Nem kell teljesen múzeum nélkül maradni akkor sem, ha bezárt az egész világ. Néhány – vállaltan szubjektíven szelektált – megoldás karanténban is megadja a kiállításélményt, és olyan is van, ami hosszabb távon is velünk maradhat.
Kicsiny Balázs: Időhúzás Modem, Debrecen / 46 perc Akár a Covid-helyzetre való utalás is lehetne a debreceni Modemben november közepén megnyílt kiállítás címe (nem az), aminek már a megnyitója is online volt. Mivel a tervek szerint áprilisig látogatható, még van rá esély, hogy fizikai közelségbe kerüljünk az egyik legizgalmasabb élő magyar művész munkáival, de egy virtuális tárlatvezetést addig is kaphatunk. A tárgyak között sétálva Bódi Kinga kurátor és Kicsiny Balázs beszélgetése segít értelmezni a szokatlan, inkább abszurd helyzetekbe dermedő, életnagyságú vagy annál is nagyobb figurák furcsa világát, harminc év művészetének irodalmi, művészettörténeti és filozófiai utalásait.
Matisse: Comme un roman Centre Pompidou, Párizs /13 perc Mint egy regény címmel eredetileg Henri Matisse születésének 150. évfordulójára tervezték azt a nagyszabású kiállítást, ami végül 151 évvel a 20. század egyik legnagyobb hatású francia festőjének születése után nyílt meg idén október 21-én a párizsi Pompidou Központban. Matisse emléke előtt 230 festménnyel, 70 dokumentummal és archív felvételekkel tiszteleg a múzeum, amely október 30-án egyébként bezárt, és december 1-jéig biztosan zárva is marad. Egy virtuális sétát így is tehetünk a kiállítás kurátorával, aki 13 perc alatt végigsétál a termeken, és – ahogy az élőben is lenni szokott – mesél az izgalmasabb képekről és a művész regényes életéről. A Pompidou nem törekedett kimondottan high tech megoldásra, de a tárlatvezetés (franciául, angol felirattal a múzeum honlapjáról) így is abszolút élvezhető, a művek pedig a képernyőn is csodálatosak.
Mercedes-Benz Múzeum, Stuttgart Élőben lehet csak igazán fantasztikus élmény a Mercedes-Benz kilencemeletes múzeuma, ami legalább annyi néznivalót ad az építészet iránt fogékonyaknak, mint az autózás rajongóinak. A Daimler-gyár mellett 2006-ban felépített majdnem ötven méter magas beton és üveg házat – egy elnyújtott stadionra vagy bizonyos szögből óceánjáró hajóra emlékeztető íves formájával, szoborszerű élményével és csigavonalban végigfutó spirális szerkezetével – a holland Ben van Berkel tervezte. 16 500 négyzetméteren körülbelül 160 autó van benne az 1886-ban szabadalmazott Patent Motorwagentől a Kecskeméten is gyártott példányokig, közöttük Diana hercegnő sokat bírált (értsd: nem brit) Mercedesével, egy pápamobillal, Forma–1-es gépekkel és utcára sosem került tanulmányautókkal. Mindezt történelmi kontextusba ágyazva, és elképesztő látványosan kiállítva. A 3D kiállítást annak is érdemes megnéznie, aki már szívesen gondolkozik, merre induljon, ha újra mehet.
A Futureal divatmárka története szerelmi sztorival kezdődött valamikor a 90-es években – jobban mondva valószínűleg kellett hozzá egy ilyen sztori is. Somodi Gyöngyvér és Birtalan Péter ebben az időben rakta le a ma 345 milliós árbevételt termelő cégcsoport alapjait – szakmai tapasztalat formájában.
Biztos, hogy meg volt írva – ez az első mondata Somodi Gyöngyvérnek, majd rögtön nosztalgiázni kezd. A Futureal (csak névrokona a nagy ingatlanfejlesztőnek) budaörsi boltjának irodájában ülünk, mellettünk egy állványon sorakoznak a következő kollekció mintadarabjai. Emiatt éppen csak elférünk, főleg miután Birtalan Péter, az ügyvezető, Gyöngyvér férje is befut.
„Bár Péter már a gimi első napján megtetszett – mondja Gyöngyvér –, sokáig csak barátság volt köztünk. Húszéves voltam, amikor többféle vargabetű után végre összejöttünk. Ez 1997-ben történt. Peti inspirált, hogy csináljunk egy ruhamárkát, mert úgy éreztük (a baráti körünkkel együtt), hogy egyszerű utcai viseletből nagy hiány van.” Kettőjük között Péter jött vállalkozó családból, és jól rajzolt, Gyöngyvér pedig – amellett, hogy rengeteg ötlete volt a divatról – üzleti képzést végzett. Ez segített eldönteni a kérdést. Belevágtak.
Miután felvették a kapcsolatot egy modellezővel, elkészítették életük első streetwear kollekcióját. Minikollekció volt, mindenből egy darab készült. Deszkás ismerősök segítségével kiakaszthatták a menőnek számító Kálvin téri US101 nevű boltban, ahol a deszkás cuccokon kívül többféle világmárkát tartottak, és olyan kiegészítőket (például napszemüvegeket), amiket akkoriban máshol nem igazán lehetett beszerezni.
„Reggel bevittük és délután már hívott a tulaj, hogy mindent megvettek, vihetjük az árut. De hát nekünk nincs több árunk – mondtam. – Akkor legyen – válaszolt. Így, lépésről lépésre kezdtünk el dolgozni. Streetwear, vagyis utcán hordható, hétköznapi ruhákat terveztünk. Már akkor is igényes, kidolgozottabb darabok voltak, talán csak színesebbek, mint manapság” – meséli Gyöngyvér.
„Ebben az időben pezsgett a hazai gyártás, az emberek szerettek volna divatosan öltözködni. Sorra alakultak a butikok, és a kiskereskedőknek árura volt szükségük” – ezt már Csaba Anna-Mária, a DivatMarketing szaklap kiadója és főszerkesztője mondja. A rendszerváltás után feldarabolódott cégek már nem szovjet exportra termeltek, hanem nyugatra bérgyártottak. A másik jellemző az volt, hogy a gyártók és a kiskereskedők elvesztették egymást, ezért is alakult ki a fővárosban, a VI. kerületben egy nagykeres butikvilág. A Szondi, a Szinyei Merse Pál utcában, a Podmaniczkyben egymást érték a nagykerek. Aki gyártott, annak szinte kötelező volt ide bekerülni, ha el is szerette volna adni az árut.
Bérgyártással tanulták meg a szakmát Gyöngyvér és Péter szívós és kitartó munkával a varráson kívül minden folyamatot elsajátított. Meglátták az üzleti lehetőséget a bérgyártásban, így átnyergeltek erre a területre, a saját márka a fiókban maradt. Egy csepeli és egy érdi műhelyben férfi és női felsőruházatot készítettek. Közben az éppen alakuló kisebb brandeket is támogatták az indulásban azzal, hogy szabásmintákat, modelleket adtak el nekik, vagy a gyártásban segédkeztek.
„Egyfajta inkubátorszerepünk volt ez a szakmai hátterünkkel, saját szabászatunkkal, modellező stúdiónkkal és ütőképes varrónőcsapatunkkal. A Retro, az Egoist és a Nanushka elindulásában is szerepünk volt” – mondja Gyöngyvér. A 2000-es évek elején már közel negyven varrónő dolgozott nekik. Olaszországi kapcsolataik jó pár évig sok munkát adtak nekik: a legnagyobb multinacionális cégeknek készítettek olyan nullszériás darabokat, amelyek alapján a disztribútorok a rendeléseket nemzetközi terepen felvették.
Aztán jött a törés: az olaszok keletebbre vitték a gyártást, bebukóban volt a magyar ipar. A saját márka megálmodása, megtervezése, elindítása ekkor vált aktuálissá. A házaspár újra hozott egy nagyon bátor és taktikus döntést. „2007-ben gondoltunk egyet, és mindent eladtunk: a varrodákat és a szabászatot is – mondja Péter. – Szusszantunk körülbelül két hetet, aztán úgy éreztük, eljött az idő, hogy az évekig dédelgetett márkánkat most teljes erőbedobással útjára indítsuk.”
Ahogy sokan mások, ők is a Szondi utcában találtak főhadiszállást. Akkoriban a Futureal egy húsz termékből álló sportkollekció volt utcai viseletnek is alkalmas darabokkal. Gyöngyvér és Péter szép lassan szélesítették a választékot. Ma már férfiruha- és kismamaruha-kollekciójuk is van, emellett kiegészítőket, órát, táskát is gyártanak, és nemsokára talán jön a Futureal cipő is.
Eleinte nekik is gondot jelentett, hogy nem ismerték annyira a márkát a kereskedők. 2010-ben a Futureal is fontos stratégiai döntést hozott: a budaörsi nagykereskedelmi Trend2 központban megnyitották legújabb kis- és nagykereskedésüket. „Ekkor kéthónaposak voltak az ikreink, emlékszem, betoltuk őket az leendő üzletbe és csak álltam, néztem Petit, hogy okés, de hogyan fogjuk ezt megcsinálni” – meséli Gyöngyvér.
Péter hozzáteszi: „Úgy is mondhatnám, hogy vettünk egy nagy levegőt, és húztunk még egyet a tizenkilencre.” Ezzel a lépéssel a márka életében először kettészakadt a gyártás és a kereskedelem, és elindult az igazi növekedés. A stílus mindig is letisztult, egyszerű volt. Inkább a szabással, a varrással adnak egy kis plusz rafinériát a darabokhoz, és az egyes kollekciók mindig variálhatók egymással. Gyöngyvér a kezdetektől az egyedüli tervezője a brandnek és sokat inspirálódik Olaszországban.
Tizenkétszeres növekedés A Futureal következő nagy dobása a franchise üzletek felépítése volt. A márkaboltok megjelenésével a cég hirtelen nagyot nőtt, 2013-ról 2014-re majdnem megháromszorozták az árbevételt, és az így folytatódott a későbbiekben is. Kezdetben szerződés sem volt, ma már komoly szabályoknak kell megfelelni, ha valaki franchise Futureal boltot akar nyitni. Gyöngyvér amellett, hogy még ma is másodmagával irányítja a céget, nem egyszer beáll a boltokba, vagy ha nem is elad, kérdez, és a tapasztalatokat sokszor be is építi a modellekbe.
„A nagy világmárkák, a fast fashion boltok miatt félve léptünk be a plázákba, de hamar kiderült, hogy alaptalan volt a félelem” – folytatja Péter. Tavaly a webshop is elindult – mivel egy ideje már gondolkodtak a külföldi terjeszkedésen (Szlovákiában már vannak forgalmazók), itt volt az ideje. Ma nyolc márkaboltjuk van, a legnagyobb a pesti Bajcsy-Zsilinszky úton, az Andrássy sarkán.
Mára mindkettőjük számára egyértelmű, hogy muszáj néhány területet kiadni a kezükből, mert a leterheltség hosszútávon az üzletmenetet veszélyeztetheti. Egy viszont biztos: a kreatív vonalat megtartják maguknak.
All4baby Kft. Alapítás: 2006 Árbevétel (millió forint): 2018 235,3 2019 230,8 Adózott eredmény (millió forint): 2018 12,1 2019 11,5 Két plázabeli boltjukra külön cégeket alapítottak: a Futureal Store Kft. tavaly 61,5 millió, míg a Trend Manager Kft. 52,9 millió forint árbevételt produkált. Forrás: Bisnode, cégközlés
Kordos László, az egyik legismertebb magyar őslénykutató kutatta az ipolytarnóci ősállatok lábnyomait, őslényeket fedezett fel, és sokáig vezette a világszinten jelentős Rudapithecus hungaricus feltárását is. Nemcsak kutat, hanem oktat is, ismeretterjesztő munkáját egy csillagképpel is elismerték.
Kitalált egy új műfajt, írt egy könyvet, egyedül felépített egy sikeres énmárkát, és közben még anya is lett. Kollár Anna nőket tanít arra, hogy forduljanak szeretettel önmagukhoz.
Az IMMOFINANZ folyamatosan fejlődő, az ügyfelek változó igényeit is követni képes irodakoncepciója, a myhive az egyedülálló szolgáltatások mellett a mostani helyzetben kiemelten fontos rugalmasságával is a piac előtt jár. Hamarosan egy újjávarázsolt irodatérben várják majd a bérlőket.
