Cristiano Ronaldo Instagramja sok szempontból nevezhető tipikus közösségimédia-fióknak. Azt leszámítva, hogy nem sokunknak van 225 millió követője, találunk rajta idilli családi fotókat, nyaralós képeket barátokkal, napszemüveges szelfiket, és természetesen a konditeremben pózolás sem hiányozhat a világ második legjobban kereső sportolójánál. Ez a követőszám viszont azt jelenti, hogy ő számít a világ egyik legértékesebb influenszerének, és személyes márkájának erősítése az őt […]
Cristiano Ronaldo Instagramja sok szempontból nevezhető tipikus közösségimédia-fióknak. Azt leszámítva, hogy nem sokunknak van 225 millió követője, találunk rajta idilli családi fotókat, nyaralós képeket barátokkal, napszemüveges szelfiket, és természetesen a konditeremben pózolás sem hiányozhat a világ második legjobban kereső sportolójánál. Ez a követőszám viszont azt jelenti, hogy ő számít a világ egyik legértékesebb influenszerének, és személyes márkájának erősítése az őt foglalkoztató kluboknak és a vele szerződésben álló cégeknek is üzleti sikereket jelent. Leigazolása után a Juventus közösségimédia-követőinek száma több mint húszmillióval ugrott meg. Noha nem ilyen mértékben – a magyar sportolók közül Dzsudzsák Balázs majd egymillió Instagram-követője a legtöbb –, de Magyarországon is megfigyelhető már a személyes márka jelentősége. A sportolók egyre inkább keresik a sporton túlmutató üzleti lehetőségeket, odafigyelnek a folyamatos rajongói interakcióra, illetve igyekeznek megalapozni a sportolói pályafutást követő időszakot is. A top 20 leggazdagabb futballklub árbevételének negyven százaléka reklámbevételekből származik (44 százalék közvetítési jogokból, 16 százalék a mérkőzésekhez kapcsolódó közvetlen összegekből). Ma már mind csapat-, mind egyéni szinten sokkal többről szól a márkaérték, mint kizárólag a pályán elért eredmények.
Egyre több sportoló vállal aktív szerepet tartalom-előállítóként is. A kluboknak termékértékesítéseik növeléséhez minél több, minél elkötelezettebb szurkolóra van szükségük. Ehhez kiváló eszköz a csapatok sztárjainak közösségi médiában felépített brandje, de az is megfigyelhető, hogy egyre több sportoló vállal aktív szerepet tartalom-előállítóként is. Jó példa erre a világ egyik legjobb kosárlabdázója, LeBron James. Az NBA-sztár SpringHill Entertainment nevű médiacége készített már filmet az HBO számára, televíziós show-t az NBC-nek, illetve Michael Jordan nyomdokain haladva ő lesz majd a főszereplője az 1996-os Zűr az űrben (Space Jam) című film 2021-es folytatásának is. Itthon is tapasztalunk hasonlót, hiszen gyakran találkozunk különböző tévéműsorokban, reklámokban a magyar sport ismert arcaival. Ezek a megjelenések is közelebb hozzák a sportolót a rajongóihoz, és segítik a személyes márkájának építését. A közösségi médiának köszönhetően pedig mi, akik követjük őket, úgy érezhetjük, hogy közeli kapcsolatban vagyunk velük, és együtt tudjuk átélni sikereiket és kudarcaikat. Az influenszerek mellett új technológiák is segítik a szurkolói elköteleződés növelését: az olyan megoldások, mint a virtuális és a kiterjesztett valóság (VR és AR) egészen elképesztő lehetőségeket kínálnak a sportklubok, sportolók számára. Ráadásul már most is vannak előremutató példák ezeknek a technológiáknak az alkalmazására. Az amerikai profi baseball-liga mobilapplikációjával lehetőség van arra, hogy a mobil kameráját egy játékosra irányítva plusz információkhoz jusson a néző, a VR-t pedig már foci- és kosárlabda-közvetítésekben is használták az előző években. Már jó pár éve jelen van, viszont idén minden eddiginél nagyobbat lépett előre a karantén ideje alatt az e-sport, aminek kiemelt szerepe van a fiatalabb, televíziót nem néző generáció elérésében. Nemcsak külföldön, hanem itthon is egyre több ismert klub indít e-sport-szakosztályt, növekszik a szervezett versenyek – és rajongók – száma is, egyre komolyabb bevételt generálva a profi játékosoknak. Eljött az idő, amikor már e-sportolókat is látni fogunk a hirdetők számára legértékesebb atléták között.
Pádár Péter (a szerző) a Deloitte sporttanácsadási üzletágának vezetője.
Amikor a videókazetta volt a menő, mindenki tőle vett, a DVD-forradalom elsöpörte, de a videójátékokra jókor érzett rá. Ma már drónokkal is üzletel. Nagy György üzleti karrierje az R-Go-tól Fenyő Jánoson át a Jóistenig.
1978. május elseje estéjét a 18 éves Gyuri a generációja számára meghatározó Tabánban töltötte. Az LGT lépett fel, a fiatal srácot lenyűgözte a koncert. Nem az ének vagy a szöveg ragadta el, hanem a technika. „Aki annak idején valamilyen módon a tekerentyűk mögé állt, már hangmérnöknek nevezte magát – mondja. – Magyarországon abban az időben tudomásom szerint egyetlen szó szerinti hangmérnök volt: az LGT Lobo becenevű tagja. Teljes áhítattal bámultuk, mit teker ide-oda, hogy ilyen jól szól!”
A technika iránti szerelemből később erős nemzetközi kapcsolatokra épülő üzlet lett. Pedig Nagy György nem kereskedőnek készült, a 70-es, 80-as évek könnyűzenei szcénájában szocializálódott. „Lőrincen próbáltunk egy LP nevű zenekarral, ő meg érdeklődött a technika iránt” – idézi fel 1981-es megismerkedésüket Holló József, az R-Go egykori billentyűse, Demjén Ferenc állandó zeneszerzője. „Egy darabig technikuskodott nekünk, segített, amit tudott.”
Nagy György jövőre kétszeres jubileumot ül: egyrészt betölti a hatvanat, másrészt első nagyobb vállalkozása, a Magnew Kft. éppen harmincéves lesz. Sokág ez a cég forgalmazta Magyarországon a legnagyobb független videójáték-kiadók termékeit, 2014-ig az Electronic Arts, 2020-ig az Activision Blizzard alkotásai rajta keresztül jutottak el a hazai boltok polcaira. World of Warcraft, FIFA, Call of Duty – dollármilliárdokat kóstáló franchise-ok ezek, csak a tavalyi Call of Duty: Modern Warfare című játék két hónap alatt egymilliárd dollár bevételt termelt. Jelenleg a Magnew a Playstation kiemelt értékesítési partnere, szoftvert (azaz játékokat) és hardvert (kontrollert, kamerát, VR-szemüveget) forgalmaz országszerte – és messze ez teszi ki az árbevétel legnagyobb hányadát.
„1982-ben építettük Kispesten a Little Green Men, LGM hangstúdiót, amit az R-Go tagjai alapítottak. Úgy épült, hogy gyűjtsünk tojáspapírt, rakjuk fel a falra, zsákvászonnal borítsuk be, és kész a hangstúdió” – meséli élénken György. Az LGM nemcsak azért volt inspiráló közeg, mert Szikora és barátai időről időre beugrottak dzsemmelgetni, hanem mert több meghatározó lemezt is ebben a stúdióban vettek fel.
A Magnew zuglói irodájában beszélgetünk, már a karantén után. A dolgozók két turnusban járnak be, a távolságot mi is tartjuk, az élet azonban lassan visszatér a régi kerékvágásba. A raktárral összekötött irodakomplexum a Nagy-birodalom másik két ékkövének, a drónforgalmazással foglalkozó Duplitecnek, valamint a DJI-drónok kiskereskedelmére fókuszáló Flymore Kft.-nek is központja. A tárgyalóban nemcsak hatalmas tévé és Playstation-játékok, poszterek, konzolok díszítik a vitrint és a falakat, de egész kis drónkiállítás is van.
„Anyám szokta mondani, hogy én minden voltam, csak akasztott ember nem” – nevet György. Pestszentlőrincen nőtt föl, édesanyja telefonközpontos, édesapja villanyszerelő volt. Nem vetette fel őket a pénz. „Tényleg a semmiből jött” – mondja Holló József. Az ifjú Gyuri, amit tudott, elvállalt, majd elhelyezkedett egy autóriasztókkal foglalkozó cégnél. „Az, hogy egy távirányító becsukja a kocsit, vagy felemelje az ablakot, akkoriban olyan volt, mint a holdra szállás.” Üzletkötőnek alkalmazták, videotechnika-értékesítéssel növesztett saját részleget, amit két kollégájával később céggé formáltak.
Így jött létre a Magnew 1991-ben, neve az angol magnetic (mágneses, mint a szalag) és new szavak kombinációja. Akkoriban tört előre a televíziózás, sorra alakultak a helyi rádió- és tévécsatornák, a vasfüggöny átszakadásával pedig a nyugati technikára is egyre nagyobb igény mutatkozott. Ezeknek az embereknek kellenek majd eszközök, vélte Gyuri, a hirtelen duzzadó elvárások láttán pedig saját videókazetta-gyártásban kezdett gondolkodni. Munkahelyének köszönhetően a 80-as évek végén még Amerikában is járt, így volt honnan ihletet merítenie.
„Gyuri innovatív típus” – mondja Kálmán András, aki a Selyemgombolyító nevű videostúdió munkatársaként 1985-ben találkozott először Györggyel, később pedig az Intercom ügyvezetőjeként üzletelt vele, ma a Magyar Nemzeti Filmintézet munkatársa. „Mikor még mindannyian fizetésből éltünk, ő már vállalkozott” – teszi hozzá.
„A Postabanktól akartunk felvenni egy nagy hitelt, egy évig ment a tárgyalás, de az aláíráskor mondták, hogy mégsem áll módjukban hitelezni. A két társamat érzékenyen érintette a fiaskó” – meséli György, ők később ki is szálltak a cégből. Bár akkor nagy csalódás volt, hívő emberként máig azt mondja, talán Istennek köszönheti, hogy megóvta élete bukásától. Utólag ugyanis kiderült, hogy nem volt igény annyi kazettára, amennyit a Magnew gyártani akart. A piac, bár nőtt, az amerikai felfogáshoz képest felfoghatatlanul apró volt.
Szerencsére nem volt minden veszve. Egy angol szaklapban olvasott egy amerikai vállalkozásról, ami saját videókazettákat gyártott. Úgy különböztették meg őket a JVC termékeitől, hogy mindenféle színekben kaphatók voltak, az amerikai Macrovision másolásvédelmi rendszere pedig a műsoros kazetták sokszorosítását nehezítette meg.
Itthon ekkortájt boldog-boldogtalan videómagnót vett, a kalózkodás megoldhatatlan problémának tűnt. „Eszembe jutott, hogy ez remek fegyver lenne a kalózkodás elleni harcban – mondja György – Mármint nem én harcolnék vele, hanem a kiadók, de nekik el tudnám adni a kazettákat.” A forgalmazás olcsóbb volt, mint a gyártás, a Magnew az üzleti élet sűrűjében találta magát. Mindenki tőle rendelt piacra szánt vagy akár műsorgyártáshoz szükséges kazettákat, utóbbiak még a 2000-es években is fel-fellelhetők voltak a legnagyobb csatornáknál – sőt, a valóságshow-k megjelenésével sosem volt belőlük elég, hisz a 24 órás felvételhez rengeteg ipari szalag kellett. „A valóságshow-korszak a világ egyik legjobb üzlete volt, rengeteg kazettát vettek miattuk a csatornák. Ne kérdezze, mennyi pénzt kerestem, de sokat.”
Sokszínű kazetták egy sokszínű piacra – sárga lett a Vico, kék a UIP Dunafilm. Ez a közeg persze sok olyan vállalkozót is kinevelt, akikről manapság elsősorban a bírósági hírekben olvasni. „Egy szóval tudom jellemezni: könyörtelen” – mondja komor arccal György, mikor Fenyő János, a Vico-birodalom 1998-ban lelőtt tulajdonosa és mindenható ura kerül szóba. „Az volt a szokása, hogy ha megvett egy lapot, céget, bármit, aláírta a szerződést, majd közölte, hogy most nem fizet, csak később. Ha valakinek ez nem tetszett, azt mondta: »Perelj be!« Ez ma is nehéz, a 90-es években pedig szinte lehetetlen volt.”
Bár akkoriban sokakat vonzott a sötét oldal, György inkább megfigyelő maradt. Azt mondja, „nem volt elég bátor”, majd finomít: talán nem ez a legjobb kifejezés azokra, akik írott és íratlan szabályokat is megszegnek a hatalomért és a pénzért. „Seftes sosem voltam, ez kimaradt. A belső kényszerem nem engedi, erősen vallásos neveltetést kaptam gyermekkoromban. Ez nem azt jelenti, hogy szeplőtlen bárány vagyok, aki soha nem csinált semmit, amit számon lehetett volna kérni az adott korszakban, de nem ez a mozgatórugóm, bár lett volna lehetőségem.” 1993-at írtunk, a másolásvédett kazetták pedig odavágtak az akkor még komoly bűnözőket is vonzó kalózbiznisznek. Bár a legális partnerek is jól fizettek értük, György egy nap visszautasíthatatlannak tűnő ajánlatot kapott. „Azt mondták, ezer forintot fizetnének egy kazettáért.” Nemet mondott, majd este, mikor már a barátaival kártyázott, csörgött a telefon. „Megjelent két úriember a raktárnál” – meséli. Mire én rákérdezek: Bátrak voltak? „Nagyon bátrak. Hamis vállalkozói igazolvánnyal elvitték a kazettákat, majd eladták féláron.” Györgynek persze nem fizettek.
„Korrekt, fair üzleteket csinált – mondja Kálmán András. – Nem kerülte el a zűrös ügyeket, mert aki a Vicóval üzletelt, már zűrben volt. De nem került bele mélyen. Nem a zavarosban akart halászni, hanem jogszerű üzleteket akart kötni. Még ha valamelyik partnere nem is volt teljesen tiszta, ő akkor is az maradt.”
A videókazetta-biznisz az időszakos kellemetlenségek ellenére is pörgött, így lassan, de biztosan képbe került a műsoros kazetták gyártása. Erre a célra alapította György a nevében is sokszorosításra utaló Duplitecet. A kazettagyártáshoz hatszáz profi másológépet vásárolt, ezekkel pörgették a filmeket megállás nélkül. „Egy A osztályú film átlagosan hét–tízezer közötti darabszámban jelent meg. A Titanicot mindenki megvette, abból 130 ezer darabot adtunk el.” Volt pár nyugati cég, ami nem állt kötélnek, de a UIP Dunafilmmel, az Intercommal és a Warnerrel sikerült megállapodni.
A kazettabizniszt nem a maffia vagy a kalózok, hanem a fejlődés nyírta ki. „2004 telén még majd százszázalékos kapacitással működtünk, 2005 márciusában már csak harminc százalékkal” – mondja György. Ez volt az a karácsony, amikor az egyik hipermarket előrukkolt a mindössze nyolcezerforintos DVD-lejátszó ötletével, a magyarok pedig hirtelen optikára váltottak. A Duplitec kényszerpihenőre vonult, a Magnew új termékek után nézett. Ekkor jött képbe a videójáték, ami egyre nagyobb teret hódított az országban.
A zsebdrón volt a tavalyi év sztárja A DJI drónjaiból is több ezer talált gazdára a Duplitec hazai forgalmazásában. A legnépszerűbb a tenyérnyi Tello modell volt, ebből 3198 darab ment el 2019-ben.
A délutáni napfényben a fehér falú iroda lassan rózsaszínbe vált. Nagy György, aki végig egyenes háttal, keresztbe tett lábbal ül az ovális irodai széken, nyújtózik, hosszú ujjú, elegáns kék ingét is megigazítja. „Hát, nem is tudom, mit mondhatnék még” – mélázik, majd mikor leállítom a felvételt, újabb és újabb eszelős sztorikat mesél a 90-es évek médiaiparáról. Nem tűnik sem szerénynek, sem kirívóan gazdagnak – inkább, mint kora vállalkozói rétegének egyik utolsó mohikánja, amolyan csendes nagy öregként ugrál évek, milliók és cégnevek között. Mindezt visszafogott szellemességgel, bár azért időről időre elneveti magát; látszik, hogy van humora, csak nem mindenkinek mutatja meg.
„Azért ő egy bak, a maga szárazságával – mondja róla Holló József. – Velem mindig nyitott és barátságos, de lehet, hogy az az üzletember, amivé akarattal és kitartással vált, másoknak zárkózott hatást kelt.” „Személyesen is találkoztam vele, rám mind a személye, mind a cégei piaci tevékenysége pozitív benyomást tettek. Határozott, dinamikus üzletember” – mondja Poros Gábor, a 300–400 különféle termék magyarországi forgalmazásáért felelős Also Hungary Kft. ügyvezetője. Ez a cég a 23 európai országban jelenlévő, svájci székhelyű Also-csoport magyar leányvállalata, egyben az egykori ABC Data jogutódja – és a Magnew versenytársa. Az Electronic Arts játékait egy ideje már az ABC forgalmazta, így azok is az Alsóhoz kerültek. A cégcsoport több európai országban az Activision Blizzard terjesztési partnere, 2020-tól a Magnew helyett már Magyarországra is ez a cég hozza a világ legnagyobb játékkiadójának termékeit. Iparági források szerint az amerikai cég döntött úgy, hogy új forgalmazót keres, ezt azonban Poros nem tudja megerősíteni. „Ezeket az együttműködéseket általában sokéves közös munka és hosszas tárgyalás előzi meg, sosem fekete-fehér a dolog” – mondja.
Hogy akkor mégis mi történt a két legnagyobb partnerrel? „Sokszor hallottam világvezető cégektől, hogy a magyar piac csak kerekítési tényező” – mondja György. Bár az Activision Blizzard elvesztése érvágás, a cég kisebb kiadók szoftvereit is forgalmazza, legnagyobb hazai Sony-forgalmazóként pedig a Playstation 5 megjelenése lesz az idei nagy dobása. „Korrekt partner, ha nem így lenne, már nem dolgoznánk velük” – mondja Sándor Csaba, a Sony Playstation magyarországi üzletágvezetője. A Magnew-t, mondhatni, „készen kapta”, már akkor partnere volt a Sonynak, amikor ő 23 éve dolgozni kezdett a cégnél. Azóta ismeri Györgyöt is, „színes egyéniségnek” írja le.
György inkább a drónbizniszre koncentrál, ami „harmadik éve meghatározó az életében”. A Duplitecre összpontosítja erőforrásait, ez a cég a kínai DJI nevű, csúcskategóriás gyártó hivatalos magyarországi forgalmazója, sőt még egy márkaboltot is nyitottak – ezt menedzseli a 2017-ben alapított Flymore.
„Az együttműködés egy nemzetközi kiállításon kezdődött Hannoverben, mikor is pár ember a Duplitectől rátalált a DJI pavilonjára” – írta e-mailen Veronika Komissarenko, aki a DJI európai kommunikációjáért felelős. „Ha megkérdezek valakit, kábé öt perc után mond egy sor iparágat, ahol hasznosak lesznek a drónók – mondja György. – Ez még csak most indul be.”
Duplitec Kft. Alapítás: 1998 Létszám: 20 fő Tulajdonos: Nagy György, Niccelne Zrt. (vagyonkezelő, tulajdonosa Nagy György) Árbevétel (milliárd forint): 2017 0,8 2018 2,0 2019 2,4 Adózás utáni eredmény (millió forint): 2017 17,5 2018 50,9 2019 n. a.
Magnew Kft. Alapítás: 1991 Létszám: 22 fő Tulajdonos: Nagy György Árbevétel (milliárd forint): 2017 4,6 2018 4,4 2019 4,4 Adózás utáni eredmény (millió forint): 2017 135,6 2018 137,2 2019 n. a.
Flymore Kft. Alapítás: 2017 Létszám: 5 fő Tulajdonosok: Nagy György, Kulcsár László, Frikker Attila, Nagy Imre Gábor, Csendes Zsolt Árbevétel (millió forint): 2018 268,0 2019 500,0 Adózás utáni eredmény (millió forint): 2018 3,2 2019 n. a. Forrás: Bisnode, cégközlés
Sportlistánk öt év után frissített módszertanába nemcsak a közösségi médiás követők számát vettük bele, hanem azt a mutatót is, ami azt jelzi, hogy egy-egy poszt a követőtábor mekkora részéből vált ki reakciót, ez az engagement rate. Sohasem látott eszköz van a több százezres, akár milliós rajongótáborral rendelkező sportolók kezében: minden korábbinál erősebb kontroll alatt tarthatják, milyen kép alakuljon ki […]
Elvitte a járvány a bankok profitját az első negyedévben, mégsem bánták, hogy 55 milliárd forintnyi adót előre kért tőlük az állam. Mert segíteni akarnak a gazdaság feltámasztásában, és akkor végül nekik is jó lesz. Jelasity Radován, az Erste Bank vezére a Bankszövetség új elnökeként gyárlátogatások mellett a bankokba is várja a politikusokat.
Szabó József három évtizeddel ezelőtt kezdte fölépíteni halgazdaságát, ami mára az ország egyik legkorszerűbbjévé vált. Az itteni tavakban úszkáló akasztói szikipontyok ott vannak a magyar top éttermek étlapján, és az Aranyszalag után hamarosan megkaphatják az európai eredetvédelmi megjelölést is.