Ha a magyar vállalatok magyar tulajdonban tartása volt a cél, az tökéletesen sikerült. Olyannyira, hogy a nagy védelem mellett jól le is értékelte őket a kormány.
Mennyit ér egy építési telek? És mennyit ér ugyanaz a telek, amit csak pécsiek vehetnek meg, vagy ha valaki nem pécsi, akkor csak abban az esetben, ha kifizet minden tervezési, engedélyezési és szerződési költséget előre, majd valaki előre le nem fektetett szempontok alapján engedélyezi a vásárlást? Mivel ebben az elméleti esetben a potenciális vevők számát lecsökkentettük a pécsiekre és azokra, akik ilyen bizonytalan körülmények között belevágnak az előkészítés finanszírozásába, biztosra vehetjük, hogy jóval kevesebben érdeklődnek majd.
Bár a bevezető eszmefuttatás elméletinek hangzik, 2020. május 26-án reggel egy a fentihez nagyon hasonló szcenárióra ébredtek azok a hazai vállalkozók, akiknek a vállalkozása 350 millió forintnál többet ér. A Kormány 227/2020. (V.25.) rendelete ugyanis arról rendelkezik, hogy 2020. december 31-ig a 350 millió forint feletti és tíz százaléknál nagyobb részesedést érintő tranzakciókat külföldi (EU-s és EU-n kívüli) vásárlók esetén a belgazdaságért felelős miniszter engedélyéhez köti. Ugyan a rendelet a stratégiai iparágakról szól, de a két, sűrűn teleírt oldalt lefoglaló melléklet, ami részletesen felsorolja az érintett iparágakat, szinte minden tevékenységet lefed. Ráadásul ezek a stratégiai iparágakban működő cégek az összes magyar cég árbevételének 84 százalékát adja. Nagyon különös eleme a rendeletnek, hogy többségi tulajdonszerzés esetén minden tranzakciót érint, akár egy „stratégiailag fontos” balatoni sarki kisközért többségének osztrák kézbe adását is.
Míg a rendelet alapján az engedélyezési procedúra egyértelmű, a szempontrendszer sokkal kevésbé világos. A rendelet szerint a cél az államérdek, a közbiztonság megőrzése és a közrend megsértésének megakadályozása, a nem EU-s állami befolyás alatt álló vásárlók kiszűrése, az illegális tevékenység potenciális folytatásának megakadályozása. De míg a versenyhivatali eljárás elég objektíven, akár piaci részesedésekkel is alátámasztja, mi a célja a vizsgálódásnak, az államérdek egy kellően lazán értelmezhető fogalom. A tulajdonviszonyok elemzése már jobban számonkérhető, de hogy ki és hogyan tud kiszűrni illegális tevékenységre való hajlamot, az különösen nem érthető.
Méltatlan helyzetek, kiszolgáltatottság, történelmi traumák, emberi gyarlóságok, politikai manőverek és nagy szerelmek – a karanténban mély témák kerültek elénk, és végre a fantasy irodalom egy nyolckötetes klasszikusára is jutott időnk.
Bereményi Géza:
Magyar Copperfield (2020, Magvető, 5499 forint)
Miről szól: A 50-es, 60-as évekről, a VIII. kerületről és annak jellegzetes alakjairól, egy szinte szülők nélküli, mégis apró örömökkel teli gyerekkorról és annak drasztikus végéről. Az önéletrajzi regény főhőse, született Vetró Géza élete első éveit nagyszüleivel töltötte a Teleki téri piac környékén. „Fölém hajolt a legelső másvalaki, attól tudok emlékezni” – írja nagyanyjáról, Rózáról, aki kiskorában nevelte, persze a szigorú nagyapa, a szomszédok és az óvodai apácák segítségével. Bereményi egész életének féltett titkait fedi fel a könyvben, olyan apró gyerekkori húzásoktól, mint hogy eltemeti kedvenc ólomkatonáját a belső udvar egyik virágágyásába, egészen odáig, mennyire gyűlölte már akkor a kor emblematikus közéleti figuráit. A boldog gyerekkor aztán hamar véget ért, amikor hatévesen nevelőapához került. Halálos betegség, kommunista felvonulások, füredi retró és békebeli szerelmek is felbukkannak a korrajzban. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk: Aki az Eldorádó című filmben már megszerette a nagyszülők karakterét és a Teleki téri piac atmoszféráját. De a nem különösebben Bereményi-fan olvasóknak is érdekes történelmi háttér.
F. Várkonyi Zsuzsa:
Férfiidők lányregénye
(2020 – eredeti megjelenés 2004 –, Libri, 3699 forint)
Miről szól: „Először családban voltak, hidrogének meg klórok, ezek négyen voltak. Aztán jött az oxigén, elvitte a családokból az oxigéneket, víz lett belőlük, elfolyt velük. Csak a klórok maradtak meg, ők most párokban bújnak össze.” Szimbolikus elmélkedés a regényből a 16 éves Sünitől, azaz Klárától, aki a háborúban elveszítette szüleit és testvérét, és egy furcsa véletlen során összebarátkozik a 42 éves orvossal, Aladárral. A férfi is egyedül élte túl családjából a vészkorszakot, és 1948-ban együtt tanulnak újra élni és szeretni. A kamaszlány újra elkezd tanulni, rendesen enni, sőt előbb-utóbb – bár láthatóan tiltakozik ellene – a szerelem is megjelenik életében. Aldó Kláránál is tovább viaskodik a múlttal, meg persze a jelennel, amikor közeli barátai vallják be, hogy kényszerből besúgókká váltak. Kettejük barátsága próbál megmaradni ártatlannak, szépnek és emberinek, ami szinte értelmezhetetlen abban a korban és környezetben. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk: Akik látták a regényből készült, tavaly bemutatott Akik maradtak című filmet és kíváncsiak, mi történt Sztálin halála után Aladárral és Klárával. Illetve akik először elolvasnák. De utána nézzék is meg!
Péterfy Gergely:
A golyó, amely megölte Puskint
(2019, Kalligram, 3990 forint)
Miről szól: Középpontban a szépséges és titokzatos Olga és az őt kisgyerekkorától rajongó, majd saját magát megbetegítő szerelemmel szerető, 20–25 évvel fiatalabb Karl. A helyszín Herkulesvár, egy képzelt (talán Pilismarót?) település a Dunakanyarban, kellően közel a fővároshoz, hogy az elmúlt száz év politikai, társadalmi változásai nyomot hagyjanak rajta, és kellően távol, hogy Herkulesváron néha megálljon az idő. Megismerjük a Waldstein-ház lakóit és törzsvendégeit: Pétert (Olga apját), a mindenkori jelenből a görög mitológiába menekülő tudós professzort, a finom, franciás műveltségű és elegáns Ferencet (Olga első férjét), aki a nyári Duna-parton is zakóban üldögél, Áront, a látnoki képességekkel rendelkező ősmagyar élősködőt és zsarnokot (Olga második férjét), és Kristófot, Olga boldogtalan fiát, aki mit sem sejt legjobb barátja, Karl anyja iránt érzett szerelméről. A kapcsolatok kuszák, az érzelmek mélyek és elnyomottak, a szerelmek szürreálisak, és mégis minden olyan életszerű.(Fekete Emese)
Kinek ajánljuk: Aki valami mélyen ismerőset keres, és szereti felfedezni a 20–21. századi politikának a kelet-európai mindennapokban lecsapódó szépségeit és abszurditásait.
Tisza Kata:
Most. Túlélő leszel, nem áldozat
(2020, Scolar, 4990 forint)
Miről szól: Manipulatív technikákról, az énhatárok kijelöléséről mint elidegeníthetetlen emberi jogról, függetlenségről, poszttraumás növekedésről, a tudás erejéről, azokról, akik „elfőnökösködnek” a másik felett, és azokról, akik megküzdenek velük és magukkal is. Tisza Kata szabadságkönyve ötszáz oldalban mutat kiutat a bántalmazó kapcsolatokból, benne összegződik a coachingpraxisa, pszichológiai kutatásai által megismert számtalan életút és tapasztalatainak esszenciája.(Váradi Ibolya)
Kinek ajánljuk: Aki szeretné még jobban megérteni az emberi kapcsolatok komplexitását, azt, hogy hogyan kezelje a méltatlan helyzeteket, és hogyan ne rakjon másokat ilyenbe.
Steve Kornacki:
The Red and the Blue: The 1990s and the Birth of Political Tribalism
Miről szól: 1983-ban, egy szokatlanul hideg áprilisi délutánon Ronald Reagan, az USA republikánus elnöke és Tip O’Neill, a kongresszus demokrata vezetője baráti kézfogásokkal és vállveregetésekkel jelentett be egy óriási kétpárti törvénymódosítást. Ma már nehéz ugyanezt elképzelni Donald Trumppal és Nancy Pelosival, de ebben akkor nem volt semmi meglepő. A két politikus őszinte barátsága nosztalgikus tanmese a régi időkről, amikor jobb és bal oldal még csak külön nézeteket jelentett, de nem külön csapatot. Steve Kornacki, Amerika egyik legelismertebb politikai újságírója a Kártyavár-ba illő politikai drámákon keresztül, elképesztő részletességgel kalauzol minket végig a 90-es éveken, amikor egy maroknyi ambiciózus (és kissé figyelemhiányos) politikus elég volt ahhoz, hogy forduljon a Kongresszus negyvenéves demokrata uralma, amikor egyszer csak fair lett az elnökjelölt házasságon kívüli életét az ellenkampány részévé tenni, amikortól tízperces tévéinterjúkon állt vagy bukott a szavazók szimpátiája, és amikor Hillary Clinton elhatározta, hogy több akar lenni first ladynél. (Gólya Ági)
Kinek ajánljuk: Jó, ha megvan a politika iránti érdeklődés, de ez a könyv annak is érdekes lesz, aki éppen hihetetlen figurák elképesztő – egytől egyig megtörtént – történeteire vágyik.
Stephen King:
The Dark Tower 8 Book Set
(2016, Scribner, egyben kb. 30 ezer forint, de külön-külön, magyar fordításban is kapható)
Miről szól: Szakadt kalap, ósdi westerncsizma, hosszú kabát, jégkék szempár. Roland, a világok közti sivatagot átszelő fegyveres lovag már maga sem tudja, mióta keresi a mindenséget összefogó Setét tornyot, de abban biztos, hogy a fekete ruhás mágus kézre kerítése nélkül sosem érheti el a célját. Ezzel a kissé sablonos felütéssel indít Stephen King fantasy sorozata, ami harminc éven és nyolc köteten át, 1982 és 2012 között látta el szellemi munícióval a szórakoztató irodalmi műfajok rajongóit – bizony, többeket is. Szeretted a Bőrharisnyát? Roland története tetszeni fog. Élvezettel lapozod a Gyűrűk urát? Roland utazása majdnem olyan, csak orkok nélkül. Harry Potter társaságában szerettél bele a könyvekbe? Nos, a sorozat vége felé ér majd pár meglepetés. A Setét torony komplex, univerzumokon és valóságokon átívelő utazás, és King legfontosabb témáit is csatasorba állítja. Az emberi gyarlóság és a kirekesztés okozta fájdalom központi elemei a történetnek, ami itt-ott a kelleténél hosszabb talán, de ha valaki ráveszi magát, hogy elkísérje Rolandot erre a hosszú utazásra, garantáltan máshogy néz majd a szórakoztató irodalomra. (Smejkál Péter)
Kinek ajánljuk: Akik szeretik, de unják a sablonokba fulladó fantasztikus műfajokat, és nem ijednek meg a sorozat polcon elfoglalt, tekintélyes helyétől. Na, meg a szerző népes rajongóinak, akik közül valamiért sokan nem ismerik a szériát.
Nyolc, egymással összekapcsolt, diszkosz alakú korongot kell tekergetni, hogy a belőlük álló gömb minden oldala azonos színű legyen. Egy csavar is van a játékban: az oldalakat egyetlen gombnyomással meg lehet cserélni a fonákjukkal. Talán az új Rubik-kocka lesz Szabolcs János új mechanikus logikaijáték-találmánya.
„Különleges képességekkel nem rendelkezem. Inkább kitartó és szorgalmas vagyok, olyan, aki a körülmények hatására jobban kapaszkodik, mint a többiek” – mondja Karikó Katalin, akinek szabadalma alapján az egyik legígéretesebb, új típusú koronavírus elleni vakcinát már közel ezer emberen tesztelik Európában és az Egyesült Államokban. A 65 éves, most amerikai otthonában dolgozó, világszerte elismert biokémikus professzor szerint lesz hatásos vakcina, az viszont nem biztos, hogy a leghatásosabból kezdik majd el gyártani a legtöbbet.
Zombori Zsolt tizenkilenc évnyi McDonald’s-menedzseri tapasztalatát fektette a családi kézműves hamburgerezőbe, de nem áll meg Nagykőrösön. Épp franchise-partnereket és befektetőket keres.
Mázli és jó időzítés – a Banga házaspár szemfülesen először webáruházat indított, majd hosszú tárgyalások után megszerezte a világ egyik legnagyobb kozmetikai franchise-ának magyarországi jogait, és 2012-ben megnyitotta első The Body Shop feliratú, sötétzöld portálos boltját Budapesten. A hirtelen jött gyors növekedés és a koronavírus-járvány ugyan megtépázta cégüket, de a megnégyszereződött netes forgalom segített a túlélésben.
