Nem vagyunk iskola, nem akarunk büntetni vagy osztályozni

2019-ben egy édesanya kereste fel a Kórház­suli Alapítványt, hogy a csapat önkéntesei segítsék a tanulásban és a felépülésben balesetben lebénult gyermekét. A sportoló fiú életében a tragédia előtt nem volt fontos a tanulás. Balesete után eleinte a karját és a lábát sem tudta mozgatni, iskoláról szó sem lehetett. Édesanyja már a kórházi kezelés alatt felismerte, hogy fiának célok és társak kellenek a gyógyuláshoz. „Megjelentünk a kórházban azzal a céllal, hogy felkészítjük a fiút az érettségire” – mondja Tóthné Almássy Monika. A Kórházsuli vezetője az alapítvány működésének három éve alatt számos hasonló helyzetet élt át.

ADAKOZOL?
Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyar­országon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.


Az alapítvány szakemberei felvették a kapcsolatot a fiú gimnáziumával, és megszerveztek egy online találkozót a gyógyuló fiú és osztálytársai, tanárai között. „A betegség félelmet kelt, és nincsenek tanult eszközeink rá, hogyan tudunk jól segíteni. A fiú diáktársainak is ez volt az első alkalom, amikor végre választ kaphattak a betegséggel kapcsolatos kérdéseikre. Itt szembesültek társuk állapotával, átbeszéltük, hogyan tudnak támaszt nyújtani a tanulásban és a lelki megerősödésben. A végén odajött hozzám az egyik osztálytárs, akinek ugyan korábban nem volt szoros kapcsolata a fiúval, de felajánlotta, hogy szívesen felkészíti őt az etikaérettségire.”
Az érettségi vizsga a vártnál sokkal jobb eredménnyel sikerült, az egykor gyengébb tanuló szinte csak négyeseket kapott. A fiatalembernek, aki azóta már önállóan, kerekesszék nélkül közlekedik, a tanulás erőt és motivációt adott. Most ő nyújt támaszt egy hasonló balesetből gyógyuló fiatalnak. „Nehéz visszafogadni valakit, akiről sokáig nem hallunk, vagy félinformációink vannak róla. Az osztálytársak nem tudják, hogyan viselkedjenek, ezért ennek a folyamatnak a segítése is fontos” – mondja Monika.