Meredek hullámvasutazást mutattak be idén a világ tőzsdéi, miközben az egész földet körbejárja a koronavírus-járvány. A zuhanás akkor fulladt ki, amikor a legjobban bedurrant a járvány Európában és Amerikában, a szinte korlátlan stimulust tartalmazó mentőcsomagok, a soha nem látott pénzeső gyors visszapattanást hoztak, Amerika látványos felülteljesítésével. Persze még így is komoly veszteséget hozott a járvány, továbbra is nehéz megbecsülni, milyen mély és mennyire elhúzódó recesszió következhet. De mint a válságokban mindig, ezúttal is láthattunk nagy emelkedéseket, nyertes tőzsdei sztorikat. Ezekből szemezgettünk, a jövőbe is tekintve.
Regeneron: +41%
Nem meglepő, hogy a befektetők ráugrottak azokra a cégekre, amelyeknél esélyt látnak rá, hogy gyógyszert fejlesztenek ki a koronavírus ellen, vagy van olyan szerük, amelyik a COVID-19 kezelésére is alkalmas lehet. A Regeneron azért mehetett különösen nagyot, mert mindkettőben érintett. Egyik, a Sanofival közösen kifejlesztett gyógyszere egy ízületi gyulladással járó autoimmun-betegség, a reumatoid artritisz ellen használatos, most pedig elkezdték a klinikai tesztelését koronavírusra is. Vannak ugyanis arra utaló jelek, hogy a súlyos tüdőgyulladással küzdő betegeknél gátolja azt a túlzott immunreakciót, ami az egyik gyakori halálozási ok a koronavírus-fertőzöttek körében. Közben bíztató kilátásokkal fejlesztenek egy olyan antitestkoktélt, ami segíthet a betegség legyőzésében.
Mindez persze már benne van az árban, több elemző is aggódik a túlértékeltség miatt, április végén épp a Citi szakértője minősítette le vételről semlegesre emiatt a részvényt. A koronavírus elleni szereken dolgozó gyógyszercégek továbbra is a figyelem középpontjában maradnak, és nyilván, aki a versenyben nyer, aki először hoz ki széles körben alkalmazható hatásos szert, az lesz a nagy nyertes. A többieknél, a lemaradóknál viszont akár komoly veszteségek is jöhetnek.
A Cápák között lényege ugyanaz, mint a Forbesé, csak ők egy kereskedelmi tévén futnak, ezért könnyek is vannak a műsorban.
Karanténéletem egyik emlékezetes állomása volt, amikor felhívtam egy állami vállalatot vezető ismerősömet. Épp akkor vezették be a rendeleti kormányzást, és mivel alig voltunk túl a lezárt európai határok hírén, érdekelt, hogy a tűzhöz közelebb állva ő hogyan értelmezi, mi is történik éppen Magyarországon. Végül egy elejtett szóban és egy teljesen másik témában hangzott el, amit továbbvittem magammal. „… ezen a hullámvasúton…” – mondta, és hogy mi volt előtte és utána, már nem is fontos, talán a gyerekekről beszélgettünk.
A karanténvilág (ami azért csak félig karantén, ki lehet menni) azóta is hullámvasút maradt. Egyik nap jó hírek jönnek, közel ezer MesterAkadémia.hu-bérletet adtunk el, közösségünk online is szívesen vesz részt velünk egy egész napos eseményen, a forbes.hu olvasottsága kilőtt. Másik nap a kihívások találnak meg: ugyan szuper a Zoom (az amerikai Forbes cikke a 38. oldalon róluk szól), de nem olyan, mint együtt lenni a szerkesztőségben. Egyik nap rácsodálkozom, milyen jó minden délben együtt ebédelni a családdal, másik nap mindent megadnék, ha úgy indulna a munkanapom, mint az elmúlt 16 évben rendszeresen, és elmehetnék otthonról.
Igen, ez egy hullámvasút, és a tudatosítás segít. Ezért is hoztuk létre a Grow Group szervezetfejlesztő céggel közösen az 1. 2. 3! munkafüzetet (forbes.hu/123fuzet), és ezért hozzuk ki még május elején szintén velük az Újratervező füzetet. Egy szűk óra strukturált gondolkodás segít abban, hogy döntsünk, és ne sodródjunk – utóbbi a Legyél jobb! Nap online témája is, amit május 22-én tartunk meg a laptopodon vagy tableteden.
A Cápák között lényege ugyanaz, mint a Forbesé, csak ők egy kereskedelmi tévén futnak, ezért könnyek is vannak a műsorban.
Meg akarják mutatni, hogy jó ötletekkel, munkával, kitartással lehet sikereket elérni, és hogy a vállalkozó az az ember, aki kockázatot vállal. Ahogy a befektető is. Ez abból is látszik, hogy a Cápák első évadában született döntésekből nem mind jött be. Most megmutatjuk, hogy mivel nyúltak mellé, és mi az, ami sikeres.
De ha már G. Tóth Ilda és Ács Gábor telefonált, skype-olt, zoomolt öt kiemelt magyar vállalkozóval, megkérdezték őket arról is, melyik cégükkel hogyan reagálnak a válságra. Ebben a témában a Varga Zoltán milliárdossal készült interjúnk is jó betekintést ad, hogyan gondolkozik most egy olyan sikeres üzletember, aki nullázta már le magát az életében. Ahogy a lap elején a koronanyertesekről és -vesztesekről összeállított gyűjtésünk is tanulságos.
De ez a lap sem csupa korona. Smejkál Péter Bán Mórról írt portét. Aki ismeri őt, imádja történelmi regényeit a Hunyadiakról, aki nem ismeri, meg fog lepődni a cikk olvasása közben. A vírusválság közben különösen jókor jön a 30 sikeres magyar 30 alatt listánk olyan lelkes jövőépítőkkel, mint Janosov Milán hálózatkutató, akit Barabási Albert-László javasolt a listára, vagy Ficsór Ádám anonim bitcoinutalást létrehozó startupper.
A Forbes Urban mellékletben (szinte) sétálni is lehet a Palotanegyedben, vagy elmerülni Bagi László Zoboki Gábor-interjújában és örülni, hogy ilyen karakteres kortársaink is vannak.
A koronavírus utáni világban a turizmus kómájából azok a helyek éledhetnek fel leghamarabb, ahova privát gépekkel érkeznek meg a felső tízezer tagjai, és akár az egész vakáció alatt nem találkoznak más vendéggel. Ez leginkább éppen ott lehetséges, ahol most a legégetőbb gazdasági probléma a turizmus kiesése: az afrikai szavannán. Vagy egy szigetországban, ahol az izoláció nyújtott valamelyest védelmet a vírustól. A járvány előtti időszámításban a legtrendibb útitervek ezeket az úti célokat ötvözték: a szafariról egyenesen a trópusi paradicsomba repítették az utazót.
A Lab5 tervezett már szinte extrém, modern élelmiszerboltot a MOM-ba és Tatabányára, növényektől zöldellő irodákat Budapestre, kormányablakot a Keletibe, és záróépületet a Corvin sétányra. Bár építészek, nemcsak kívülről nézik a falakat, hanem azzal egy időben mint a belsőépítészek, belülről is, sőt várostervezési szempontból is gondolkodnak, hiszen mindegyikre volt már projektjük – a 2008-as válsággal indultak, meg kellett tanulniuk alkalmazkodni.
Még negyvenéves sem volt, amikor nekiállhatott a Müpa megvalósításának. Azóta tervezett egy hatalmas kulturális központot a kínai Sencsenben, természetbe simuló irodaházat Budapest határában és több, nagy visszhangot kapott urbanisztikai koncepció is fűződik a nevéhez. Zoboki Gábor építésszel, a ZDA-Zoboki Építésziroda lelkével mestereiről, operáról, Ybl Miklós örökségéről és Budapestről beszélgettünk.
