthon működését és még kevesebb feladatot rónak a felhasználóra. Károlyi szerint ez azonban azzal a veszéllyel is jár, hogy a felhasználó egyre kevésbé lesz a ház ura: ha át kellene helyeznie egy villanykapcsolót, vagy megváltoztatná a megszokott rutint és át kell állítania az öntanulással beszabályozott hőfokot, azt már nem fogja tudni egy-két mozdulattal elintézni.
„Okosotthon helyett inkább okos funkciókban kellene gondolkozni” – mondja a vezérigazgató. Az alapvető igényekből kiindulni, és erre modulárisan építeni rá az okos megoldásokat, amik bármikor bővíthetőek, leválaszthatóak, ahelyett, hogy egy kompletten kiépített rendszert kellene rengeteg pénzért, sok munkával utólag szétszedni és átalakítani. Károlyi szerint az igazán okos otthon is lakva ismerszik meg: ahogy a mindennapok során alakul a tér- és eszköz használatunk, mert változnak a szokásaink, vagy csak rájövünk, hogy egy lámpa máshol lenne jobb, úgy kell az okos eszközöknek is ezt praktikusan lekövetnie, könnyű cseréléssel, bővítéssel, áthelyezéssel.
A Legrand a saját okoseszközeit ebben a szellemben fejleszti. Az appról irányítható központi vezérlőegységhez modulárisan csatlakoztathatóak az intelligens kapcsolók, fényvezérlők, kamerák, vagy a tech óriások intelligens kütyüi is, vezérlőegység méretétől függően akár egyidejűleg száz is. Károlyi szerint ezekkel az eszközökkel bármilyen szintig „felokosíthatjuk” a lakásunkat.
Elérhető technológiák
A Legrand-eszközöket egy villanyszerelő is telepíteni tudja. Az eszközöket úgy tervezik, hogy a hagyományos szerelvényekhez illeszkedjenek, könnyű legyen a bekötésük, vagy wifiről üzemeljenek, így kábelt se kell vésni hozzájuk a falba. Az okoseszközök telepítése ugyan több tudást igényel a villanyszerelőktől is, mint egy hagyományos elektromos hálózat kiépítése, de Károlyi László szerint ma már, ha felhívunk egy mestert, nagy eséllyel tudni fogja, hogy mi a dolga. A Legrand-termékeket forgalmazó villamossági szakáruházak pedig rendszerintegrátorok is – ha elromlana az eszköz, ők tudnak segíteni a megjavításában is.
„Egy drágább telefon árából, mondjuk 400 ezer forintból már csodákat lehet tenni” – mondja Károlyi László, aki szerint az alulról építkező, moduláris megoldás a zsebünknek is jobb, mint egy komplexen kiépített rendszer, amiért ennek a pénznek a sokszorosát is kifizethetjük, esetenként olyan funkciókra is, amelyekről a gyakorlatban kiderülhet, hogy nincs is rá szükségünk. Márpedig az okosotthon nem csak a kényelem és a biztonság fokozásáról szól, hanem a megfelelően kiválasztott megoldások általi takarékosabb és hatékonyabb üzemelésről is.
A magyar gazdasági sajtó bevett formulái közé tartoznak az „X-hez köthető társaság” vagy az „Y érdekköréhez sorolható cég” leírások, és ezek egyre cifrább változatai, úgy is mint „nevük elhallgatását kérő forrásaink szerint a háttérben Z alakja sejlik fel”, hogy a – jobb híján általunk is használt – „régi”, esetleg „kipróbált harcostárs” toposzt, mint a stróman romanticizált szinonimáját ki ne hagyjuk. […]
Bajorországi falvakat idéző sörfőzde, osztrák hüttéket simán verő étterem, természetes borokat adó szőlőtőkék, rendezett házak és szép kilátás. Óbudáról negyedóra sincs vonattal, megér egy hosszabb kirándulást.
Van, aki édesapjával ült először a gép elé, mást az iskolai informatika-szakkör (és nem a tanóra!) húzta be a szakmába. Valakit viszont leginkább a nagymamája inspirálja. Sokan jártak programozóiskolába, és vannak karrierváltók is. Kik a magyar programozónők? De ami talán ennél is fontosabb, és itt a bizonyíték rá: vannak magyar programozónők!
Hungarosaurus tormai Típus: Növényevő, páncélos dinoszaurusz A név eredete: Az első hazai dinoszauruszként Magyarország és az iharkúti lelőhely egyik megtalálója, Torma András után Felfedezése: 2000 A legtöbb páncélos dinoszaurusztól eltérően a Hungarosaurus szokatlanul filigrán felépítésű, és valószínűleg gyors mozgású állat volt. Négy lábon járt, testének hossza 4–4,5 méter lehetett, súlya 650 kg. Koponyája 36–40 cm hosszú, állkapcsában összesen […]
Széll Tamás és Szulló Szabina a modern magyar gasztronómia két meghatározó alakja. Olyan sikereket értek el, amilyeneket a hazai séfek közül korábban még senki: megnyerték a Bocuse d’Or európai döntőjét, két étteremmel kaptak Michelin-csillagot, az egyiket mindössze nyolc hónappal a nyitás után. Merész húzásokért sem mennek a szomszéd konyhába, étlapra tették a rakott krumplit, csillagos séfekként egy piacon nyitottak bisztrót – de közben azt sem felejtik el, hogy az étterem elsősorban üzlet, nem pedig művészet. A gasztrokádárizmus töltött-rántott időszakába születtek, és sokat tettek azért, hogy ma már ne erről legyen ismert a magyar konyha.
