Meredek hullámvasutazást mutattak be idén a világ tőzsdéi, miközben az egész földet körbejárja a koronavírus-járvány. A zuhanás akkor fulladt ki, amikor a legjobban bedurrant a járvány Európában és Amerikában, a szinte korlátlan stimulust tartalmazó mentőcsomagok, a soha nem látott pénzeső gyors visszapattanást hoztak, Amerika látványos felülteljesítésével. Persze még így is komoly veszteséget hozott a járvány, továbbra is nehéz megbecsülni, milyen mély és mennyire elhúzódó recesszió következhet. De mint a válságokban mindig, ezúttal is láthattunk nagy emelkedéseket, nyertes tőzsdei sztorikat. Ezekből szemezgettünk, a jövőbe is tekintve.
Regeneron: +41%
Nem meglepő, hogy a befektetők ráugrottak azokra a cégekre, amelyeknél esélyt látnak rá, hogy gyógyszert fejlesztenek ki a koronavírus ellen, vagy van olyan szerük, amelyik a COVID-19 kezelésére is alkalmas lehet. A Regeneron azért mehetett különösen nagyot, mert mindkettőben érintett. Egyik, a Sanofival közösen kifejlesztett gyógyszere egy ízületi gyulladással járó autoimmun-betegség, a reumatoid artritisz ellen használatos, most pedig elkezdték a klinikai tesztelését koronavírusra is. Vannak ugyanis arra utaló jelek, hogy a súlyos tüdőgyulladással küzdő betegeknél gátolja azt a túlzott immunreakciót, ami az egyik gyakori halálozási ok a koronavírus-fertőzöttek körében. Közben bíztató kilátásokkal fejlesztenek egy olyan antitestkoktélt, ami segíthet a betegség legyőzésében.
Mindez persze már benne van az árban, több elemző is aggódik a túlértékeltség miatt, április végén épp a Citi szakértője minősítette le vételről semlegesre emiatt a részvényt. A koronavírus elleni szereken dolgozó gyógyszercégek továbbra is a figyelem középpontjában maradnak, és nyilván, aki a versenyben nyer, aki először hoz ki széles körben alkalmazható hatásos szert, az lesz a nagy nyertes. A többieknél, a lemaradóknál viszont akár komoly veszteségek is jöhetnek.
A koronajárvány miatt most bevezetett mentőintézkedéseket hagyni kell kifutni a hatályukból, vagy el kell törölni őket, és újra deregulációra kellene törekedni.
Az előttünk álló kérdés, hogy mit tegyünk majd, amikor a koronavírus okozta veszélyhelyzet alábbhagy, és a kormányok gazdasági mentőcsomagjainak hatása is elhalványul.
A válaszért figyelmünket az 1920–21-es depresszió tanulságaira kellene fordítanunk, mégsem tesszük. Az első világháborút az Amerikai Egyesült Államokban heves felívelés követte, vágtázó inflációval. De a lufi kipukkant, főleg azután, hogy a Fed (az amerikai jegybank) meredeken megemelte a kamatszintet. A gazdaság beszakadt, a munkanélküliség húsz százalék környékére ugrott (azokban az időkben az adatgyűjtés elég esetleges volt még).
Hogyan reagált akkor a kormányzat? Annak alapján, ahogy James Grant megírta a válság történetét a The Forgotten Depression – 1921: The Crash That Cured Itself című könyvében, pontosan az ellentétét annak, amit a közgazdászok ma tanácsolnak. Az állami költekezést visszavágták a háborús szintekről, az adókat csökkentették, a háború idején túlburjánzó szabályozást megnyirbálták, az államosított vállalatokat – főleg vasúttársaságokat és telekommunikációs cégeket – visszajuttatták jogos tulajdonosaikhoz. A dollárt nem értékelték le. A gazdaság gyorsan visszapattant. Hamarosan újra teljes volt a foglalkoztatottság, és következtek a nekivadult 20-as évek, a Roaring Twenties. Az Egyesült Államok történelmének egyik leginnovatívabb korszakát élte.
Egy évtizeddel később, a nagy világválságra adott kormányzati reakció ennek a teljesen az ellentéte volt. Az állami költekezés élesen megnőtt, az adókat megemelték, a bürokratikus terheket növelték, a vállalkozásokat a hatóságok állandó zaklatása közepette új szabályozásokkal árasztották el. A nehéz időszak folytatódott, az igazi felépülés egészen a második világháború végéig váratott magára.
Valójában az egész katasztrófát a túlterjeszkedő kormányzat hibái okozták. 1929-ben az új elnök, Herbert Hoover tenni akart valamit a szorongatott helyzetbe került gazdákért, és úgy vélte, ha megemeli a mezőgazdasági importtermékek vámját, az megteszi a hatását. A Kongresszus úgy viselkedett, mint a disznók a vályúnál, és óriási adóemeléseket hajtott végre importcikkek ezrein. A törvényhozási nyomulás hatására a – várakozásokat beárazó – tőzsde összeomlott. Amikor az elnök aláírta a büntetővámokról szóló törvényt, több ország is visszavágott, és nemzetközi kereskedelmi háború robbant ki. A gazdaságok, tengeren innen és túl, zsugorodni kezdtek. Hoover elnök erre példátlan kormányzati intervencióval válaszolt. Utóda, Franklin Roosevelt, tovább növelte a beavatkozás mértékét. A válság folytatódott.
A második világháború után, újabb gazdasági visszaeséstől félelve, sokan könyörögtek még több állami beavatkozásért. Ehelyett az ellenkezője történt: a költségvetést könyörtelenül megvágták, a házaspárok személyi jövedelemadóját gyakorlatilag megfelezték, gyorsan eltörölték a háborús irányítást, megváltoztatták a New Deal kereskedelemkorlátozó munkatörvényét, és az aranyhoz rögzítették a dollár árfolyamát. Annak ellenére, hogy háborús veteránok milliói tértek vissza a munkaerőpiacra, a munkanélküliség alacsony maradt.
Meg kell szívlelnünk ezeket a tapasztalatokat! Nagyszabású, átfogó adócsökkentést kell végrehajtani, és egykulcsosra kellene cserélni a progresszív adórendszert. Stabilizálni kell a dollár értékét, és akár az alapítóatya, Alexander Hamilton bölcsességét felidézve az aranyhoz lehetne rögzíteni. A koronajárvány miatt most bevezetett mentőintézkedéseket hagyni kell kifutni a hatályukból, vagy el kell törölni őket, és újra deregulációra kellene törekedni.
Egyszerű a képlet. Ahogy Nathan Lewis is megmutatta The Magic Formula című könyvében: azok a gazdaságok, ahol alacsonyak az adók, és stabil az árfolyam, jobban prosperálnak, mint azok, ahol nem. Mindig.
A BiotechUSA megveszi a Scitec Nutritiont, szinte bagóért. Élesedik a verseny az étrendkiegészítők piacán, a két magyar alapítású cégből pedig az előbbi bírta jobban a strapát. A Lévai család európai szinten is nagyobb súlycsoportba lép, de komoly meló lesz gatyába rázni a Scitecet.
Teljesítmények, amire felkapjuk a fejünket, személyiségek, amelyek ereje még a telefonon is átüt, őszinteség, humor és vasakarat, ami meghozta a gyümölcsét. Amiben ez az év mégis más, mint a többi: ez az első 30/30-as lista, amelyen mindenki a rendszerváltás után született, és most hirtelen a vírusválság akadályaival is küzd.
Hobbikertész, hobbifocista, hobbipék, hobbiszakács és feltörő, amúgy is jelen lévő hobbik, mint mozaikozás, olvasás és fiatalkori nagymamaság. Mi a szerkesztőségben így élünk jó életet otthon.
A Palotanegyedben egymást érik villák és bérházak, de simán elmegy mellettük az ember, mert fogalma sincs, hogy mit találna bent. Itt egy Lotz-freskó, ott egy mozaikpadló, amott egy márványterasz. Mutatjuk, hova nézz, ha majd újra sétálgathatsz a városban. Addig is lefotóztuk és házhoz szállítottuk neked.
