Az MKB Bank prémium digitális pénzintézetként a klasszikus értékek mentén, a bizalomra és ügyfélközpontúságra fókuszálva fejleszti digitális és prémium szolgáltatásait. A prémium értékkínálat megújításának részeként egy egyedülálló ügyfélélményt nyújtó terméket vezetnek be a magyar piacra, a metálkártyát. A kártyában pedig nem csak az egyedi, hogy fémből készül, hanem a szolgáltatáscsomag kialakításába most az ügyfelek is beleszólhatnak. Prémium ügyfélélményről, digitális szolgáltatásokról beszélgettünk az MKB Bank vezetőivel.
Prémium megoldások a digitális bankolásban az MKB-nál
A hazai bankszektorban 70 éve jelen lévő, a prémium, a lakossági és a privátbanki mellett erős vállalati ügyfélkörrel rendelkező MKB Bank olyan szolgáltatásokat és kompetenciákat fejleszt, amelyek egyszerre elégítik ki a digitális világ és a prémium szolgáltatások iránti igényeket.
A bank a prémium kiszolgálás továbbfejlesztésének egyik állomásaként novemberben két különleges fémkártyát jelentett be, az MKB World Elite Metal és az MKB Platinum Metal kártyát, amelyek piacra vezetése is az ügyfelek bevonásával történik majd. „A piacon eddig egyedülálló, álló dizájnnal rendelkező metálkártyával a mindennapi pénzügyeket szeretnénk prémium élménnyé tenni kiemelt ügyfeleink számára” – mondta el Ginzer Ildikó általános és üzleti vezérigazgató-helyettes. A különleges kártyára feliratkozó ügyfelek első kézből értesülhetnek a kártya fejlesztési állomásairól, illetve elsőként vehetik majd kézbe magát a kártyát is, sőt, visszajelzéseket is adhatnak a kártya piacra vezetése során a szolgáltatások kialakításához.
Szulló Szabina és Széll Tamás őszinték. Nagyon félnek attól, hogy mi fog történni a következő fél évben. Hitel a nyakukban, és az üzleti tervet nem úgy állították össze, hogy az év harmadában, felében zárva lesznek. Pánikot vagy bizonytalanságot mégsem lehet rajtuk érezni, sem a címlapfotózáson, ahol találkozunk, sem Bagi László interjújában. Profik, tudják, mit miért csinálnak, fegyelmezettségből és […]
Szulló Szabina és Széll Tamás őszinték. Nagyon félnek attól, hogy mi fog történni a következő fél évben. Hitel a nyakukban, és az üzleti tervet nem úgy állították össze, hogy az év harmadában, felében zárva lesznek. Pánikot vagy bizonytalanságot mégsem lehet rajtuk érezni, sem a címlapfotózáson, ahol találkozunk, sem Bagi László interjújában. Profik, tudják, mit miért csinálnak, fegyelmezettségből és kitartásból élsportolókkal veszik fel a versenyt. Az ő mesterségükben (is) ez az alap, amivel a világszint közelébe lehet jutni. Ahhoz, hogy dobogóra is álljanak a nemzetközi versenyben, szükséges még, hogy beleengedjék magukat az alkotás örömébe, és a verejtékes alapok után a művészi részt is hozzá tudják tenni. Nekik ez is ment.
Vehetjük ezt karácsonyi üzenetnek is. A nekiveselkedésnek semmi értelme, ha a harmóniát elveszítjük a végére.
Most kitartásból, feszültségtűrésből és kreativitásból vizsgáznak, ahogy teszi ezt minden vállalkozó, akinek elvitte üzlete kisebb vagy nagyobb részét a vírusválság. És ha ez sikerül, már nincs kisebb feladatunk hátra, mint arra figyelni, hogy a lényeg se vesszen ki abból, amit csinálunk. Az ország vezető séfjei számára ez a harmónia, amit minden tányéron meg szeretnének teremteni. Vehetjük ezt karácsonyi üzenetnek is. Az ünnepi készülődés amúgy is sokszor stresszes, ideges (hát még idén), de az egész nekiveselkedésnek semmi értelme, ha a harmóniát elveszítjük a végére. A decemberi számunk a legvastagabb idén, 208 oldalon, három magazinban mutatjuk meg, hogy válság ide vagy oda, mi is tudjuk, hogy merre van előre. A séfek mellett a túloldalt, fejjel lefelé (ilyet se csináltunk még!) Bánlaki D. Stella elhozta az amerikai nyugati partról Edith Eva Egert, akinek könyvéből annyian merítettek erőt és nyertek inspirációt. Középen pedig, a Forbes Nextben mások mellett a magyar dinótojásról mesél Fekete Emesének Ősi Attila, az őslénytan legelszántabb magyar kutatója. Smejkál Péter (a különszám szerkesztője) létrehozta a „30 sikeres magyar 30 alatt” lista egyik különleges verzióját: 30 programozónő 30 alatt. Igaz, hogy kevés programozónő van, de igenis vannak, és példájuk inspiráló.
A forbesos keménymag mégis Magyar100 listánkat fogja értékelni leginkább. Érdemes elmélyülni a szócikkek és a vállalatértékelések adatai között, különleges áttekintést nyújt a magyar tulajdonú cégekről. Nem is lehet két nap alatt összerakni, Zsiborás Gergő és Bánáti Anna hónapokat dolgoztak rajta, ahogy teszi azt a listacsapat minden évben Gergő vezetésével. Az idei év átfogó témája a víruson kívül? Az állami beavatkozás növekvő mértéke, a szabadpiac és a verseny terének szűkülése. A szócikkekben mégsem ez köszön vissza, hanem a vállalkozói világ sokszínűsége és annak a bizonyítéka, hogy mennyi lehetőség és ötlet van a magyar gazdaságban.
Akár az esti kijárási tilalomban is meg lehet látni a lehetőséget. Úgy voltam vele, hogy ha már úgyis mindenki otthon van, érdemes egy Forbes Élő beszélgetést elindítani. Minden csütörtökön 17.30-kor 17 perc 30 másodpercig beszélgetek egy Forbes-arccal a Forbes Magyarország Facebook-csatornáján. Jó, hogy lassan vége van ennek az évnek, de 2021. január 1-jén sem lesz minden egy csapásra a régi. Szükségünk lesz a lendületre, amit ez az ünnepi szám vagy akár az élőzések nyújtanak.
*Akit mindez hidegen hagy, annak mondom a lényeget: a karácsonyi halleves Széll–Szulló-féle receptje a 30. oldalon van.
Tehetség, tervezés, tudatosság áll a társadalmi vállalkozások termékeinek hátterében. Amikor a dizájnos, ajándéknak is kiváló tárgyakat, élelmiszereket megvásároljuk tőlük, fogyatékkal élők vagy évekig kilátástalan munkahelyzetben tengődők fejlesztését, terápiáit, megélhetését is támogatjuk.
Széll Tamás és Szulló Szabina a modern magyar gasztronómia két meghatározó alakja. Olyan sikereket értek el, amilyeneket a hazai séfek közül korábban még senki: megnyerték a Bocuse d’Or európai döntőjét, két étteremmel kaptak Michelin-csillagot, az egyiket mindössze nyolc hónappal a nyitás után. Merész húzásokért sem mennek a szomszéd konyhába, étlapra tették a rakott krumplit, csillagos séfekként egy piacon nyitottak bisztrót – de közben azt sem felejtik el, hogy az étterem elsősorban üzlet, nem pedig művészet. A gasztrokádárizmus töltött-rántott időszakába születtek, és sokat tettek azért, hogy ma már ne erről legyen ismert a magyar konyha.
