Ahogyan egymás után nyílnak a kulturális és közösségi terek, és egyre több fiatal költözik a kerületbe, Józsefváros arca gyorsan változik. A Budapest egyik legizgalmasabb részévé váló VIII. kerület jövőjével kapcsolatos elképzeléseiről kérdeztük Rádai Dániel várostervező szakembert, aki a Momentum színeiben lett a kerület városfejlesztésért felelős alpolgármestere. Politikusok ritkán kerülnek a Forbesba, de harmincéves, progresszív várostervezők sem gyakran lesznek alpolgármesterek, ezért tettünk kivételt.
Lakossági fórumokon gyakran emlegeted, hogy egy „reziliens város” megteremtése felé kellene haladni. Hogyan jutottál el szakmai pályafutásod során eddig az elképzelésig, és mit jelent ez pontosan?
A delfti műszaki egyetem a világ egyik legjobb építészkara, ott végeztem, és a Solar Decathlon-csapat (nemzetközi építészeti verseny, amelyen az egyetemisták napenergiával működő házakat építenek – a szerk.) tagja lettem. Mi nem egy csilivili pavilont építettünk, hanem egy valós problémát vittünk Versailles-ba, ahol a verseny zajlott. Szó szerint kivágtunk egy darabot egy holland sorházból, és arra építettünk egy üvegházburkot. Itt kezdtem a fenntarthatóság műszaki és társadalmi oldalának kapcsolatával foglalkozni, innen ered minden, amit csinálok.
Nincs rá jó magyar kifejezés, de szociális-környezeti városfejlesztésnek nevezhetjük, és ennek középpontjában áll a reziliens, azaz ellenálló, alkalmazkodóképes város fogalma, amit az élhető közterek határoznak meg. Ez felöleli azt is, hogyan kezelünk olyan társadalmi kérdéseket, mint mondjuk Józsefváros multikulturális demográfiája, hogyan reagál a város természeti katasztrófákra, és hogy romba dönti-e egy gazdasági válság, vagy bizonyos iparágaknak köszönhetően túlél.
„Elővettük anyukám lecsóját, és az ötlet még ott, a konyhaasztalnál megszületett.” Így indult két gépészmérnök, Kertész Éva és Tóth Gábor adalékmenteskészétel-üzlete.
Szakácsokat és konyhákat kerestünk. Nagyon sokáig néztek ránk nagyon értetlenül. Ennyire nem ismertük az élelmiszerpiacot – meséli Gábor az indulásról, amikor még nem tudták, hogy nem a konyhák, hanem a konzervtechnológia és a bérgyártás a jó irány.
Kertész Éva és Tóth Gábor még a BME gépészmérnöki karán ismerkedtek meg. Első közös vállalkozásukban ingatlanokat újítottak fel és adtak el. Egy rohanós napon lekapták a polcról Éva édesanyjának lecsóját ebédre, innen jött később a márkanév is. A boltokban is adalékmentes készételeket kezdtek keresni. Nem találtak. Hét–nyolcmillió forint saját megtakarításból elkezdték a pilotprojektet.
„Ekkor még mindig azt gondoltuk, hogy akkor lesznek nagyon finomak az ételek, ha szakácsokat keresünk, de ebből soha nem az sült ki, amit mi szerettünk volna” – mondja Éva, aki végül az első recepteket édesanyjával dolgozta ki több hónapnyi munkával. Most már egy munkatársa segít neki ebben.
Az Adalékmentesen Kft. 2017 végén indult kilencmillió forintos Hiventures-befektetéssel, fél év múlva a második körben harmincmilliót kaptak. A harmadik, 250 millió forintos befektetéssel a Hiventuresnek már 35 százalékos tulajdonrésze van a cégükben, Éváék idén a bérgyártás megőrzése mellett üzemet is nyitnak. Először csak webshopjukban értékesítettek, ma már több mint négyszáz viszonteladói együttműködésük van. Az Interspar és a Müller polcain is árulnak adalék-, tartósítószer-, tej- és hozzáadottcukor-
mentes Polczot.
A tizenkét, közte négy vegán ételhez az alapanyagokat 25 különböző beszállítótól szerzik be, amit csak lehet, Magyarországról. Néhány alapanyag adalékmentes változatáért sokat kellett kutatniuk: a kézműves mustárt egy őrségi házaspártól veszik, a füstölt tarját csak az ő kedvükért készítik csomósodásgátló nélküli sóval.
A havonta átlagosan 65 ezer legyártott üveg iránti kereslet most több, mint a duplájára nőtt. A hirtelen megjelent ételfelhamozási hullámok miatt március volt eddig a rekordhónapjuk. A webshopban és a boltokban is megnőtt a kereslet. A tíz állandó csapattag mellé több ideiglenes munkatársat is felvettek. „Nem is tudtuk gyártással lekövetni. Volt, hogy egy hétig nem lehetett kapni nálunk semmit.”
Az ételek vecsési bérgyártásban készülnek, egy üveg adalékmentes tartósítása – a hermetikus lezárás és a hőkezelés – körülbelül öt órát vesz igénybe. Arra számítanak, hogy a mostani dömping szépen lassan visszaesik, de azt remélik, hogy sok olyan vásárlót meg tudnak tartani, akik ebben az időszakban próbálták ki a polczos bolognai marhát, zöldséges lencseragut vagy füstölt tarjás babragut.
A határzárak és a kijárási korlátozások előtt kezdtek a külföldi terjeszkedésen gondolkodni. A címkéket már több nyelvre lefordították, de az exportegyüttműködések 2021-re tolódnak.
Teljesítmények, amire felkapjuk a fejünket, személyiségek, amelyek ereje még a telefonon is átüt, őszinteség, humor és vasakarat, ami meghozta a gyümölcsét. Amiben ez az év mégis más, mint a többi: ez az első 30/30-as lista, amelyen mindenki a rendszerváltás után született, és most hirtelen a vírusválság akadályaival is küzd.
A magyar tulajdonú, második generációs családi vállalkozás itthon nemzetközi márkák, külföldön pedig világsikerre törő hazai megbízók kiállítási és rendezvénymegjelenésein dolgozik, s emellett még saját rendezvényes innovációs fejlesztésekre is marad idejük.
Újságíró is, és gazdag ember is akart lenni – némi viaskodás után végül utóbbi mellett döntött. Már a gimnáziumban üzletelt, aztán a sportriporterkedés után volt ékszerboltja, brókerháza, mígnem 2002-ben „az állatok ránézésre jobb fejek, mint az emberek” revelációval átnyergelt a sertéstenyésztésre. Nemrég maga is mint startupper pitchelt befektetők előtt az állattenyésztő-szoftverével. Moldován András a legkíméletlenebb cápa, nem válogatja meg a szavait a műsorban, ha egy „kishal” felkészületlenül áll ki a befektetők elé, vagy irreálisan sok pénzt kér.
