Ha a magyar vállalatok magyar tulajdonban tartása volt a cél, az tökéletesen sikerült. Olyannyira, hogy a nagy védelem mellett jól le is értékelte őket a kormány.
Mennyit ér egy építési telek? És mennyit ér ugyanaz a telek, amit csak pécsiek vehetnek meg, vagy ha valaki nem pécsi, akkor csak abban az esetben, ha kifizet minden tervezési, engedélyezési és szerződési költséget előre, majd valaki előre le nem fektetett szempontok alapján engedélyezi a vásárlást? Mivel ebben az elméleti esetben a potenciális vevők számát lecsökkentettük a pécsiekre és azokra, akik ilyen bizonytalan körülmények között belevágnak az előkészítés finanszírozásába, biztosra vehetjük, hogy jóval kevesebben érdeklődnek majd.
Bár a bevezető eszmefuttatás elméletinek hangzik, 2020. május 26-án reggel egy a fentihez nagyon hasonló szcenárióra ébredtek azok a hazai vállalkozók, akiknek a vállalkozása 350 millió forintnál többet ér. A Kormány 227/2020. (V.25.) rendelete ugyanis arról rendelkezik, hogy 2020. december 31-ig a 350 millió forint feletti és tíz százaléknál nagyobb részesedést érintő tranzakciókat külföldi (EU-s és EU-n kívüli) vásárlók esetén a belgazdaságért felelős miniszter engedélyéhez köti. Ugyan a rendelet a stratégiai iparágakról szól, de a két, sűrűn teleírt oldalt lefoglaló melléklet, ami részletesen felsorolja az érintett iparágakat, szinte minden tevékenységet lefed. Ráadásul ezek a stratégiai iparágakban működő cégek az összes magyar cég árbevételének 84 százalékát adja. Nagyon különös eleme a rendeletnek, hogy többségi tulajdonszerzés esetén minden tranzakciót érint, akár egy „stratégiailag fontos” balatoni sarki kisközért többségének osztrák kézbe adását is.
Míg a rendelet alapján az engedélyezési procedúra egyértelmű, a szempontrendszer sokkal kevésbé világos. A rendelet szerint a cél az államérdek, a közbiztonság megőrzése és a közrend megsértésének megakadályozása, a nem EU-s állami befolyás alatt álló vásárlók kiszűrése, az illegális tevékenység potenciális folytatásának megakadályozása. De míg a versenyhivatali eljárás elég objektíven, akár piaci részesedésekkel is alátámasztja, mi a célja a vizsgálódásnak, az államérdek egy kellően lazán értelmezhető fogalom. A tulajdonviszonyok elemzése már jobban számonkérhető, de hogy ki és hogyan tud kiszűrni illegális tevékenységre való hajlamot, az különösen nem érthető.
Néha jólesik egy nyugalmas erdőbe menekülni, kicsit lefáradni és végül a túrát egy leves-sör menüvel zárni. Egy könnyen megközelíthető, de mégsem túl forgalmas távot jártam végig, ahol az út változatos, néha sűrű erdőben, máskor hegyi legelőkön át vezetett, és még az egyik legszebb kilátót is útba ejtettem a Dunakanyarban.
8:52 Lelakatolom a biciklim a budapesti Eiffel térnél. A vonatjegyet érdemes megvenni online, így egyből a vágányok felé vehetjük az irányt, és még tíz százalék kedvezményt is kapunk (így 1008 forintba kerül). 9:07 Kigördül a vonat a Nyugati pályaudvarról. A kocsiban wifi is van, de inkább azt figyelem az ablakból, ahogy a rozsdazónát földszintes házak, gyümölcsösök és zöldellő legelők váltják a Dunakanyarban. Bal kéz felől feltűnik a folyó, a visegrádi sípálya, majd a fellegvár is. 9:48 A vonat megérkezik Nagymaros-Visegrád állomásra. A peronról lelépcsőzve máris az Országos Kéktúra nyomvonalán találom magam, de mielőtt a hegyek felé venném az irányt, még teszek egy kis kitérőt (bal kéz felé indulva). 9:53 Először is beszerzem a kéktúrázók drogját (a pecsétet). Az állomás épülete szemben, a főváros felé tartó oldalon áll. A pecsételőhelyet alaposan sikerült elrejteni: „A női mosdó előtti oszlopon” – válaszolja a pénztáros hölgy. A legudvariasabb arcomat vettem elő, mégsem sikerült mosolyt csalnom az arcára, valószínűleg nem én vagyok az első, aki feltette ezt a kérdést. 9:58 Vizet szerzek a zöldség-gyümölcs bolt előtt, a kék nyomóskútból. 10:01 Nem mondhatnám, hogy a citrusos-juzus-mascarponés mousse (800 forint) tipikus eledel a túrázók körében, de nem tudok ellenállni, mielőtt nekivágok a túrának, még egy kis kitérőt teszek a Sakura Cukrászdába. A rózsaszínen virágzó fák alatt egy kávé (400 forint) és egy vajas croissant (300 forint) is maradásra csábít, de véget vetek a gourmet-reggelinek. 10:38 Nagymaros középkori eredetű település, de a 18. században elnéptelenedett, és német telepesek vették birtokba. Napjainkban is rendezett, macskaköves utcáin sok apró kis kincset lehet találni: szerencsére itt nem divat leverni az ereszek alatti fecskefészkeket, a Magyar utca végén pár percig nézegetem az általános iskola szecessziós kerámiadíszeit, a baglyokat, növényi díszeket. Az egyik háznál mézet is kapni (Rákóczi Ferenc utca 3.), a Fő téren pedig érdemes egy kört tenni a termelői piacon. Megnézem a középkori eredetű templomot, majd a kék jelzést követve tényleg nekivágok a vadonnak. 11:35 Elérem a Julianus barát tornyot. A bástyaszerű kilátótorony 1939 óta áll itt a két világháború közötti természetjáró egyesület, az Encián Turisták keze nyomán. A csigalépcsőn felkapaszkodva az egyik legszebb panorámában lehet részünk a Dunakanyarból. A Hegyes-tető 482 méter magas csúcsáról egészen különleges a perspektíva, egyszerre látszik a folyó kanyarulata, a Visegrádi-hegység, a Szentendrei-sziget csúcsa és a Börzsöny tömbje is. 11:59 A Köves-mezőn balra kanyarodik az út. Ez a túra egyik legszebb része, a környező erdők közötti széles, gyepes területen, az úgynevezett csapásréteken hajtották régen az állatokat – a Duna-parti utat némileg levágva – a német marhavásárokra. A tölgy- és vadkörtefák, a gyepes terület közepén álló úgynevezett hagyásfák védelmet nyújtottak, a gyümölcsök pedig táplálékul szolgáltak a csordások, gulyások számára. 12:07 A kék jelzést egyébként nehéz eltéveszteni, de a réteken figyelni kell, az egyik kanyart a magas fű miatt először sikerül is benéznem. Semmi vész, ha száz, kétszáz méter után nincs jelzés, érdemes visszasétálni az utolsóig és körülnézni, merre megy tovább az út. 12:38 A Törökmező Turistaház kalandparkját és miniállatkertjét kihagyom, de egy Borsodi–Nógrádi sör-ropi kombó (530 forint) idejére maradok. A TörökmeZoo egyébként ingyen látogatható, és olyan börzsönyi ritkaságokat is megtekinthetünk, mint a hullámos papagájok, zöld agutik, szurikáták és kacagójancsik (nem vicc, létezik ilyen ausztrál madár). 13:45 Hatalmas réten vezet az út. Kényelmes tempóban megyek, fotózgatok, majd az út egy balkanyar után ismét a bükkös-tölgyes erdő sűrűjébe visz. 15:02 A sportpálya mellett elérem Kóspallagot. A hegyekkel körülvett falu a 20. század elején még a dohánytermesztésről volt ismert, ma már inkább favágók, erdészek lakják. Templomát 1804-ben avatták fel. 15:12 A Mini Coop előtt megeszek egy almát néhány helybeli favágó társaságában, ők is gyümölcsnapot tartanak talán, a bolttal majdnem szemben vízhez is juthatunk a kék nyomóskútból. A Fő utcán elindulok a katolikus templom irányába, majd a kálváriadombon át a kisinóci turistaházhoz. Hétköznap csak a faluból van busz, így a túra akár itt, Kóspallagon is befejezhető. 15:17 Lefotózok egy hunyorgó macskát, egy kombi Trabant tetején nyújtózik. 16:08 Befutok a Kisinóci Turistaházhoz. A sörterasz mindig jó választás. 17:37 Elindul a busz a kismarosi vasútállomásra. A jegy 310 forint, az út 22 perc. Csak hétvégén közlekedik, és nem jó lekésni, mert ezután már csak a faluból van busz. (De ez sem tragédia, két kilométer gyalogtávolságra van.) 18:16 A vonat pontosan indul, és mindössze 38 perc elteltével be is gördül a Nyugati pályaudvarra. A vonatjegy az online kedvezménnyel 837 forint.
Egy kutyára nem jellemző, hogy tárgyakat azonosítson, Whisky, a Norvégiában élő border collie azonban spontán képes volt több tucat játék nevét megjegyezni, sőt kategorizálja is őket. Az ELTE „kutyás” etológusainak munkáját a járványhelyzet sem állította meg: a négylábú alanyokkal Skype-on tartják a kapcsolatot szerte a világban, és közben tovább kutatnak Whiskyhez hasonló képességű kutyák után.
Elképesztő módon reagál a Wizz Air a légi ipar összeomlására: lényegében egyedüliként a világon noha sok dolgozót bocsát el, nem mondja vissza géprendeléseit, hanem új gépeket hoz, növekszik, és mások tortájába harap. Váradi József vezérigazgató szerint tíz éve a válságra vártak, hogy végre megmutathassák, ki csinálja jól a bizniszt. Szerinte egy év múlva mindenkinek markánsan látszani fog, hogy a Wizz Air a válság nagy nyertese. Az utasoknak is üzen: harminc napon belül visszaadják a törölt járatok árát.
Szepsy István, Gere Attila, Heimann Zoltán – csak néhányan a vezető borvidékeink vezető borászai közül, akiknek a pincéjében sétálva Kádár Hungary hordókat láthatunk. Ugyanez megtörténhetne velünk Ausztráliában, Kínában, Dél-Afrikában, Dél- vagy Észak-Amerikában, Új-Zélandon és Európa-szerte: a világ összesen 35 országában biztosan találnánk a Kádár-logóval billogozott hordókból a borospincékben. Magyarország legtekintélyesebb és legrégebben működő kádárüzemében valami különlegeset készítenek.
