A nagy bezárkózás előtti utolsó napon a Széll-Szulló-páros mindkét éttermében égtek a telefonvonalak. De ez nem zavart minket abban, hogy a békésszentandrási harcsapaprikásról
és a háromcsillagos dán séf gulyásleveséről beszélgessünk.
Az első interjúnál egy telt házas estére készülő étteremben, néhány nap múlva már egy vendégek nélkül működő helyen beszélgetünk. Hogyan készültök a következő időszakra? Széll Tamás: Most a világon nincs olyan közgazdász, aki fél évre vagy egy évre előre látna. Mi pedig szakácsok vagyunk.
Tartotok ettől az időszaktól? SZ. T.: Igen, nagyon. Úgy raktuk össze az egész koncepciónkat egy éve, hogy kétüzletes, két lábon álló vállalkozás, hatvan emberrel, akiknek mi munkát és fizetést adunk. Ez nagyon szépen elindult, működő modellé kezdett válni. Négy hónapunk volt ebbe belekóstolni, és utána összedőlt az egész. Komoly hitelállományunk van erre az üzletre, amit tíz év alatt ki kell tudnunk termelni. Szulló Szabina: Szerintem hamar vissza fog ez állni, ha lesz vakcina. SZ. T.: Ha ez fél éven belül történik, akkor nem megyünk tönkre. Ha utána, akkor igen. De valóban, az augusztus egész jó volt, szeptemberben már embereket akartunk fölvenni.
Mi az, ami ebből az időszakból megmarad veletek? SZ. T.: Az elvitel biztosan. Én régen elleneztem, mert kizökkent a szervizből, egyidőben kell elkészülnie az első, a második és a harmadik fogásnak is frissen. Degradáló is egy jól elkészített, míves ételhez. Lehet az egy pörkölt-galuska is, de az ötven perc múlva már nem olyan galuska lesz, mint amit kiraknék neked a tányérra a sercegő vajból. Nekem már az is egy elfajzott dolog, hogy pizzát házhoz rendelünk, holott rendszeresen tesszük mi is Szabinával. Gondolj csak bele. Hatszáz fokos a kemence, a pizza onnan kerül azonnal az asztalodra, hólyagosan, forrón. Ehelyett itt van egy kartondoboz, majd egy plasztik hőszigetelő láda, hogy míg hazaér, jól átgőzölődjön és elázzon. Ez minden ételre igaz.
Emlékszem, hétéves voltam, mikor az általános iskolában kitört a dinóláz. Minden bizonnyal nem az első és messze nem is az utolsó, ám akkoriban Steven Spielberg korszakalkotó filmje, a Jurassic Park is borzolta a kedélyeket. Néhány osztálytársam szinte eufórikus transzban égve mesélt a gyermekaggyal felfoghatatlanul grandiózus filmről, amire végül – hosszas unszolás után – engem is elvittek a szüleim. Nem ez […]
Emlékszem, hétéves voltam, mikor az általános iskolában kitört a dinóláz. Minden bizonnyal nem az első és messze nem is az utolsó, ám akkoriban Steven Spielberg korszakalkotó filmje, a Jurassic Park is borzolta a kedélyeket. Néhány osztálytársam szinte eufórikus transzban égve mesélt a gyermekaggyal felfoghatatlanul grandiózus filmről, amire végül – hosszas unszolás után – engem is elvittek a szüleim. Nem ez volt az első moziélményem, de messze a legmeghatározóbb: nem csupán a dinókba szerettem bele, a film csodája és a sci-fi mint műfaj is beette magát az elmémbe, mindörökre.
Mert hát a Jurassic Park tudományos fantasztikus a javából, méghozzá a megvalósíthatatlan kategóriából – sajnos vagy sem, egyelőre nem úgy tűnik, hogy lehetséges lenne feltámasztani a 65 millió éve kipusztult királyi faunát. Pedig, ha sikerülne, talán nemcsak a méltán híres Tyrannosaurus rex – a valóságban egyébként minden bizonnyal színes tollazat borította – valójára csodálkozhatnánk rá, hanem a kizárólag a Bakonyban feltárt dinoszauruszok csapatára is.
Ősi Attila paleontológus és geológus nálam korábban született, a Jurassic Park-jelenség idején már gimnazistaként rótta a Bakonyt, hogy különféle ősállatok maradványai után kutasson. Ahogy Fekete Emese címlapi portréjából kiderül, nem is a műanyag állatfigurák, hanem az egykor valóban élt ammoniteszek (ősi tengeri fejlábúak) vázai korbácsolták fel érdeklődését. Az eredmény egy világszinten egyedülálló leletegyüttes, benne sok-sok magyar kötődésű, de persze latin névvel illetett ősállat lett. Na, meg egy méltán híres, kicsiségében hatalmas dinoszaurusztojás – amiről a tojással kapcsolatos publikációkat is szerző Prondvai Edina közbenjárásával minden fontosabb tudnivalót elárulunk. Sőt arról is szó lesz, hol, milyen magyar ősállatok éltek, és ennek ellenére miért is nem érdemes kislapáttal nekiesni a hátsó kertnek.
Mert ha így teszünk, dinót aligha, de mamutot még találhatunk, ami Kordos László geológus, a rudabányai ősmajmok felfedezője és kutatója szerint nem biztos, hogy örömre ad okot – az orchideáknak bizonyára árt, ha hirtelen egy csapat paleontológus lepi el a kiskertet, hogy brutális eszköztárukkal nekiessenek a kőzeteknek. Erről, illetve a Rudapithecus hungaricus jelentőségéről Melis Dóra cikke árul el részleteket (sőt még nyakkendőviselési tippekre is futja benne).
De persze nem csupán az a fontos, mi volt a régmúltban, hanem az is, mi vár ránk a jövőben: az informatika fejlődésével előhozakodni közhely, mégis mintha sokan elfelejtenék, hogy a szoftverfejlesztő mint olyan, nem homogén szakember. A szakállas, kövér, szemüveges kocka sztereotípiájával már rég leszámolt a terület, utat engedve a programozónőknek. Erre nincs is jobb bizonyíték, mint a Forbes Next 30/30-as összeállítása, amiben a magazin hagyományai mentén legfeljebb harmincadik életévüket betöltött szoftverfejlesztő nőket mutatunk be. Van, akit a családja inspirált, mást a gimnázium vagy a barátok. Akármi legyen is a háttérben viszont, ezek az emberek sokat tesznek érte, hogy az informatika világából is kihaljanak a dinoszauruszok.
„A mi filozófiánk a fenntarthatóságot képviseli. A globalizált világban egyre kevesebb a termőterület, egyre fontosabb, hogy az emberek azt fogyasszák, ami a közvetlen környezetükben megterem, ne azt, amit több ezer kilométerről importálnak. Ha itt megterem a kert végében a rebarbara, akkor azzal fogok főzni, és nem trópusi növényekkel. Vagy kimegyek az erdőbe vagy a házam mögé, és szedek egy kis mohát. Nagyon jó kis levest főzök belőle erdei gombával” – mondja Ana Roš. A világszerte ismert séf sosem járt szakácsiskolába, ma mégis több hónapra előre tele van az étterme. Mert autentikus.
Évek óta szerettem volna kipróbálni a pancsakarmát, az ősi indiai gyógyászat, az ájurvéda sejtszintű tisztítókúráját. Az a lényege, hogy beindítja a szervezet természetes méregtelenítési folyamatait, és így a felhalmozódott toxikus anyagok a legkülönbözőbb irányokban távozhatnak. Mindig úgy képzeltem, hogy erre valahol Dél-Indiában kerül majd sor egy egzotikus jógaközpontban a tengerparton. A pandémia hatására egészen Siófokig jutottam, ahol a messze földön híres Calendula Klinikán orosz, ukrán és magyar orvosok, illetve indiai masszázsterapeuták és jógaoktatók ötvözik a nyugati modern orvoslást és a keleti tradicionális gyógyászatot, a lehető legmélyrehatóbb élmény reményében.
Kevés étterem van Vas megyében, amelyiknek nem az a legfőbb ismertetőjegye, hogy dödöllébe vagy vasi pecsenyébe akarja fullasztani a vendéget. Van viszont egy, amelyikért az ország másik feléből is sokan elautóznak. A helyi értékekre – kézművességre, termelőkre, alapanyagokra és hagyományokra – felépült Pajta lényegében úgy lett a magyar vidék egyik legelismertebb vendéglátóhelye, hogy nem volt megtervezve, tulajdonosai tapasztalat nélkül vágtak bele, és soha nem hirdették.
