Hosszú a „nálunk világhíres” magyar emberek listája. Máté Bencetermészetfotós nincs rajta. Szakmájában a csúcsra ért, sokszorosan díjazott képeit még azok is ismerik, akiket csak mérsékelten érdekel az uráli baglyok vagy épp a leveleket cipelő erdei hangyák élete. Szüntelenül újít, trükkjeit mindig megosztja másokkal, de a fanatizmust nem lehet tanítani. A semmiből indult, mégis szívesen ad. Antiüzletember, aki jól bánik a pénzzel. Egyetemszökevény, aki ma már gyerekeket oktat. Egy szabad ember, aki tényleg csak azt csinálja, amit szeret.
Megkérdeztem a barátaimat, mondjanak két magazint, aminek soha nem fogok a címlapján szerepelni. Az első helyen mindig a Playboy szerepelt, a másodikon a Forbes. Mondom, ezt buktátok – meséli Máté Bence, miközben a tömörkényi halastavak határában az egyik leshelye felé tartunk, majd jót nevetünk a poénon. Mindkettőnkön gumicsizma, hátizsákunkban némi hideg élelem, a nádfolyosón keresztül hamarosan elérjük a titkos leshelyet. Egy idő után egyre halkabban beszélünk, a telefonokat is lehalkítjuk, a végén már csak suttogunk.
Ahhoz, hogy mi ketten a semmi közepén baktassunk, némi meggyőzésre is szükség volt. Nem értette, mit keresne ő a Forbes címlapján, mielőtt igent mondott, többször beszéltünk telefonon. Megígértem, hogy bárhová felmászok vele, kúszok a nádasban, besétálok a mocsárba, és ha kell, még csöndben is tudok maradni. Végül a reptérről hívott vissza, egy hosszabb külföldi útra indult. Azt hiszem, hezitálása közepette az győzte meg végül, amikor bedobtam, hogy ha csak egyetlen olvasót, egyetlen cégvezetőt és ezzel egyetlen vállalatot nyer meg a természetvédelem ügyének, akkor már megérte. „Na jó, hányas a lábad? Viszek neked egy gumicsizmát.”
Ha csak annyit tudunk róla, hogy 300 kiló fagyasztott hallal indul Görögországba (pelikánokat fotózni), 3000 lyukat fúr a kertjébe (ürgéket fotózni) és képes arra, hogy az őserdőben csipesszel rendezgessen leveleket az éjszaka közepén (hangyákat fotózni), könnyen gondolhatnánk, hogy ő egy kicsit furcsa. Végül, több nap alatt sok órát töltöttünk együtt és megbizonyosodtam róla, hogy nem hangyás, csak hangyákat fotóz.
Pisztrángot enni, biciklizni, fröccsöt inni, kéktúrázni, helyi termelők portékáiból piacozni és elszánt lokálpatrióták bisztróiban ücsörögni – a Dunakanyar sűrített élményt ad akár néhány óra alatt is. Kilenc oldalban bejárjuk.
Nagymarosi Termelői Piac Nagymaros főterén Csak pár lépést kell tenni a vasútállomástól, hogy a kistermelői piacra jussunk, amit az önkormányzat működtet, de eredetileg helyi civilek hoztak létre 2011-ben. Bár a piac teljesen fedetlen, egész évben, minden szombat délelőtt kinyit, ami részben az elkötelezett környékbelieknek köszönhető. Ők a turistaszezonon kívül is életben tartják azzal, hogy Verőcétől Szobig veszik a fáradságot, és ideutaznak beszerezni az élelmiszereiket. És persze az árusok is többnyire a környező települések kistermelőiből kerülnek ki, árulnak húst, tejterméket, kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, no, meg olyan spécibb termékeket, mint a GaBko csilik, György Ottó zöldségkrémjei, vagy a részben újrahasznosított anyagokból készített táskák, ékszerek és mostanában szájmaszkok. A piac csak délig van nyitva, úgyhogy érdemes korán jönni, különösen, ha a Malomkert Ökológiai Gazdaság bivaly-, szürkemarha- vagy mangalicatermékeiből akarunk vásárolni, amiket egyik portréalanyunk, Tóth Imre melegen ajánlott kipróbálni. Viszont utána bóklászhatunk még egyet a piac melletti, szimplán csak „zsibvásár” néven futó antikvitáspiacon, az kicsit tovább tart nyitva. Mellette ott a Bor-Piac nevű be- és kiülős hely, ahol ehetünk mondjuk egy házi buciban felszolgált pulled pork szendvicset ebédre, vagy akár estig is elüldögélhetünk egy jobb bor mellett.
Piknik Manufaktúra Nagymaros, Hunyadi sétány 2. A hangulatos, fehérre meszelt épület közvetlenül a bringaút mellett áll, nyári hétvégéken messziről ki lehet szúrni az előtte parkoló bicikliseregről. A 2017-ben megnyitott ételbárban kint és bent is fogyaszthatunk, többek közt pizzát, lepényt, hamburgert és salátákat, de van napi levesük és egytálételük is. A benti térben a sarokban dobszerkó és erősítők, rögtön látszik, hogy nem csak az evésről szól a hely, gyakran szerveznek koncerteket és más programokat, és tavaly óta szobákat is kiadnak a Manufaktúra mögötti fogadóban.
Mihályi Patisserie Vác, Köztársaság út 21. A Franciaországban edződött Mihályi László cukrászmester 2008-ban Vácon nyitott egy olyan progresszív cukrászdát, aminek a túlélésére nem biztos, hogy sokan fogadtak volna. Ehhez képest idén harmadszor nyerte el a Dining Guide-tól az év cukrászdája címet. Itthon újszerűnek számító, illetve hagyományos süteményeket (Dobos desszert) újragondoló desszertjei időnként egy miniatűr erdőre hasonlítanak (Barangoló), máskor egy kis követ (Dunakavics) mintáznak – egyformán látványosak és finomak, de olcsónak éppen nem nevezhetők. Tortákat, macaronokat és fantasztikusan jó fagylaltot is vásárolhatunk a sétálóutcában levő picike üzlethelyiségben, aztán kiülhetünk az előtte levő néhány asztal egyikéhez, de persze elvitelre is kérhetjük az édességeket.
Sakura Cukrászda Nagymaros, Magyar utca 11. A nevében a japán cseresznyevirágzást idéző hely egy hangulatos nagymarosi utcában van. Reggelizőhelynek is megjárja, a kávé átlagon felüli, a cukrászda országosan is az élmezőnyben szerepel. Francia jellegű süteményekben és fagyiban a legerősebbek. Bent, az utcán a fák alatt vagy a hangulatos belső udvarban is leülhetünk egy roppanós lapok közé zárt franciakrémesre. Az alapító, Balogh Nóra a legjobb mesterektől tanult, személyes kedvence a pisztáciás-málnás sütemény. Nem csoda, hogy a visegrádi várhoz tartó japán turisták is szívesen megállnak itt fotózni, és német, holland biciklisek is szívesen tesznek erre egy kitérőt.
Ördögmalom pisztrángos Visegrád, Apátkúti völgy Adja magát, hogy az ember halat egyen a Duna mellett, van is több pisztrángos, nekünk ez a kedvencünk. A gyönyörű környezet – patak, tó, vízesés, erdő – kirándulással kombinált pecázásra vagy pusztán egy jó ebédre is remek, és bár kicsit odébb van még, jó, ha tudjuk, hogy a karácsonyi halat is minden évben ki lehet itt fogni.
Renaissance Étterem Visegrád, Fő utca 11. Erősen Mátyás király és Beatrix által ihletett lovagi étterem, kosztümös pincérekkel, agyagedényekkel, hatalmas adagokkal, reneszánsz hangulattal. Külföldi vendégekkel vagy a lovagkorért rajongó gyerekekkel még nagyobb élmény, szombatonként össze lehet kötni a programot egy kis lovagitorna-nézéssel a visegrádi vár Salamon-tornyában.
Forgó étterem Dunabogdány, Strand utca 2. Ha autóval jövünk mondjuk Visegrádról Budapest felé (vagy fordítva), nagyon praktikus itt megállni enni, mert az étterem egy sarokra van csak a 11-es úttól, viszont a teraszáról rálátni a Dunára. Az 1988 óta üzemelő, kicsit oldszkúl berendezésű étterem belső tere és kiülős része is meglehetősen nagy, úgyhogy azon sem kell túlságosan izgulni, hogy kapunk-e helyet. Az étlap nagyobbrészt magyaros, olyan fogásokkal, mint a harcsapaprikás, a csülök pékné módra vagy az egészben sült pisztráng, de van rajta néhány olyan kilógó tétel is, mint például a vöröslencsecurry. De bármit rendelhetünk, korrektül főznek.
Cirpi borház Dunabogdány, Kossuth Lajos utca 110. Ahol majdnem kétezer évvel ezelőtt állt a Castrum Cirpi, ókori római erődítmény, nagyjából ott most remek borbár üzemel. A Dunától pár lépésre, autóval, busszal vagy biciklivel könnyen megközelíthető helyen lehet kulturáltan iszogatni. Mostanában péntekenként tapasozós borkóstolót tartanak, és visszatértek az itallapra az élő koncertek is.
Rácz fogadó Kisoroszi, Hősök tere 3. A Szentendrei-sziget északi csúcsán – ahol a helybeliek szerint még mindenki köszön mindenkinek – klasszikus konyhát visznek halászlétől cigánypecsenyén át marhaszegyig, de aki nemcsak egy borjúpaprikásért ugrana be, hanem innen derítené fel a Dunakanyart, az a fogadóban vagy a hozzá tartozó felújított parasztházak valamelyikében is kivehet egy szobát. A környéken lehet golfozni, kenuzni és lovagolni is.
Dömörkapu Rengeteg Szentendre, Dömörkapu út Szentendrét már egyszer jó alaposan feltérképeztük (Forbes, 2016/4), ezért a Dunakanyar déli kapuját most éppen csak érintve egyetlen helyet ajánlunk innen. Az is kiesik a belvárost sűrű csapatokban ostromló turisták fő útvonalából – ha valaki kicsit nomád módra szeretne lazulni, annak ez az erdei kultbüfé pont ideális hely. Sör, kávé, tea, koncertek és biciklis gyorssegélypont.
Egy kis észak-magyarországi falu melletti dombokon gyógynövények illata keveredik a juhokéval. Itt, a Keleméri Farmon gazdálkodik Balogh-Nagy Erzsébet, akinek Île-de-France fajtájú bárányaiért sorban állnak a csúcséttermek és a külföldi vásárlók.
Nyolc, egymással összekapcsolt, diszkosz alakú korongot kell tekergetni, hogy a belőlük álló gömb minden oldala azonos színű legyen. Egy csavar is van a játékban: az oldalakat egyetlen gombnyomással meg lehet cserélni a fonákjukkal. Talán az új Rubik-kocka lesz Szabolcs János új mechanikus logikaijáték-találmánya.
Az ELTE Immunológiai Tanszékének tanszékvezetője, Kacskovics Imre által életre hívott gyógyszerkutató konzorciumot 300 millió forinttal támogatja a magyar állam. A cél egy hatékony koronavírus-gyógyszer kifejlesztése, a megoldás pedig elméleti síkon már létezik. Mire elég ez a pénz? Hogy rak össze valaki egy ilyen szervezetet? Mennyit alszik? És hogyan működik majd a magyar gyógyszer?
