„Elővettük anyukám lecsóját, és az ötlet még ott, a konyhaasztalnál megszületett.” Így indult két gépészmérnök, Kertész Éva és Tóth Gábor adalékmenteskészétel-üzlete.
Szakácsokat és konyhákat kerestünk. Nagyon sokáig néztek ránk nagyon értetlenül. Ennyire nem ismertük az élelmiszerpiacot – meséli Gábor az indulásról, amikor még nem tudták, hogy nem a konyhák, hanem a konzervtechnológia és a bérgyártás a jó irány.
Kertész Éva és Tóth Gábor még a BME gépészmérnöki karán ismerkedtek meg. Első közös vállalkozásukban ingatlanokat újítottak fel és adtak el. Egy rohanós napon lekapták a polcról Éva édesanyjának lecsóját ebédre, innen jött később a márkanév is. A boltokban is adalékmentes készételeket kezdtek keresni. Nem találtak. Hét–nyolcmillió forint saját megtakarításból elkezdték a pilotprojektet.
„Ekkor még mindig azt gondoltuk, hogy akkor lesznek nagyon finomak az ételek, ha szakácsokat keresünk, de ebből soha nem az sült ki, amit mi szerettünk volna” – mondja Éva, aki végül az első recepteket édesanyjával dolgozta ki több hónapnyi munkával. Most már egy munkatársa segít neki ebben.
Cél a hazai vállalkozásokban rejlő értékek megmentése. Ahogy mindenkit, úgy az MFB csoporthoz tartozó Hiventurest is váratlanul érte a világjárvány és az annak nyomán kialakult gazdasági válsághelyzet. Bár a koronavírus okozta gazdasági hatásokat előre nem lehetett látni, vannak, akik előzetes tapasztalatuknak és gyors reakciójuknak köszönhetően azonnal reagálni tudtak.
Az MFB csoporthoz tartozó Hiventures itthon az elsők között állt át a
digitális munkarendre, és szünet nélkül fogadja az innovatív
vállalkozások jelentkezését. Az elmúlt évek sikeres programjainak
tapasztalatai, valamint rugalmas, gyorsan az igényekhez igazítható
befektetési politikájuk révén nemcsak arra voltak képesek, hogy gyorsan
alkalmazkodjanak a helyzethez, hanem életmentő segítséget, sőt a jövő
növekedését megalapozó lehetőségeket is tudnak kínálni mind a már a
portfóliójukhoz tartozó, mind az azon kívüli hazai innovatív és
hagyományos kkv-knak.
Miközben már több mint kétszázhatvan magyar vállalkozásnak nyújtott segítséget az elinduláshoz, a fejlődéshez, illetve a növekedéshez, 2017-es indulása óta a Hiventures kockázati tőkealap-kezelő maga is sokat fejlődött. Az alapkezelő létrehozásakor az akkori piaci igényeket és hiányosságokat felmérve világos célt tűztek ki maguk elé, amely a pénzügyi forrásokhoz egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan hozzáférő startup vállalkozások finanszírozása volt.
Most, több mint 3 évvel később, komoly tapasztalatokkal a hátuk mögött, Katona Bence, a Hiventures vezérigazgatója nagyon elégedett, hogy visszaigazolást nyertek kezdeti feltevéseik.
„Hatalmas igény volt és van jelenleg is a piacon a termékeinkre. Csak a mi tőkebefektetéseinkre 3 év alatt 2564 jelentkező adta be a pályázatát, üzleti tervét, összesen mintegy 215 milliárd forint keretösszegben. Ebből 263 céggel szerződtünk, és 25,9 milliárd forint tőkét helyeztünk ki három év alatt, és mostanra Európa legaktívabb korai fázisú befektetési társasága lettünk.”
Példamutató modell
Mivel korábban mindössze évente pár tucat startup született Magyarországon, kimondható: a Hiventures beteljesítette azt a küldetését, hogy startupokra szabott tőkebefektetési lehetőségeivel betömje a piaci szereplők által hagyott réseket a korai fázisú startup finanszírozás területén, és ezzel fellendítse az utánpótlást és aktivizálja az ökoszisztéma valamennyi szereplőjét. A Hiventures azért is tudott mára a hazai startup-ökoszisztéma megkerülhetetlen részévé válni, mert az MFB csoport tagjaként nem célja más szereplők kiszorítása, ehelyett pont az együttműködésre törekszik. A modell iránt számos országból érkeztek érdeklődések az elmúlt évekbe, és van, ahol már hasonló struktúra felépítésén dolgoznak.
„Minden egyes ügylet szintjén azt támogatjuk, hogy legyen mellettünk más, piaci befektető is. Nekünk ez kockázati szempontból sokkal jobb, másrészt ezzel ösztönözzük, hogy egyre több magánbefektető jelenjen meg ezen a piacon. Hosszú távon mondhatjuk, hogy katalizátor szerepet töltünk be a finanszírozás terén, melynek következtében egyre több magán forrás áll a startupok rendelkezésére” – mondja Mikesy Álmos vezérigazgató-helyettes. E téren is egyre jobbak az eredményeik, már 42 esetben fektettek be startup vállalkozásokba más cégekkel közösen, összesen 4 milliárd forint értékben, az ilyen ügyletek többségére az elmúlt másfél évben került sor.
A tőkealap-kezelő nagy ereje továbbá a stabilitásban rejlik. A Hiventures nem pályázatszerűen van jelen a piacon, így akinek van egy jó ötlete, az tudja, hogy az év bármely szakaszában számíthat finanszírozásra. De a stabilitás abban is megjelenik, hogy a Hiventures hosszú távra tervező, türelmes befektetőként tud működni, emellett a portfólióminőség tekintetében sem állnak rosszul. „Ötlet fázistól már 15 millió forint befektetést is biztosítunk, és a teljes fejlődési ciklus alatt stabil finanszírozó partnere vagyunk a cégeknek egészen a nemzetközi terjeszkedésig. Ezt az is remekül bizonyítja, hogy a portfóliónkban lévő startupok 114 esetben részesültek úgynevezett follow-on befektetésben, közel 6,5 milliárd forint értékben. Hosszú távra tervezünk, így nem a gyors exitre törekszünk, a portfóliónkban lévő vállalkozások pedig ki tudják használni a többlépcsős finanszírozási modellünk minden előnyét.”
Ha még hozzávesszük, hogy a Hiventures abban is nagy részt vállalt, hogy a magyar piacon korábban kevéssé jelen levő tőkebefektetési modellt megismertesse, elfogadtassa, még egyértelműbb, milyen szerepet játszott az alapkezelő abban, hogy mára egy nemzetközi szinten is elismert modell jöjjön létre a magyar startupok finanszírozására, amely organikus, hosszú távú fejlődést tesz lehetővé.
„Nem piacot helyettesítünk, hanem piacot fejlesztünk. A piaci befektetők ma már keresik a cégeinket, de ehhez az kellett, hogy a nagyon korai, kockázatos fázisban mi finanszírozzuk őket. A közép-kelet-európai régiót nézve az elmúlt 2-3 évben darabszámra hazánkban történt a legtöbb kockázati tőkebefektetés. Az érettebb fázisban lévő cégeinknél pedig már megjelentek a magánbefektetők is, nagyon jól működő modell alakult ki” – állítja Katona Bence.
Új utakon
Az eltelt időben maga a Hiventures is sokat fejlődött. „Picit mi is úgy működünk, mint egy startup, amelyik szerencsére már a növekedési fázisban tart” – fogalmaz a vezérigazgató. A tapasztalatgyűjtés, a piaci reakciók begyűjtése, a folyamatok hatékonyabbá tétele, a programok finomhangolása mellett természetesen figyelnek arra is, milyen más vagy új igények jelennek meg a piacon, amelyek kielégítésével még dinamikusabban fejlődhetne a magyar gazdaság, és tavaly ősszel egy teljesen új üzletágat is indítottak ennek érdekében.
„A hozzánk beérkezett nagyjából 2500 jelentkezés egy része nem startupnak nevezhető cégektől, hanem hagyományos értelemben vett kis- és középvállalkozásoktól jött. 2018 végén kezdtünk el azon gondolkozni, hogy e vállalkozások számára is kidolgozzunk valamilyen lehetőséget, hogy tőkebefektetés formájában juthassanak finanszírozáshoz, és végül 2019 szeptemberében indult útjára a KKVPRO üzletágunk” – foglalja össze Mikesy Álmos.
Az alapvető cél itt sem a piacon elérhető finanszírozási megoldások kiváltása, hanem új lehetőségek megteremtése, a tőkefinanszírozás jelentette előnyök hagyományos kkv-k számára történő megnyitása volt.
A 31 milliárd forint keretösszegű MFB forrásból a Hiventures új finanszírozási megoldásai a kkv-k tranzakciós, felvásárlási tevékenységét igyekszik elősegíteni, mivel ez az a terület, amelyre támogatásból vagy hitelből nagyon nehéz forrást szerezni.
„Olyan tranzakciókat próbálunk finanszírozni, ahol jellemzően új menedzsment érkezik a cégbe. Elsősorban a jövőbe fektetünk be, és pont ezt kellett a startupoknál megtanulnunk jól feltérképezni. Itt van egy már évek óta jól működő vállalat, jön egy új menedzsment és letesz elénk egy újragondolt tervet, hogy miként fogják tovább fejleszteni és növekedési pályára állítani a céget, s mi ezt támogatjuk” – mondja Katona Bence arról, mennyire tudják kamatoztatni a startupok finanszírozásában szerzett befektetői tapasztalataikat ebben az új, kkv-knak szóló üzletágban.
A KKVPRO három fő területre koncentrál. Az első a generációváltás, amikor a cég alapítója „nyugdíjba” kíván vonulni és egy külső vagy egy belülről érkező fél felvásárolná a társaságot – a kutatások szerint a következő tíz évben a családi vállalkozások közel 40 százalékát érintheti ez a probléma. A második terület a külföldi befektetést ösztönző program, amikor nem magánszemélyek felvásárlását finanszírozzák, hanem azt, amikor például egy magyar kkv belép egy másik, jellemzően régiós piacra és az ottani konkurenciáját szeretné felvásárolni a növekedés érdekében. A harmadik terület pedig a piaci konszolidációs tevékenységet elősegítő program, amelynél a hazai vállalkozásokat konkurenseik, vagy az értéklánc másik szintjén álló vállalatok, például beszállítók felvásárlásában segítik.
A Hiventures 50 millió forinttól 3,1 milliárd forintos ügyletekig, zárt konstrukcióban, tehát kivásárlási opcióval, társfinanszírozóként, a cégekbe kisebbségi tulajdonostársként belépve nyújt segítséget ezen tranzakciók megvalósításához. Mivel az elvárt 30 százalékos önerő mellett ideális esetben banki hitel is kiegészíti a finanszírozást, a KKVPRO egyfajta katalizátorként összességében akár 100 milliárd forintnyi tőkét is megmozgathat a következő években, ezzel jelentősen növelve a kkv-szektor versenyképességét.
És ez pusztán az ügyletek anyagi része.
A Hiventures ugyanis nem egyszerűen pénzt ad, hanem a szerződéskötéshez vezető, közös gondolkodásként is értelmezhető folyamat végén társtulajdonosként is megjelenik a cégben, ezzel olyan, főként stratégiai és pénzügyi szaktudást „hozva be” a cégbe, ami jellemzően nincs meg a hazai kis- és középvállalkozásokban.
„Nálunk nagyon erős innovációs, tranzakciós tudás halmozódott fel. 80 fős csapatunk van. A pénzügyi befektetésen túl is hiánypótló támogatást tudunk adni a cégeknek kapcsolati tőkében, illetve a menedzsment szintjén is” – magyarázza Katona Bence. Itt is szükség volt viszont a piac „edukálására”. „Hitelt nagyjából mindenki vett már fel, a tőkefinanszírozás viszont más. Konferenciákat tartottunk, országos roadshow-kon vettünk részt, és jelenleg is igyekszünk minél több emberrel megismertetni ezt az alternatív finanszírozási formát – teszi hozzá a vezérigazgató. – Sok előnye van a tőkeági befektetésnek kkv oldalon, csak erről a cégvezetők nem mindig tudnak. Alacsony fedezettel, vagy akár fedezet nélkül elérhető forrás, ami a cash flowját sem terheli a cégnek.”
Az első bő fél év tapasztalatai itt is visszaigazolták az előzetes feltevéseket. Háromnegyed év alatt 76 jelentkezés érkezett be, 14 milliárd forint értékben. Ezek nagyjából kétharmada a generációváltást, ötöde a piaci konszolidációt, míg a fennmaradó 5 százalék a külföldi felvásárlást célzó ügylet. Kilenc cég már zöld lámpát is kapott, két esetben pedig már a pozitív befektetési döntés is megszületett 2,6 milliárd forint összegben, így csak a szerződés aláírása van hátra. A folyamat gördülékenységét, hogy milyen hamar tudnak a vállalkozások finanszírozáshoz jutni, nagyban befolyásolja, hogy mennyire előkészített és átgondolt az üzleti lehetőség mind eladói, mint vevői oldalról, de jellemzően jelentkezéstől számított 4-6 hónapos időtávra kell számítaniuk a finanszírozásra jelentkező cégeknek.
„Voltak elemzéseink, azok is azt mutatták, hogy a legakutabb probléma a generációváltás, ezt pedig a jelentkezések és az első eredmények is jól tükrözik. Mi folyamatosan elemezzük a piacot, és arra viszünk mindent, amire a legnagyobb igény van. Rugalmasnak kell maradnunk” – jelenti ki Mikesy Álmos.
Megváltozott világ
A rugalmasságot pedig a koronavírus miatt kialakult helyzet mind az alapkezelőn belül, mind azon kívül eddig soha nem látott módon teszi próbára. A Hiventuresnél az otthoni munkavégzésre történő átállás szerencsére nem okozott problémát.
„Minden képzeletünket felülmúlja, milyen hatékonyan tudunk így dolgozni. Már-már ijesztő néha. Ehhez persze az is kellett, hogy már fel voltunk készülve, tavaly volt egy nagy digitális átállás, szinte teljesen papírmentes iroda vagyunk, hiába kell nap mint nap szerződéseket aláírnunk, hacsak a partnerünk igényei nem mások. Ennek ellenére most külön munkacsoport foglalkozik azzal, hogy lehet még hatékonyabb az otthoni munkavégzés, segítséget nyújtunk azoknak a kollégáknak is, akiknek ez nehézséget okoz” – meséli az elmúlt hetek tapasztalatairól Katona Bence.
A helyzet természetesen a Hiventures portfóliójához tartozó cégeket is váratlanul érte, de egyáltalán nem mindegyikre van negatív hatással.
„Minden válság ilyen, egyszerre rombol és nyit meg új utakat” – mutat rá Mikesy Álmos. A Hiventuresnél is használják például a Trustchain digitális aláírást és azonosítást lehetővé tevő szolgáltatásait, a cég ügyfeleinek száma pedig megsokszorozódott az elmúlt hetekben, de jól teljesít a fejlett logisztikai szolgáltatásokat nyújtó Webshippy is. Minden várakozást felülmúlt viszont a BOOKR Kids termékcsaládja, hiszen a saját fejlesztésű angol BookR Class mesés-verses-játékos modulját az Oktatási Hivatal hivatalos tankönyvvé nyilvánította, míg a pedagógiai módszertant és adminisztrációs csomagot kínáló BookR Sulit a kiemelten ajánlott digitális megoldások közé emelték.
A portfólió további cégei is azon dolgoznak, hogy gyorsan alkalmazkodjanak az új helyzethez, az interaktív online platformot fejlesztő Duelbox például a rendezvényekről és konferenciákról a digitális oktatás területére igyekszik átlépni, de a futárszolgáltatást nyújtó ViddL is reagálni tudott már a gyorsan változó körülményekre.
A legtöbb szektorban persze veszteségeket hoztak a járvány hatásai. A rövid távú lakáskiadást szervező Let Me Inn, vagy a szabadulószobákat franchise-rendszerben üzemeltető PanIQ Room piaca például gyakorlatilag eltűnt egyik napról a másikra, pedig a válság előtt kiválóan teljesítettek. Ha a teljes magyar gazdaságot nézzük, akkor is nyilvánvaló, hogy számos cég került, kerül most nagyon nehéz helyzetbe, a problémákat pedig fokozza, hogy a cégek többsége bevételek nélkül legfeljebb néhány hónapot képes túlélni, a piaci befektetők, kereskedelmi bankok viszont éppen most visszafogják saját tevékenységüket, amely még inkább felértékeli az állami szerepvállalást.
Ahogy világszerte szinte mindenhol, a magyar állam is igyekszik megsegíteni a nehéz helyzetbe került cégeket, és ebben a Hiventuresnek is fontos szerep jut.
„Óriási megtiszteltetés, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon belül a Hiventures kapta azt a feladatot, hogy mind startup, mind kkv területen dolgozzunk ki a válság negatív hatásaira választ adó tőkeági finanszírozási megoldásokat. Ez nagy lehetőség és egyben felelősség, mindent megteszünk, hogy hatékony és az igényekhez legjobban igazodó finanszírozással támogassuk a hazai vállalkozói szektort” – mondja Katona Bence. Áprilisban az alapkezelő csapata éjt nappallá téve dolgozott azon, hogy felvázolja ezeket, és elképzeléseik már el is kezdhetnek megvalósulni.
Mint az a saját portfóliójuk cégeinél is látszódott, a feladat sokrétű. Vannak vállalkozások, amelyeknek azonnali segítségre van szükségük a túléléshez, vannak olyanok, ahol gyors átalakításra van szükség az új kihívásoknak való megfeleléshez, miközben pont most, a legnehezebb helyzetben kellene lerakni a jövőbeli növekedés, a válság utáni lehetőségek kihasználásának alapjait is.
A különleges helyzet ellenére a Hiventures alapvetően nem változtat eddigi befektetési alapelvein. „Minden, így a járvány okozta gazdasági következmények enyhítése érdekében elindított vagy átalakított tőkeprogramunk mögött is ugyanaz a filozófia van, hogy ott legyünk, ahol a piac nem, vagy egyedül nem képes finanszírozni – szögezi le Mikesy Álmos. – A szerepünk nem változik: piaci hiányosságokat finanszírozunk, és a válságban is ezt az elvet követjük. De egy válságban ez a piaci rés hatalmasra tud nőni, és itthon a tőkeági finanszírozás egyébként sem fejlődött ki annyira.”
Ezzel a céllal indítják el az összesen 150 milliárd forintnyi új forrással rendelkező Krízis I. tőkeprogramjukat, mely a tőkeigényesebb kkv-k, sőt akár nagyobb cégek számára is nyitott, és ami új, a korábbiaknál nagyobb volumenű ügyletek finanszírozására is lehetőséget ad.
Az új tőkeprogram három fő területre koncentrál. Egyrészt a restrukturálási fókusz által olyan cégeknek nyújt tőkeági finanszírozást, amelyek alapvetően jó termékekkel, jó menedzsmenttel rendelkeztek, de a válság következtében a vevők eltűnése, a beszállítói láncok összeomlása vagy más miatt nehéz helyzetbe kerültek, és ezt ilyen vagy olyan okból hitelfelvétellel vagy csak hitelfelvétellel már nem tudják kezelni. A cél elsősorban tehát a következő hónapok, esetleg évek túlélésében számukra segítséget nyújtani.
Az új tőkeprogram továbbá a tranzakciós fókusz által a cégek felvásárlási tevékenységét is hivatott finanszírozni, erre pedig rengeteg lehetőség adódhat a mostani helyzetben. Ahogy a Hiventures minden programja esetében, a magyar gazdaság fejlesztése az elsődleges. „Célunk, hogy ne külföldi befektetők vásárolják fel az esetlegesen nehéz helyzetbe került magyar vállalkozásokat, hanem hogy magyar kézben, magyar érdekeltségben maradjanak, akár a meglévő tulajok támogatásával, akár felvásárlás esetén” – jelenti ki Mikesy Álmos.
Végül a gazdaságfejlesztési fókusz által az új tőkeprogram még inkább a válság adta új lehetőségek kihasználását segítheti, hiszen olyan beruházások megvalósítását teszi lehetővé, amelyekre a hosszabb megtérülés vagy a kereskedelmi bankok kockázatkerülőbb magatartása miatt most más formában nem kerülhetne sor. „Arra számítunk, hogy a válságból való kimenetnél felértékelődnek majd a jövőbe mutató beruházások – teszi hozzá a vezérigazgató-helyettes, aki azt is elmondja, hogy tapasztalatuk szerint drasztikusan csökkent a kereskedelmi bankok vállalati hitelezési tevékenysége. – Ilyenkor egy türelmes és megbízható finanszírozó szerepe még jobban felértékelődik.”
Kétszer ad, aki gyorsan ad
Vannak viszont olyan cégek, amelyeknek gyakorlatilag azonnali segítségre van szükségük. A Hiventures ezért meglévő alapjainak befektetési politikáját átalakítva két, a már jól ismert korai fázisú startupokat célzó inkubációs befektetési program mintájára „dobozos termékként”, gyorsan elérhető mentőprogramot is kínál a startupok és a kkv-k számára.
A nehéz helyzetbe került start-upokat a nekik szóló 30 milliárd forintos keretösszegű mentőprogramban ügyletenként maximum 150 millió forinttal, részben tőke, részben tagi kölcsön formájában finanszírozzák. A csomag a korábban már kockázati tőkebefektetésben részesült, így ebből a szempontból érettebb fázisban lévő cégeket célozza, a jelentkezők pedig 3, előre meghatározott konstrukció valamelyikére tudják beadni jelentkezésüket a külön erre létrehozott online felületen.
Az látszik, hogy a tőkefinanszírozás szerepe válsághelyzetben jelentősen felértékelődik a hitelfinanszírozás mellett annak ellenére, hogy „drágább” finanszírozást jelent.
Ugyanitt a kkv-k számára, összesen egy 41 milliárd forintos keretösszegből gazdálkodva, egy zárt, 10 éves lejáratú konstrukciót nyitnak meg, amely 1 százalékos tulajdonrészért cserébe akár a tavalyi éves árbevétel felét, de maximum 250 millió forintos tőkebefektetést kínál tőke plusz tagi kölcsön formájában. A tulajdonrészt a lejárat előtt bármikor vissza lehet vásárolni a tőkebefektetésre fizetett évi 5,1 százalékos kamattal, a tulajdonosok felé pedig a 7. évtől nyílik majd meg egy kötelező visszavásárlási opció.
„Talán magasnak hangzik az 5,1 százalékos kamat, de ehhez a pénzhez most fedezet nélkül lehet hozzájutni, kamatokat sem kell fizetni, nem terheli a cég cash flow-ját középtávon sem, és csak akkor fizetendő meg, amikor már a cég helyzete rendeződött. A tőkebefektetés előnye továbbá, hogy nem terheljük a fedezeteket sem, a vállalkozások a válság alatt is megőrizhetik a hitelfelvevő képességüket, így ha később hitelből végeznének fejlesztést, ez nem lehet probléma. Ne felejtsük el, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad” – mondja Mikesy Álmos arra, miért menthet meg sok céget ez a lehetőség anélkül, hogy hosszú távon túl nagy terhet jelentene.
A gyorsaság érdekében pedig a Hiventuresnél most azon dolgoznak, hogy a mentőprogramok esetében akár 30 munkanapon belül pénzhez juthassanak a vállalkozások. „Piaci sztenderd szerint a tőkebefektetésnél a legalább hat hónap is gyorsnak számít. Mondhatjuk, hogy űrrepülőgépet építünk” – teszi hozzá Mikesy Álmos, aki szerint ez nekik is ismeretlen terep, de egyben jó alkalom arra, hogy olyan megoldásokat teszteljenek, amelyekre normális körülmények között nem lehetne mód.
Egy dologban viszont a gyorsaság ellenére sem engednek Katona Bence szerint. „Most is csak az egyébként jól prosperáló cégeket fogjuk megmenteni, akik eddig is jól teljesítettek és csak a kialakult piaci körülmények miatt kerültek bajba. Kemény üzleti döntéseket kell hoznunk nagyon rövid időn belül, így minden cégtől kérünk válságtervet, kreatív modellt, fejlesztési irányokat.” Ha tehát valaki abban gondolkozik, hogy jelentkezik a Hiventures bármelyik programjára, a legjobb, ha elkészít egy új stratégiai és pénzügyi tervet, illetve végiggondolja cége 3-5 éves jövőjére vonatkozó terveit.
„Ez nagyon felgyorsíthatja a folyamatot – magyarázza Katona Bence, aki a sokéves tapasztalatuk alapján leggyakoribb hibákra is felhívja a figyelmet. – Legtöbbször a teljesen irreális terv az, ami problémát okoz. Fontos, hogy legyen valid piac- és egy versenytárs-elemzés, ami alátámasztja a terveket, emellett érdemes annak is előre utána járni, mivel is jár egy tőkebefektetés, milyen feltételei vannak.”
A Hiventures tehát a meglévő programjai mellett gyorsan reagált a kialakult helyzetre is. Amellett, hogy alapvető célkitűzéseihez híven fókuszban tartja a nehéz helyzetbe került hagyományos cégek és startupok megmentését, legalább annyira tekint a jövőbe, az egész magyar gazdaság erősödését, az értékek megőrzését segítve, megteremtve az organikus, innovatív fejlődéshez szükséges kereteket.
Katona Bence külön is felhívja a cégvezetők figyelmét arra, hogy ők is figyeljenek az új lehetőségekre. „Az innovatív vállalkozások, amelyek finanszírozáshoz tudnak jutni ebben a helyzetben, nagy versenyelőnyre tehetnek szert. Ne álljon le az innováció. Most kell innoválni, hiszen így lehet túlélni vagy lépéselőnyt szerezni! Idő is most van rá.” Mikesy Álmos is hasonló véleményen van: „Az elmúlt időszak sikertörténetei közül rengeteg a 2008-as válság körüli időkben született, mint például az Uber vagy az Airbnb, és még sorolhatnánk. Világszinten és itthon is lesznek olyanok, akik most fognak kiemelkedni.”
Eric Yuan sok elismerést kap azért, hogy emberek millióinak ingyen adja Zoom nevű videokonferencia-alkalmazását. Milliárdos cége a járvány elmúltával valószínűleg erősebb lesz, mint valaha, de képes-e kiállni az alkalmazás egy világjárvány idején a szinte egy éjszaka alatt 610 százalékot ugró forgalom és az adatbiztonság kihívásait?
Rengeteget olvas, hogy megértse a világot, és jó döntéseket hozzon a válság során Varga Zoltán. A Central Médiacsoport tulajdonosa, a 30. leggazdagabb magyar a fizetős digitális tartalmak előállítása felé mozdul, és olcsón akar új cégeket vásárolni. Jó áron pedig újra beszállna korábbi legsikeresebb befektetésébe, a Wizz Airbe is.
Meredek hullámvasutazást mutattak be idén a világ tőzsdéi, miközben az egész földet körbejárja a koronavírus-járvány. A zuhanás akkor fulladt ki, amikor a legjobban bedurrant a járvány Európában és Amerikában, a szinte korlátlan stimulust tartalmazó mentőcsomagok, a soha nem látott pénzeső gyors visszapattanást hoztak, Amerika látványos felülteljesítésével. Persze még így is komoly veszteséget hozott a járvány, továbbra is nehéz megbecsülni, milyen mély és mennyire elhúzódó recesszió következhet. De mint a válságokban mindig, ezúttal is láthattunk nagy emelkedéseket, nyertes tőzsdei sztorikat. Ezekből szemezgettünk, a jövőbe is tekintve.
A Lab5 tervezett már szinte extrém, modern élelmiszerboltot a MOM-ba és Tatabányára, növényektől zöldellő irodákat Budapestre, kormányablakot a Keletibe, és záróépületet a Corvin sétányra. Bár építészek, nemcsak kívülről nézik a falakat, hanem azzal egy időben mint a belsőépítészek, belülről is, sőt várostervezési szempontból is gondolkodnak, hiszen mindegyikre volt már projektjük – a 2008-as válsággal indultak, meg kellett tanulniuk alkalmazkodni.