A 2008-as pénzügyi válság után a négy Bányai testvér sikeresen kivezette a gödörből a szülőktől frissen átvett családi céget, a Bányai Bútorokat. Részben talán emiatt is magabiztosak a mostani válsággal kapcsolatban, bár az is kapóra jön nekik, hogy az elmúlt évtizedekben több külföldi piacon is megvetették a lábukat.
Az 1989. szeptemberi Budapesti Nemzetközi Vásár kapott hideget-meleget a korabeli sajtótól, a Bányai család méretre gyártott konyhabútorairól azonban több lap is úgy írt, mint a bútorbemutató szenzációjáról. A Népszabadság „konyhabútorokra kiéhezett látogatók rohamáról”, a Vas Népe pedig akkora tolongásról számolt be, hogy még a lap újságírója is csak néhány percre tudta elcsípni a családfőt, Bányai Józsefet.
A kiállításra József négy gyereke, az akkor tizen-, huszonéves József, Péter, Zita és Balázs is úgy emlékszik vissza, mint fontos mérföldkőre a pilisvörösvári családi cég életében. „Akkoriban még mindent elkordonoztak. Mi voltunk azok, akik odaengedték a közönséget a bútorokhoz” – mondja a legidősebb testvér, József, majd Péter veszi át a szót: „A BNV minden tekintetben óriási lökést adott, rengeteg megrendelés érkezett, és ekkor kaptuk Pilisvörösvártól azt a támogatást, aminek segítségével telekhez jutottunk.”
Épp fordított sorrendben álltak be a fotózásra, mint ahogyan születtek
Valamivel több mint harminc évvel később a Bányai Bútorok iránti érdeklődés töretlen, bár a koronavírus-járvány természetesen az ő működésükre is kihat. A termelés egyelőre zavartalan, de már most látják, hogy az európai gyárak leállása miatt a későbbiekben alapanyaghiánnyal kell számolniuk. „Most az elsődleges feladatunk a termelés megőrzése és a rendelésállomány csökkenésének mérséklése. Pillanatnyilag körülbelül kéthavi termelést biztosan látunk előre” – mondja (a fiatalabbik) József.
A koronavírus okozta válság első hatásai azonnal tettenérhetőek voltak, már március során elindultak a tömeges elbocsájtások. Ezzel párhuzamosan egyre súlyosabb likviditási problémák merülnek fel egyes ágazatokban, ugyanakkor szinte napról napra újabb kormányzati intézkedéseket jelentenek be a problémák megoldására. „Olyan ez, mint egy mérleg, ahol a negatív hatásokat a pozitív oldalon igyekszünk kompenzálni, hogy ne szakadjon le a mérleg negatív serpenyője” – mondja az Opten ügyvezetője, Tóth Tamás.
Hogyan mérlegeljenek a cégek okosan?A koronavírus okozta válság első hatásai azonnal tettenérhetőek voltak, már március során elindultak a tömeges elbocsájtások. Ezzel párhuzamosan egyre súlyosabb likviditási problémák merülnek fel egyes ágazatokban, ugyanakkor szinte napról napra újabb kormányzati intézkedéseket jelentenek be a problémák megoldására. „Olyan ez, mint egy mérleg, ahol a negatív hatásokat a pozitív oldalon igyekszünk kompenzálni, hogy ne szakadjon le a mérleg negatív serpenyője” – mondja az Opten ügyvezetője, Tóth Tamás.
A Cégtár rendszer üzemeltetője szerint most fokozottan szükséges – főleg új céges partner esetén – a céginformációs szolgáltatásokat igénybe venni. „Nem csak a gyors reakció, hanem a stratégiaalkotás is fontos. A folyamatokon való – átgondolatlan – módosítás ugyanis akár több kárt okozhat, mit amennyi hasznot hoz” – mondja Tóth Tamás. Interjú.
Mire számíthatunk céges szinten a vírus elvonultával?
A cégek gazdasági helyzete jelentősen átalakul. Kiemelten fontos figyelni a 2019-es pénzügyi beszámolókat – amelyek ugyan nem tükrözik az aktuális pénzügyi helyzetet, de a pénzügyi mutatók meghatározzák azt, hogy mely cég mennyire tud átvészelni egy időszakos csökkenést vagy akár leállást.
Mire figyeljünk, ha új céges partnerrel kerülünk kapcsolatba?
Mivel új partnerek esetén nincs saját tapasztalatunk, így a piaci tapasztalatok, a hitelkeretmaximum- és csődmodellek felértékelődnek. Ezek a modellek statisztikai alapon minden cégre meghatározzák a bedőlési valószínűséget és az utólagos fizetésre engedélyezett számlák maximális értékét.
Mi a helyzet az utólagos fizetésű számlákkal? El kell felejteni, vagy vannak olyan biztosítékok, amik lehetővé teszik?
A magyar gazdaságban – vállalatok közötti üzletek esetén – csak nagyon ritkán és nagy összegű számlák esetén fordul elő valamilyen extra biztosíték hozzárendelése egy ügylethez (akár például bankgarancia). Sokkal inkább próbálják a creditmanagement gyakorlatukat úgy módosítani, hogy visszavágják a hitellimiteket, illetve előre fizetést kérnek a vevők egy részétől.
Egyáltalán: hogyan változzon a kkv-k fizetési és beszedési gyakorlata, ha túl akarnak élni?
Ilyenkor nehéz eltalálni a megfelelő középutat. Túlzottan szigorú kreditlimit-politikával ügyfeleket veszthetünk, míg túl lazával a ki nem fizetett számlák rohamos növekedését kockáztatjuk. Ilyenkor kiemelten segítenek a kkv-knak a céginformációs szolgáltatások, emellett a faktoring és a hitelbiztosítás is megoldást jelenthet, ha valaki tovább szeretné csökkenteni saját kockázatát.
Hogyan tud az Opten a megváltozott piaci körülmények között segíteni? Megjósolható hagyományos módszerekkel a jelenleg esedékes csődkockázat?
A modellek feladata, hogy „rangsorolják” a cégeket a túlélési valószínűségük alapján. Nem kérdés, hogy a cégek egy része túl fog élni, míg egy másik része nem. Ez eddig is így volt. Most a sorrend változik, és a megszűnő cégek száma fog megnövekedni. Maguk a modellek – az Opten Kft.-nél – közel 300 változó alapján működnek. A jelenlegi helyzetben néhány változó súlya megnőtt. Ilyenek a tevékenységi kör, a likviditási mutató, az árbevételarányos nyereség, a végső tulajdonos, az exportrelációk vagy épp a kapcsolt vállalkozások. Ezekkel a korrekciókkal napról napra változhat a cégek aktuális kockázati indexe, valamint javasolt hitelkeretmaximuma.
A magyar tulajdonú, második generációs családi vállalkozás itthon nemzetközi márkák, külföldön pedig világsikerre törő hazai megbízók kiállítási és rendezvénymegjelenésein dolgozik, s emellett még saját rendezvényes innovációs fejlesztésekre is marad idejük.
Balogh Péter szívesen mentorál picike, egyszemélyes cégeket is, most, a járvány idején pedig attól a legboldogabb, ha cégei gyorsan reagálva, másokat megelőzve fordulnak új irányba. A válság felértékeli a csótánymodelljét.
Home office, távoktatás, kényszermegoldások: a koronavírus terjedése miatt az otthonok „digitális” átállására villámgyorsan volt szükség, a legtöbb esetben már meglévő eszközökre alapozva. És ha nem lenne elég gondunk, a kiberbűnözők igyekeznek kihasználni a felhasználók tapasztalatlanságát. Az elmúlt időszakban 667 százalékkal növekedtek a koronavírushoz kapcsolható e-mailes támadások. Az IT biztonsággal foglalkozó Sicontact az elsők között lépett: az általa forgalmazott ESET biztonságtechnikai szoftvercsalád akciójában ingyenessé tették az Internet Security programot minden diáknak és tanárnak 3 hónapra, a cégek számára pedig ingyenes tanácsadást biztosítanak.
A Palotanegyedben egymást érik villák és bérházak, de simán elmegy mellettük az ember, mert fogalma sincs, hogy mit találna bent. Itt egy Lotz-freskó, ott egy mozaikpadló, amott egy márványterasz. Mutatjuk, hova nézz, ha majd újra sétálgathatsz a városban. Addig is lefotóztuk és házhoz szállítottuk neked.
A koronajárvány miatt most bevezetett mentőintézkedéseket hagyni kell kifutni a hatályukból, vagy el kell törölni őket, és újra deregulációra kellene törekedni.
Ahogyan egymás után nyílnak a kulturális és közösségi terek, és egyre több fiatal költözik a kerületbe, Józsefváros arca gyorsan változik. A Budapest egyik legizgalmasabb részévé váló VIII. kerület jövőjével kapcsolatos elképzeléseiről kérdeztük Rádai Dániel várostervező szakembert, aki a Momentum színeiben lett a kerület városfejlesztésért felelős alpolgármestere. Politikusok ritkán kerülnek a Forbesba, de harmincéves, progresszív várostervezők sem gyakran lesznek alpolgármesterek, ezért tettünk kivételt.
